// 2026. október 31., szombat // Farkas

Muszlim hitéről is vallott Horthy unokája

// HIRDETÉS

Horthy István Sharif szerint a szélsőjobb és a baloldal egyaránt félreértelmezi nagyapja politikáját.

Terjedelmes interjút adott Horthy Miklós kormányzó unokája a Mandinernek. Horthy István Sharif (mindjárt kiderül, honnan a második utónév) ugyan Londonban él, de Budán is van egy villalakása, itt fogadta Stumpf Andrást. Horthy – aki szinte a megszólalásig hasonlít a nagyapjára – többnyire kerüli a nyilvánosságot, nem szokott interjút adni, most viszont meglepő őszinteséggel válaszolt a személyes jellegű kérdésekre, de beszélt aktuális problémákról, például a bevándorlásról vagy Horthy Miklós mai megítélésének ellentmondásairól is.

Íme néhány téma, amit kiemelnénk.

• Horthy Miklósra nagyon tisztán emlékszik, valósággal apjaként tiszteli őt, mert édesapja, id. Horthy István korai halála (1942-ben egy háborús bevetésen lezuhant a repülőgépével) után szoros kapcsolat alakult ki közte és nagyapja között.

 

• A kormányzóról szerinte sokkal sötétebb kép alakult ki – jórészt a háborút követő kommunista propagandának köszönhetően –, mint amit megérdemelne. A mai szélsőjobb és a balliberális oldal egyaránt félreértelmezi a kormányzó politikai örökségét. Ugyanis fasiszta diktátornak tartják, csak ez a jobbikosoknak tetszik, míg a balosok elítélik – pedig ez nem igaz, Horthy meggyőződéses antináci volt. Arról meg szó sincs, hogy az Orbán-kormány – egyes vádakkal ellentétben – restaurálni szeretné a Horthy-korszakot. (Két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián ugyanott, a Mandineren közzétett gyors reagálású írásában azt állítja, hogy az unokát „megcsalja a memóriája”, ami Horthy történelmi szerepét illeti.)

 

 

Három Horthy-férfigeneráció: István, Miklós és az ifjabb István

 

• Majdnem királlyá koronázták, de ezt épp a saját nagyapja akadályozta meg. Mindkét alkalommal, amikor hatalmi körökben felvetődött, hogy gyerekként a fejére helyezzék a Szent Koronát, a kormányzó elutasította ezt a lehetőséget, mert ez „akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet”.

 

• 1956-ban az emigrációban élő Horthy felvillanyozódott, azt remélte, végre felszabadul Magyarország a szovjet elnyomás alól, és ők hazamehetnek. A forradalom leverése hatalmas csalódás volt számára, valósággal belebetegedett, két hónap múlva meg is halt, pedig nem volt szervi baja. 

 

• Horthy István beszél spirituális fejlődéséről és a muszlim hitre való áttéréséről is. Az ötvenes években talált rá a Szubud mozgalomra, amely nem hitvilág, hanem gyakorlat, „kapcsolat az egyetemes erővel”. Néhány évvel később, 25 esztendősen muszlim lett, ekkor vette fel a Sharif nevet is. Naponta ötször imádkozik, alapesetben a hagyományos előírások szerint, szőnyegen, Mekka felé fordulva. Arabul azonban – még – nem tud rendesen. Édesanyja, aki hithű katolikus, viszonylag jól fogadta „megtérését”.

 

• A tömeges muszlim bevándorlásról azt gondolja, hogy önmagában nem probléma, a gond az, hogy amit most látunk, csak a jéghegy csúcsa. A nyitott kapukat látva további milliók jöhetnek Európába, a mostani civilizációnk pedig nem lesz képes ezt kezelni. A bevándorlóknak ott kéne jobb életet teremteni, ahol születtek.

 

A teljes interjút elolvashatja az alábbi linkre kattintva.

 

Címlapfotó: Földházi Árpád/Mandiner

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS