Mi történik a képernyő mögött? – erre a kérdésre keresik a választ december 7–9. között a Kommunikációs Napok szervezői.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói kilencedik éve minden decemberben megszervezik a Kommunikációs Napokat. A 2017-es szakmai konferenciát december 7–9. között tartják a kar székhelyének 101-es termében, Behind the screen (A képernyő mögött) címmel.
A Kommnapok idei tematikája a televízió köré épül. Szó lesz a műsorszerkesztésről, reklámkészítésről, nyilvános megjelenésről, a médiában való tevékenykedésről, ezen kívül néhány kulisszatitkot is megtudhatunk majd. Olyan témával akartak foglalkozni, ami mindennapi életünkben jelen van és meghatározza a világról alkotott képünet – írják a szervezők közleményükben. Az előadások a televíziózás köré épülnek, tárgyalva ennek alakulását a kezdetektől napjainkig, valamint szerepét a mai társadalomban.
Az előadásokon szó lesz ismert magyarországi sorozatokról, mint a Terápia vagy az Aranyélet, emellett, a televíziós műsorszerkesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk olyan tapasztalt szakemberek révén, akik több éve a képernyő mögött dolgoznak. Több magyarországi és romániai országos TV csatornától is jelen lesznek szerkesztők, műsorvezetők. A konferencia kétnyelvű (román és magyar), a belépés ingyenes, előzetes regisztráció egy online űrlap kitöltésével lehetséges.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.