„Száz éve késik Székelyföld autonómiája” – centenáriumi nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön

Több ezren mentek el a székely nagygyűlésre.
Hirdetés
Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.
 
Kétszázötven méteres székely zászlóval, autonómiát skandálva vonultak be a város főterére a résztvevők, akiknek a számát a Háromszék mintegy ötezerre teszi. A Székelyhon szerint is több ezren jelentek meg, sokan annak a településnek a névtáblája alatt, ahonnan érkeztek. A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát.
 
A főtér másik felé, a Mihai Viteazu szobor alatt mintegy féltucat ember lobogtatott román nemzeti zászlókat egy rögtönzött ellentüntetésen. Ők mintegy másfél óráig bírták, majd szétszéledtek, pedig csak ezután érvelt románul az autonómia mellett Sabin Gherman transzilvanista újságíró.
 

Az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz 

és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez — mondta Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
 
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt: a történelem már túlhaladott azon, hogy a Nagy Háború győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már „Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia”.
 
Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság „teljes nemzeti szabadságot” ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba. Tőkés a Székelyföldön élő románokat biztosította, hogy nem maradnak ki az autonómiából, éppen ezért kéri a támogatásukat.
 
Székely nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön
 
Székely nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön | Fotó: Beliczay László
 
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát – az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását – sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni. Ennek megvalósulásához azonban Bukaresttel, Brüsszellel és Washingtonnal is meg kell értetni, hogy 
 

Romániát nem veszélyezteti sem a magyarság kulturális, sem a Székelyföld területi autonómiája

– szögezte le. Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori „időhúzó román politikumot” és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. „Az elkövetkezendő évek nem telhetnek el ugyanabban a jogfosztottságban” – buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.
 
A nagygyűlés több szónoka is – az Engedjétek szabadon! jelszót skandáló tömeggel egyetértésben – a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, 
 

koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.

A legtöbb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista kapta, aki fájlalta, hogy Erdély – amely Bécs, majd Budapest „idején” mindig szerepelt a térképen – a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik. 
 
Rámutatott: Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.
 
A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, rendbontás nélkül zárult – jegyzi meg az MTI.

Hirdetés