Sokáig eltűntnek hitték, most először viszont csodájára járhatunk a Sisi halála után, az Erdélyi Kárpát Egyesület által készíttetett zászlónak.
Napra pontosan 120 évvel ezelőtt lett merénylet áldozata Sisi – teljes nevén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, aki Ausztria császárnéjaként, illetve Magyarország és Csehország királynéjaként Kolozsváron is rendkívül népszerű volt. Erről tanúskodik az a rendhagyó zászló, melyet két évvel a halála után, az ő tiszteletére készíttetett az Erdélyi Kárpát Egyesület, és amely ebben a hónapban az Erdélyi Történeti Múzeumban tekinthető meg.
A múzeum közleménye szerint a nagy művészi és történelmi értékkel bíró zászló 1900 nyarán készült el, de csak 1902. október 12-én láthatta a nagyközönség, azon a napon, amikor felavatták Kolozsvár Főterén a Mátyás király szoborcsoportot és megnyílt az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma Mátyás király szülőházában.
Kolozsváron nagy kultusza volt Sisinek
A zászló vastag, fehér színű selyemből készült, mindkét oldalát jellegzetes hímzésminták díszítik: növények (szárak, indák, csipkézett levelek), virágok (tulipán, szegfű, bazsarózsa), melyeket élénk színekkel, selyem-, arany- és ezüstszálakkal mintáztak meg. Az egyik oldalán Erzsébet királyné hímzett portréja látható, mely olyan élethűre sikerült, mintha litográfia vagy fotóreplikáció lenne. Sisit egyszerű öltözetben és hajviselettel ábrázolták, kiemelve a királyné szerénységét. A medaliont tulipánok díszítik, melyek a nőiséget szimbolizálják a zászlón – részletezi a múzeum közleménye.
A zászló másik oldalán, hasonló elhelyezésben Magyarország címere, az Erdélyi Kárpát Egyesület rövidítése (E.K.E.), megalakulásának helye (Kolozsvár) és időpontja (1891), valamint az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye található.
A zászlót egyébként sokáig elveszettnek hitték, a Szabadság archívumában elérhető cikk szerint 2010 nyarán került elő a történelmi múzeum leltárában.
Sisinek nagy kultusza volt Kolozsváron, szobrot állítottak az emlékére, sétutat neveztek el róla, az EKE egy turistaösvényt is létesített összekötve az Erzsébet út felső részét a Rákóczy hegyen keresztül a Hója erdőig. Ezeknek az emlékeknek ma már alig maradtak látható nyomai a kincses városban, ezért is érdemes megtekinteni azt, ami megmaradt: az EKE most kiállított zászlaját az Erdélyi Történeti Múzeumban.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Van ez a reformkormány, tele hozzáértő, határozott, kitartó és (főleg!) a hazai állami szőnyegek alá sepert mocskot kiseperni akaró reformpolitikusokkal. Aztán lépésről lépésre kiderül, hogy mégsem.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.
Nem tettek jót az esőzések a Korond-patak elterelésének, hiszen a kialakított vezetékrendszer nem tudja elnyelni teljes egészében a megnövekedett hozamot. A történtekről nem tartottak sajtótájékoztatót, de a munkapont vezetője nyilatkozott lapunknak.
A kormány által a különleges nyugdíjak rendszerének átalakítására kidolgozott reform minden olyan kategóriát érint, amely ilyen juttatásokban részesül, nem csak a bírókat és ügyészeket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Menet közben vesztett el két kocsit a Nagyvárad–Konstanca vonalon közlekedő InterRegio személyvonat kedden este. A kocsik a vontatókapocs meghibásodása miatt szakadhattak le, az utasok pedig két állomás között, a mezőn rekedtek.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.