A Főtér tárcaírójának kötetét mutatják be Kolozsváron.
Aki olvasott már Botházi Mária-tárcát – a Főtér olvasói itt és itt megtehetik –, tudja, hogy van valami összetéveszthetetlen abban, ahogyan a szerző nézi, aztán megírja a világot. Ha nincs ott a név a szöveg felett, akkor is érezzük egy-két mondat után, hogy ki a szerző, mert botházisak a mondatok és a (világ)szemlélet – és annál többet író aligha kívánhat magának, mint hogy legyenek olvasói. Úgy értve, neki legyenek olvasói, az ő olvasói, akik miatta olvassák, keresik, várják az újabb és újabb írásokat.
A mikrovilág: a távolság két, legfeljebb három, na jó, négy-öt-hat ember között, a férfi-nő kapcsolat, a házasság, a család, a közvetlen környezet tere; a makrovilág: Erdély; a lépték: a hétköznapok túlságosan is alábecsült, valójában – olvassák csak el! – oly sok izgalmat, furcsaságot, fonákságot rejtő ideje.
Botházi Mária írásait korábban az Erdélyi Napló hasábjain, még korábban a Transindexen olvashattuk – az idei ősztől pedig a Főtéren jelennek meg. És megjelentek ezek a szövegek kötetbe gyűjtve is, a Koinónia kiadónál, Boldogság juszt is a tiéd címmel. Mi több, be is mutatják: Kolozsváron, a Minerva házban (a Cs. Gyimesi Éváról elnevezett teremben), péntek délután 6 órától. Szerzőnkkel Tofán Koós Imola beszélget.
És hogy mi a helyzet a boldogsággal? Nagy titok ez, kérem szépen, de Botházi hátha elárulja.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
… Dan Tanasă uszítása sajnos nagyon bejött, ezúttal Kolozsváron vertek meg súlyosan egy vendégmunkást… és habként a tortán, az Új Jobboldal nevű szélsőnackópárt tüntetni készül a vendégmunkások ellen.
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a tanulói ösztöndíjak odaítélésének módszertanát. A kormányhatározat négy típusú ösztöndíjról rendelkezik.
Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.