Különleges baktériumfajt fedeztek fel a Szent Anna-tóban

A új baktériumfaj neve a Rhizobium aquaticum lett.
Hirdetés

Új baktériumfajt izoláltak és írtak le a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során – tájékoztatnak a kutatók közleményükben.

A két egyetem 2011 óta vizsgálja a tó vízét dr. Máthé István oktató vezetésével: eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője.

A most izolált baktériumfajt Rhizobium aquaticumnak nevezték el. A leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

A közleményből kiderül: a Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek, ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját. Abban is különleges a Rhizobium aquaticum, hogy a legtöbb fajtársától eltérően nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

A Szent Anna-tó baktérium közössége egyébként nagyon változatos, fajgazdag: legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja”) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik. De a mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz.

Hirdetés