Ó, mondd, te kit választanál? Nem politikust, erdmagyar költőt. Bár a kettő néha ugyanaz!
Na kérem. Az Erdélyi Figyelő (egy remek televíziós műsor a kolozsvári magyar tévében) ismét megszervezte a Versek versenyét, a Költészet Napja alkalmából. (Itt jegyezzük meg némi sajnálkozással: milyen kár, hogy prózaírók napja még nincs. Pedig van öngyi prózaírónk, nem is egy.)
Arról van szó, hogy irodalmi lapok szerkesztőinek javaslatai alapján összegyűlt 11 erdélyi magyar költő egy-egy verse. A verseket 11 színész mondta el kamerák előtt. Ezek a videók felkerültek az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalára. És itt lehet szavazni a kedvencekre. Az ugyan furcsa, hogy ha a verszabáló olvasónak úgy tartja úri kedve, akár mind a 11 versre szavazhat. Mert, ugye, ez olyan, mintha 11 pártra voksolna valami választáson. Mindegy, a lényeg, hogy lehet szavazni. Jó versekre, kevésbé jókra, szabad elhatározás szerint.
Április 11-ig nyitva állnak a virtuális urnák. Nagy könnyebbség, hogy regisztrálni, borítékolni sem kell. Csak bökni a lájkot. A szavazók értékes könyvjutalmat kapnak (hm, ez lenne a választási baksis megfelelője?), a költők babért a levesbe. És mindenki jól jár.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.