királyság!
Szerző: Tudor Duică
2018. március 1. csütörtök, 13:24
Nos, egyáltalán nem rosszul. Pedig magyaruralom volt. Tudor Duică írása.

Jobban éltek, mint az ókirályságbeliek (regátiak), szigorúan – nehezen számszerűsíthető – anyagi szempontból nézve, de határozottan jobban

A románok rendkívül jól megszervezték magukat, számos népi bankjuk, mezőgazdasági hitelszövetkezetük volt, melyek hiteleket adtak a helyi román polgárságnak és parasztságnak.

Egy sokak számára paradoxonnak számító, de a korabeli statisztikákból és dokumentumokból kiderülő tény:

a románok gazdasági-társadalmi szempontból „egyenlőbbek” voltak az erdélyi magyaroknál,

több közép- és gazdag parasztjuk volt, különösen a dualista korszak vége felé, és nagyszámú és virágzó polgárságot hoztak létre maguknak az erdélyi, bánsági, partiumi városok többségében.

A magyarok arisztokráciával, városi polgársággal rendelkeztek és ők adták az állami tisztviselők abszolút többségét, de nagyon sok szegény is volt.

A gazdaság összességében gyorsan nőtt, méghozzá a magyar királyság területén gyorsabban, mint az osztrák császári területen, éppen a meglévő lemaradások felszámolása érdekében.

Olybá tűnt, hogy az emberek többségét nem a nacionalista, etnikai gondok foglalkoztatták igazán, hanem a túl nagy bürokrácia és a jogi centralizmus.

Egy másik aspektust is kihangsúlyoznék, amiről sok román nem tud.

A magyar nyelv 1879-ig nem volt kötelező a románok, szászok számára,

voltaképpen egyetlen másik etnikai közösség számára sem, holott az állam hivatalos nyelve volt. A hivatalos nyelvet a románok legfeljebb 20, a szászok nagyjából 40 százaléka beszélte. Persze, ha az analfabétákat nem számítjuk, akik nagyjából 65 százalékot tettek ki, akkor az arányok jelentősen megnőnek. De ha feljebb akartak jutni a korabeli társadalomban, akkor kötelezően tudniuk kellett magyarul vagy németül, ami teljesen normális.

A falusi – közép-, vagy felsőfokú – román iskolák többsége egyházi, görög-katolikus vagy ortodox volt. Nem államiak voltak, hanem felekezetiek, mint a szászoknál. Erdélyben nagyjából minden 1000 román lakosra jutott egy román tannyelvű (általában felekezeti) iskola, míg az Ókirályságban nagyjából 1400 lakosra jutott egy iskola.

Az oktatás – nyilvánvalóan – román nyelven folyt. 1879 után az történt, hogy ezekben az iskolákban is kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását (NEM a magyar tannyelvet).

A magyar nyelv oktatását nagyon nehéz volt kikényszeríteni,

mert a román tanítók és papok többsége nem ismerte az állam nyelvét. Sőt, a tanítóképzőkben nem is kötelezték őket a magyar nyelv megtanulására és ezt a nyelvet a hét román teológiai intézet egyikében sem tanították…

Politikai szempontból a helyzet bonyolultabb volt… Mivel a magyarok korlátozni akarták a kisebbségek bejutását a budapesti parlamentbe, Erdély esetében a cenzusos választás keretében növelték a cenzus mértékét…

Minthogy a gazdag rétegben a magyarok nagyobb arányt képviseltek, több képviselőt küldhettek a parlamentbe.

De főleg 1890 után nőni kezdett a módos románok száma, így a szavazni képes románoké is.

Voltak magyar pártokra szavazó románok és román pártokra szavazó magyarok is, ez tény. A szászoknak mindig sok parlamenti képviselőjük volt, mert ők képezték a leggazdagabb közösséget Erdélyben.

A (fontosabb) tisztségekhez való hozzáférést a magyar nemzetnek tett hűségnyilatkozattól tették függővé. Egy híres példát is megemlítek, Temesvár 1900-as évekbeli (német) polgármesterét, Josef Gemmlét (Geml Józsefről van szó – a szerk.), aki magáról azt mondta, hogy „német nemzetiségű magyar hazafi vagyok”.

És amikor arról kérdezték, hogy miért nincsenek német nyelvű iskolák a Bánságban, ezt válaszolta: „Nos, senki sem kéri, hiszen a szülők megértették a magyar nyelv ismeretének jelentőségét.”

Tanulság:

Tekintettel arra, hogy honnan indultak a jobbágyság 1849-es eltörlésekor, a magyar közigazgatás részéről érkezett – a románok értelmiségi rétege által könnyen kivédhető – minden tényleges zaklatás dacára az erdélyi, bánsági, partiumi románok számára a szóban forgó időszak volt a modern történelem legjobb korszaka.

Sikerült létrehozniuk maguknak egy gazdag, kiterjedt földterületekkel rendelkező gazdákból álló osztályt, egy szászokkal és magyarokkal egyenlő, a román írásbeliséget illetően a regátiaknál jobban álló városi polgárságot és egy kiváló minőségű elitet.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25567
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?