Nádas Péter és Dragomán György egy-egy nagysikerű művéből született előadás mellett látható lesz a Marton László által rendezett A Pál utcai fiúk, illetve Vecsei H. Miklós József Attila-estje.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a budapesti Vígszínház közti hagyományos éves előadáscsere keretében májusban újra Kolozsváron vendégszerepel a budapesti Vígszínház. Az Eszenyi Enikő által vezetett intézmény ezúttal négy előadását mutatja be a kolozsvári színházban, köztük a nagysikerű A Pál utcai fiúk című zenés előadást is.
„A Pál utcai fiúk a magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. A közbeszéd és közös gondolkodás része a grund, mindnyájan emlékszünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékszünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért.” – fogalmaz a színzáz közleménye.

A Pál utcai fiúk egyik jelenete | Fotó: Gordon Eszter
A Vígszínház magyar zeneszerzőknek teret adó és új zenés műveket bemutató előadássorozatának újabb kiemelkedő állomása a Marton László által rendezett A Pál utcai fiúk. Az előadás két alkalommal lesz megtekinthető, május 29-én 16 és 20 órától a kolozsvári színház nagytermében.
Május 30-án, szintén a nagyteremben Nádas Péter Találkozás című drámáját láthatja a közönség este 8 órától. Nádas hangja és írói stílusa utánozhatatlan, egyedülálló a magyar drámairodalomban. A Találkozás katartikus, múlttal szembesítő műalkotás, egy fiatalember és egy asszony szenvedéstörténete, amelyben a két főszereplő az emberi lélek legmélyebb rétegeibe ás le, és a világ legszebb szerelmes történetét mesélik el Nádas és a színház univerzális nyelvén.

Börcsök Enikő és Király Dániel játszik a Találkozásban | Fotó: Domolky Dániel
A Vígszínház két stúdióelőadást is bemutat Kolozsváron: a Dragomán György regénye alapján készült Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. Az Armin Petras által rendezett színpadi változat összes szerepét a Vígszínház két színésznője, Kopek Janka és Puzsa Patrícia játssza. Az előadásra május 28-án este 8 órától kerül sor a stúdióban.
Május 30-án 17:30-tól Vecsei H. Miklós Mondjad, Atikám! című József Attila-estje lesz műsoron a stúdióban. Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. Ebből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, így próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – áll a közleményben.
Az előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint a www.biletmaster.ro weboldalon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
RO-Alert üzenetben kaphatnak telefonos riasztásokat a román állampolgárok akkor, amikor az energiafogyasztásuk eléri a szerződésben meghatározott határérték 80 százalékát.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.