királyság!
Szerző: Tudor Duică
2018. március 1. csütörtök, 13:24
Nos, egyáltalán nem rosszul. Pedig magyaruralom volt. Tudor Duică írása.

Jobban éltek, mint az ókirályságbeliek (regátiak), szigorúan – nehezen számszerűsíthető – anyagi szempontból nézve, de határozottan jobban

A románok rendkívül jól megszervezték magukat, számos népi bankjuk, mezőgazdasági hitelszövetkezetük volt, melyek hiteleket adtak a helyi román polgárságnak és parasztságnak.

Egy sokak számára paradoxonnak számító, de a korabeli statisztikákból és dokumentumokból kiderülő tény:

a románok gazdasági-társadalmi szempontból „egyenlőbbek” voltak az erdélyi magyaroknál,

több közép- és gazdag parasztjuk volt, különösen a dualista korszak vége felé, és nagyszámú és virágzó polgárságot hoztak létre maguknak az erdélyi, bánsági, partiumi városok többségében.

A magyarok arisztokráciával, városi polgársággal rendelkeztek és ők adták az állami tisztviselők abszolút többségét, de nagyon sok szegény is volt.

A gazdaság összességében gyorsan nőtt, méghozzá a magyar királyság területén gyorsabban, mint az osztrák császári területen, éppen a meglévő lemaradások felszámolása érdekében.

Olybá tűnt, hogy az emberek többségét nem a nacionalista, etnikai gondok foglalkoztatták igazán, hanem a túl nagy bürokrácia és a jogi centralizmus.

Egy másik aspektust is kihangsúlyoznék, amiről sok román nem tud.

A magyar nyelv 1879-ig nem volt kötelező a románok, szászok számára,

voltaképpen egyetlen másik etnikai közösség számára sem, holott az állam hivatalos nyelve volt. A hivatalos nyelvet a románok legfeljebb 20, a szászok nagyjából 40 százaléka beszélte. Persze, ha az analfabétákat nem számítjuk, akik nagyjából 65 százalékot tettek ki, akkor az arányok jelentősen megnőnek. De ha feljebb akartak jutni a korabeli társadalomban, akkor kötelezően tudniuk kellett magyarul vagy németül, ami teljesen normális.

A falusi – közép-, vagy felsőfokú – román iskolák többsége egyházi, görög-katolikus vagy ortodox volt. Nem államiak voltak, hanem felekezetiek, mint a szászoknál. Erdélyben nagyjából minden 1000 román lakosra jutott egy román tannyelvű (általában felekezeti) iskola, míg az Ókirályságban nagyjából 1400 lakosra jutott egy iskola.

Az oktatás – nyilvánvalóan – román nyelven folyt. 1879 után az történt, hogy ezekben az iskolákban is kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását (NEM a magyar tannyelvet).

A magyar nyelv oktatását nagyon nehéz volt kikényszeríteni,

mert a román tanítók és papok többsége nem ismerte az állam nyelvét. Sőt, a tanítóképzőkben nem is kötelezték őket a magyar nyelv megtanulására és ezt a nyelvet a hét román teológiai intézet egyikében sem tanították…

Politikai szempontból a helyzet bonyolultabb volt… Mivel a magyarok korlátozni akarták a kisebbségek bejutását a budapesti parlamentbe, Erdély esetében a cenzusos választás keretében növelték a cenzus mértékét…

Minthogy a gazdag rétegben a magyarok nagyobb arányt képviseltek, több képviselőt küldhettek a parlamentbe.

De főleg 1890 után nőni kezdett a módos románok száma, így a szavazni képes románoké is.

Voltak magyar pártokra szavazó románok és román pártokra szavazó magyarok is, ez tény. A szászoknak mindig sok parlamenti képviselőjük volt, mert ők képezték a leggazdagabb közösséget Erdélyben.

A (fontosabb) tisztségekhez való hozzáférést a magyar nemzetnek tett hűségnyilatkozattól tették függővé. Egy híres példát is megemlítek, Temesvár 1900-as évekbeli (német) polgármesterét, Josef Gemmlét (Geml Józsefről van szó – a szerk.), aki magáról azt mondta, hogy „német nemzetiségű magyar hazafi vagyok”.

És amikor arról kérdezték, hogy miért nincsenek német nyelvű iskolák a Bánságban, ezt válaszolta: „Nos, senki sem kéri, hiszen a szülők megértették a magyar nyelv ismeretének jelentőségét.”

Tanulság:

Tekintettel arra, hogy honnan indultak a jobbágyság 1849-es eltörlésekor, a magyar közigazgatás részéről érkezett – a románok értelmiségi rétege által könnyen kivédhető – minden tényleges zaklatás dacára az erdélyi, bánsági, partiumi románok számára a szóban forgó időszak volt a modern történelem legjobb korszaka.

Sikerült létrehozniuk maguknak egy gazdag, kiterjedt földterületekkel rendelkező gazdákból álló osztályt, egy szászokkal és magyarokkal egyenlő, a román írásbeliséget illetően a regátiaknál jobban álló városi polgárságot és egy kiváló minőségű elitet.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25567
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.
A kisbusz, melyben utaztak, Szlovéniából tartott Maros megye felé. A vétkes sofőr Facebookozott vezetés közben.
Hallgatólagosan elfogadta, hogy ne legyen büntethető, ha valaki nem saját, hanem más hasznára követ el korrupciós bűncselekményt.
Pár zaftos kulcsszó egy igazi román nemzetvédő hazafi politikus parlamenti interpellációja kapcsán.
Már csak két hónap, és lehet felvételizni az egyetemre. Több száz szakra, közel 25 ezer helyre.
Az elkövetkező egy évben 3,5 százalékkal kevesebbet fizetünk az áramért.
Az ügyészek a forradalom utáni időszakban elkövetett összes törvénytelenség miatt előveszik a volt elnököt.
A DNA három év letöltendő börtönbüntetést kért a szenátus elnökére, de a legfelsőbb bíróság ma felmentette a hamis tanúzás vádja alól.
Úgy tűnik, Liviu Pop úr nincs tisztában a román szlenggel. Sem.