Mi történik a képernyő mögött? – erre a kérdésre keresik a választ december 7–9. között a Kommunikációs Napok szervezői.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói kilencedik éve minden decemberben megszervezik a Kommunikációs Napokat. A 2017-es szakmai konferenciát december 7–9. között tartják a kar székhelyének 101-es termében, Behind the screen (A képernyő mögött) címmel.
A Kommnapok idei tematikája a televízió köré épül. Szó lesz a műsorszerkesztésről, reklámkészítésről, nyilvános megjelenésről, a médiában való tevékenykedésről, ezen kívül néhány kulisszatitkot is megtudhatunk majd. Olyan témával akartak foglalkozni, ami mindennapi életünkben jelen van és meghatározza a világról alkotott képünet – írják a szervezők közleményükben. Az előadások a televíziózás köré épülnek, tárgyalva ennek alakulását a kezdetektől napjainkig, valamint szerepét a mai társadalomban.
Az előadásokon szó lesz ismert magyarországi sorozatokról, mint a Terápia vagy az Aranyélet, emellett, a televíziós műsorszerkesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk olyan tapasztalt szakemberek révén, akik több éve a képernyő mögött dolgoznak. Több magyarországi és romániai országos TV csatornától is jelen lesznek szerkesztők, műsorvezetők. A konferencia kétnyelvű (román és magyar), a belépés ingyenes, előzetes regisztráció egy online űrlap kitöltésével lehetséges.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.