A májusban esedékes tehetségkutató fesztivál jó lehetőség minden romániai zenésznek.
Május 14–17. között tizennegyedik alkalommal szervezi meg a Magyar Zene Fesztivált a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet. A fiatal romániai muzsikusok számára szervezett előadóművészi fesztivál célja klasszikus és kortárs magyar zenei értékek ismertetése Romániában, valamint olyan fiatal romániai tehetségek felfedezése és támogatása, akik magyar zeneművek előadását vállalják – tájékoztatnak a szervezők.
A fesztivál három estéjén a fiatal (18 éven felüli) művészeknek 20–25 perces műsort kell előadniuk, melynek egyharmada magyar zeneszerzők műve, a többi pedig a román és/vagy egyetemes zeneirodalomból választott művek. A fesztiválon szólisták és duók vehetnek részt. Az énekesek repertoárja lídeket és operaáriákat tartalmazhat.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet székhelyére (Bukarest, Gina Patrichi utca 8. szám, irányítószám 010449) május 7-ig kell juttatni (személyesen, elektronikusan vagy postán) a következőket:
Az elődöntő eredményéről május 9-én e-mail-ben értesítenek minden jelentkezőt.
Az első három helyezett jutalma koncertlehetőség valamely külföldi magyar intézetben, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és bruttó 300/200/100 euró fellépti díj. A tavalyi kiadástól kezdve a zsűri az ACCUMM Alapítvánnyal közösen Bács Lajos emlékdíjat is adományoz, mely díj nyertesének jutalma és egyben megtisztelő feladata a következő év januárjában egész estés koncertet adni az intézetben, a Bács Lajos Emlékkoncert keretében. A közönségdíjasnak lehetősége nyílik a karácsonyi koncert alkalmával fellépni a Bukaresti Magyar Intézetben.
A fesztivál-koncertekre május 14–16-án, naponta 18 órától kerül sor. A záróünnepség május 17-én lesz.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.