Mi történik a képernyő mögött? – erre a kérdésre keresik a választ december 7–9. között a Kommunikációs Napok szervezői.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói kilencedik éve minden decemberben megszervezik a Kommunikációs Napokat. A 2017-es szakmai konferenciát december 7–9. között tartják a kar székhelyének 101-es termében, Behind the screen (A képernyő mögött) címmel.
A Kommnapok idei tematikája a televízió köré épül. Szó lesz a műsorszerkesztésről, reklámkészítésről, nyilvános megjelenésről, a médiában való tevékenykedésről, ezen kívül néhány kulisszatitkot is megtudhatunk majd. Olyan témával akartak foglalkozni, ami mindennapi életünkben jelen van és meghatározza a világról alkotott képünet – írják a szervezők közleményükben. Az előadások a televíziózás köré épülnek, tárgyalva ennek alakulását a kezdetektől napjainkig, valamint szerepét a mai társadalomban.
Az előadásokon szó lesz ismert magyarországi sorozatokról, mint a Terápia vagy az Aranyélet, emellett, a televíziós műsorszerkesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk olyan tapasztalt szakemberek révén, akik több éve a képernyő mögött dolgoznak. Több magyarországi és romániai országos TV csatornától is jelen lesznek szerkesztők, műsorvezetők. A konferencia kétnyelvű (román és magyar), a belépés ingyenes, előzetes regisztráció egy online űrlap kitöltésével lehetséges.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.