A májusban esedékes tehetségkutató fesztivál jó lehetőség minden romániai zenésznek.
Május 14–17. között tizennegyedik alkalommal szervezi meg a Magyar Zene Fesztivált a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet. A fiatal romániai muzsikusok számára szervezett előadóművészi fesztivál célja klasszikus és kortárs magyar zenei értékek ismertetése Romániában, valamint olyan fiatal romániai tehetségek felfedezése és támogatása, akik magyar zeneművek előadását vállalják – tájékoztatnak a szervezők.
A fesztivál három estéjén a fiatal (18 éven felüli) művészeknek 20–25 perces műsort kell előadniuk, melynek egyharmada magyar zeneszerzők műve, a többi pedig a román és/vagy egyetemes zeneirodalomból választott művek. A fesztiválon szólisták és duók vehetnek részt. Az énekesek repertoárja lídeket és operaáriákat tartalmazhat.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet székhelyére (Bukarest, Gina Patrichi utca 8. szám, irányítószám 010449) május 7-ig kell juttatni (személyesen, elektronikusan vagy postán) a következőket:
Az elődöntő eredményéről május 9-én e-mail-ben értesítenek minden jelentkezőt.
Az első három helyezett jutalma koncertlehetőség valamely külföldi magyar intézetben, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és bruttó 300/200/100 euró fellépti díj. A tavalyi kiadástól kezdve a zsűri az ACCUMM Alapítvánnyal közösen Bács Lajos emlékdíjat is adományoz, mely díj nyertesének jutalma és egyben megtisztelő feladata a következő év januárjában egész estés koncertet adni az intézetben, a Bács Lajos Emlékkoncert keretében. A közönségdíjasnak lehetősége nyílik a karácsonyi koncert alkalmával fellépni a Bukaresti Magyar Intézetben.
A fesztivál-koncertekre május 14–16-án, naponta 18 órától kerül sor. A záróünnepség május 17-én lesz.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.