A DNA újra rámutat arra, hogy a kormányfő berendelte a Victoria-palotába a rendőrség vezetőjét, hogy a PSD egyik kiskirálya elérje egy rendőr előléptetését a „központba”, aki aztán biztosíthatta volna a kiskirály nyugalmát. A kormányfő a legjobb esetben is vétkes abban, hogy közvetített egy bűnvádi vizsgálat lehetséges alanyának számító hivatalos személy és egy olyan intézmény főnöke között, aki vizsgálatot folytathatott volna a kérdéses személy ellen. Ez nem elég ok a lemondáshoz?

 

„Reggel elmegyek a kormányfőhöz és a kormányfőt is odateszem, hogy telefonáljon, mert én jól stabilizálni akarom eztet itten”*. Az előbbi szavak forrása 2013. június 11-én magas lovon ült: kiskirályi státuszát többször is megerősítették és visszaigazolták, a Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazáskor pedig megyéje, Mehedinţi a rettegetett Teleorman és Olt megyékkel volt képes versenyre kelni.

 

 

 

Egyesek alul vannak, mások fenn, a kormányfőnek pedig az a szerepe, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az áru nem zuhan a haszonlesők fejére.

A DNA-ügyészek referátuma, amit Adrian Duicu kiskirály előzetes letartóztatásának meghosszabbítása érdekében nyújtottak be, a lehető legvilágosabban megmutatja, hogyan állnak a dolgok.

 

A fentebbi idézett pont ebből a nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumból való és ugyanott írják, hogy a szociáldemokrata vezető egy ennél még nagyobb vétket hordoz magával, bárhova is megy: „Innen, a miniszterelnök kabinetjéből (Adrian Duicu – a szerz.) felhívta nevezett Ponea Constantin Ştefant és megmondta neki, hogy a belügyminiszter a kormányfőnél van. Aztán nevezett Duicu Ioan-Adrian sms-t küldött Ponea Constantin Ştefannak, megüzenve neki, hogy a miniszterelnök a kormány épületébe rendelte Tobă Petrét. Nevezett Tobă Petre a miniszterelnök utasítására megjelent a kormány épületében, ahol találkozott a nevezett Duicu Ioan-Adriannal, aki azt kérte tőle, hogy ideiglenesen tartsa meg akkori tisztségében nevezett Ponea Constantin Ştefant és később léptesse elő a Közrendészeti Igazgatóság igazgatóhelyettesi tisztségbe, amivel nevezett Tobă Petre egyetérteni látszott”.

 

Egyrészt a baráti tévéket (Antena 3 és RTV) felhasználva tagadta bármiféle érintettségét ebben a történetben. Szóban próbált meg elhatárolódni az ügytől, és csak egy lépés választotta el a hisztérikus hangsúlyoktól.

 

Másrészt egy cirkuszi manőverrel nekiállt elvonni a közvélemény figyelmét a kérdés lényegéről: bejelentette, hogy irodáját a Victoria-palotából áthelyezi a Védelmi Minisztérium épületébe, arra hivatkozva, hogy ezzel könnyebben megvédheti magát azoktól a „megrendezett ügyektől”, melyeknek áldozata.

 

A rendelkezésre álló információkból az következik, hogy Ponta sohasem lett Duşa miniszter szomszédja. Továbbra is ott fogadja a vendégeit, többek között az AEÁ alelnökét, Joe Bident, ahonnan valójában sosem távozott – a Victoria-palotában.

Rá nézve szerencsétlen módon, annak ellenére, hogy csökönyösen tagadta érintettségét a Duicu–Ponea–Tobă-ügyben, Victor Ponta beleütközik a korrupcióellenes ügyészek kitartásába.

 

 

Apropó, a legutóbbi ilyen jellegű epizód az elmúlt napokban zajlott le, amikor a „fekete kedd” valóságos megismétlésével gyomron vágták az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI).

 

Ellenkezőleg, a DNA azt mondja, hogy a Duicu-ügyben a befolyással való üzérkedés a kormányfő közelében zajlott le és azt is mondja, hogy 2013 Romániájának miniszterelnök ura az 1980-as Románia Román Kommunista Pártja (PCR) főtitkár elvtárásának szellemében cselekedett, azzal a különbséggel, hogy Ponta a Rendőrség főnökét rendelte magához, míg Ceauşescu annak idején a Milícia főnökét dolgozta meg.

 

1. A kormány épületébe rendelte-e a Román Rendőrség főnökét, Petre Tobăt?

2. Tekintettel arra, hogy maga Ponta is elismerte Tobă berendelését, mondja meg: hogyan (szóban, írásban, közvetlenül, vagy közvetítőn keresztül) és miért rendelte magához.

3. Milyen kontextusban rendelte magához Tobăt? Maga Duicu kérte tőle, vagy neki, Victor Pontának volt olyan megérzése, hogy Duicunak beszélnie kellene Tobăval?

4. Miként kérte ezt tőle Duicu? Felhívta, találkoztak? Illetve, mikor beszéltek – dátum és hely?

 

U. I.: * KONTEXTUS. Az első idézet a DNA-referátumból származik és annak a beszélgetésnek a részlete, amely a Mehedinţi MT akkori elnöke, Adrian Duicu és Doru Dumitrescu között zajlott, aki akkoriban a Belügyminisztérium államtitkár-helyettese, a Közrendészeti Főosztály vezetője volt. Az ügyészek referátumából kiderül, hogy Duicu és Dumitrescu legalább háromszor beszéltek a Mehedinţi megyei rendőrfelügyelőség (IPJ) vezetője, Ştefan Ponea előléptetéséről a központi apparátusba.

2013. március 20-án – amikor Duicu arra kérte Dumitrescut, hogy továbbítsa kérését Petre Tobănak, a Román Rendőrség főnökének.

2013. április 3-án – amikor megállapodtak arról, hogy másnap találkozzanak, ők ketten és Ponea, ugyanebben a témában.

2013. június 11-én – amikor Duicu azt közölte Dumitrescuval, hogy június 13-án tervezett Victor Pontához menni („a kormányfőt is odateszem, hogy telefonáljon”.

Megemlítendő, hogy ebben a történetben Dumitrescu kulcsfontosságú elem volt, mert Adrian Duicu Ştefan Poneát a Belügyminisztérium Közrendészeti Főosztálya vezetőjének, vagyis Doru Dumitrescunak a helyettesévé akarta előléptetni.