Mi történik a képernyő mögött? – erre a kérdésre keresik a választ december 7–9. között a Kommunikációs Napok szervezői.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói kilencedik éve minden decemberben megszervezik a Kommunikációs Napokat. A 2017-es szakmai konferenciát december 7–9. között tartják a kar székhelyének 101-es termében, Behind the screen (A képernyő mögött) címmel.
A Kommnapok idei tematikája a televízió köré épül. Szó lesz a műsorszerkesztésről, reklámkészítésről, nyilvános megjelenésről, a médiában való tevékenykedésről, ezen kívül néhány kulisszatitkot is megtudhatunk majd. Olyan témával akartak foglalkozni, ami mindennapi életünkben jelen van és meghatározza a világról alkotott képünet – írják a szervezők közleményükben. Az előadások a televíziózás köré épülnek, tárgyalva ennek alakulását a kezdetektől napjainkig, valamint szerepét a mai társadalomban.
Az előadásokon szó lesz ismert magyarországi sorozatokról, mint a Terápia vagy az Aranyélet, emellett, a televíziós műsorszerkesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk olyan tapasztalt szakemberek révén, akik több éve a képernyő mögött dolgoznak. Több magyarországi és romániai országos TV csatornától is jelen lesznek szerkesztők, műsorvezetők. A konferencia kétnyelvű (román és magyar), a belépés ingyenes, előzetes regisztráció egy online űrlap kitöltésével lehetséges.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.