Ó, mondd, te kit választanál? Nem politikust, erdmagyar költőt. Bár a kettő néha ugyanaz!
Na kérem. Az Erdélyi Figyelő (egy remek televíziós műsor a kolozsvári magyar tévében) ismét megszervezte a Versek versenyét, a Költészet Napja alkalmából. (Itt jegyezzük meg némi sajnálkozással: milyen kár, hogy prózaírók napja még nincs. Pedig van öngyi prózaírónk, nem is egy.)
Arról van szó, hogy irodalmi lapok szerkesztőinek javaslatai alapján összegyűlt 11 erdélyi magyar költő egy-egy verse. A verseket 11 színész mondta el kamerák előtt. Ezek a videók felkerültek az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalára. És itt lehet szavazni a kedvencekre. Az ugyan furcsa, hogy ha a verszabáló olvasónak úgy tartja úri kedve, akár mind a 11 versre szavazhat. Mert, ugye, ez olyan, mintha 11 pártra voksolna valami választáson. Mindegy, a lényeg, hogy lehet szavazni. Jó versekre, kevésbé jókra, szabad elhatározás szerint.
Április 11-ig nyitva állnak a virtuális urnák. Nagy könnyebbség, hogy regisztrálni, borítékolni sem kell. Csak bökni a lájkot. A szavazók értékes könyvjutalmat kapnak (hm, ez lenne a választási baksis megfelelője?), a költők babért a levesbe. És mindenki jól jár.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.