// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Átadták Kolozsváron az Oscar-díj előfutárát

// HIRDETÉS

Így konferálta fel kollégája azt a színészt, akiről mindannyian tudtuk, hogy ma meg fogja kapni az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.

Negyedik éve izgulós-családias-ünnepi Kolozsváron a magyar kultúra napja: az RMDSZ január 22-én adja át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat annak az írónak-költőnek, képzőművésznek és előadóművésznek, aki nemcsak hogy még él, de miattuk érezhetjük, mi is élünk, sőt lubickolunk az erdélyi magyar kultúrában. Formálisan: akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak.

Idén a díjat Fekete Vince költő, Onucsán Miklós képzőművész és Molnár Levente színész kapta, lőtte le az izgalmakat mindjárt második mondatával az est konferansziéja és fő laudáció-felolvasója, Kézdi Imola színésznő. Azt már korábban tudtuk, hogy az idén másodjára adományozott életműdíjat Egyed Ákos történész kapja.

 

 

Fekete Vince, Onucsán Miklós és Molnár Levente

  

Az elzárkózás csak a megőrzésnek, a konzerválásnak kedvezett, annak is csak ideiglenesen, de nem új értékek létrehozásának – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki nem szeretné, hogy az erdélyi magyar kultúra csak skanzenként létezzen. 

 

„Bár ma gyakran lehet olyan érzése az embernek – ha világunk folyamatait nézi –, hogy az elzárkózást kellene helyes útnak tekintenie, hogy gondolkodás nélkül el kell fogadnia azt, amit készen kap, hogy nem kell kérdeznie, hogy nem lehetnek dilemmái” – jegyezte meg köszöntőbeszédében, de szerinte az élő kultúra folyamatosan kérdez, rákérdez a világunkra, és bátran kísérletezik. 

 

Ehhez nyitottság szükséges, amely szerinte mindig is jellemezte az erdélyi kultúrát, amely a sokszínűséget részesítette előnyben, mert nem a vagy-vagy, hanem az is-is kérdéseit teszi fel. Ezért Kelemen úgy véli, itt toleránsnak lenni nem gyengeséget, inkább bátorságot jelentett, és annak ismeretét, hol szabjuk meg a tolerancia határait: ott, ahol a nyitottság az intoleranciával találkozik.

 

Kisebbségi létben szerinte egyszerre luxus és öngyilkosság, ha pusztán bezárkózunk hagyományainkba és értékeinkbe, mert egy kultúra nemcsak úgy szűnhet meg, hogy kihal a közösség, hanem úgy is, ha elfelejt kérdezni, kísérletezni, és minden szentenciát elfogad.  

 

 

Kelemen Hunor és Fekete Vince

  

A ma este díjazottjai egyáltalán nem arról híresek, hogy elfogadnák a szentenciákat. Fekete Vince 2015-ben megjelent, válogatott és legújabb verseit tartalmazó kötetéből, a Vak visszhangból kiderül, hogyan lesz egy nagyon jó költészetből nagy költészet, idézte Kemény Istvánt laudációjában Lövétei Lázár László.

 

Onucsán Miklóst a „rejtett nemzedék” olyan tagjaként jellemezte Angel Judit, aki következetesen követte a maga számára még a '80-as években kijelölt konceptualista irányt, 1989 előtt sem kereste a kompromisszumot a politikával vagy annak kegyeit, mert nem érdekelte, és a rendszer sem akaszkodott rá.

 

Ha valaki még nem ismerte volna Molnár Levente ragadványnevét, hogy ő Kecske, akkor most megtudhatta Dimény Áron laudációjából azzal együtt, hogy kollégája miért érzi találónak a nevet. Mert Molnár Levente nemcsak a Cannes-i nagydíjat és Aranyglóbuszt kapott film, a Saul fia egyik fontos szerepét alakítja, amikor épp nem a kolozsvári magyar színház deszkáin játszik, hanem nagy kedvvel ugrál kamera mögötti szerepekben is. Fesztiválokat szervez, castingol, forgatási helyszínt vagy statisztákat szervez, kollégáknak segít eligazodni szerződések szövevényeiben, és miközben fizikailag mindenhol ott van, alkotói szelleme is nyughatatlan, árulta el Dimény Áron szövege. 

 

 

Kelemen Hunor átadja az életműdíjat Egyed Ákos történészprofesszornak

  

Közép- és Kelet Európa nem az a hely és kultúra, ahol az életet el tudnánk választani a műtől, itt a kiemelkedő alkotói, kutatói teljesítmény szinte mindig hozza magával a közösségi felelősségvállalást – köszöntötte Egyed Ákos történészt Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. Az életműdíjat ugyanis az RMDSZ a Kós Károly és a Communitas Alapítvánnyal együtt adományozza.  

 

 

Markó Bélát és Takács Csabát épp Ákos bácsi szórakoztatja ennyire azzal, hogy most már tudja, mi az az életmű: jól meg kell öregedni hozzá.

  

Egyed Ákos nagyon sok szinten kutatta és írta meg a székelység történetét saját szülőfaluja, a háromszéki Bodos monográfiájától a Székelyföld társadalom- és gazdaságtörténetéig, derült ki Sipos Gábor laudációjából. Nagy témája az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi történései nemcsak katonai szempontból, hanem szélesebb kontextusban. 

 

Szakkutatói munkája mellett rengeteg cikket írt napi- és hetilapokba is, 2002 és 2010 között pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt. Elnöksége idején kezdték szervezni és vált hagyománnyá a Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferenciasorozat minden évben november 23., az EME születésnapja körül.

 

A 87 éves tudós és tudományszervező Egyed Ákost a Kaszinó termét megtöltő közönség vastapssal köszöntötte.  

 

 

A díjazások és laudációk után AG Weinberger blues-zenész lépett fel zenekarával. Olyan váradi zsidó gyerekként konferálta fel magát, aki magyarul beszél és angolul énekel. Az erdélyi magyar kultúra termékeként tekint magára, ezzel válaszolta meg saját kérdését, hogy mit is keres itt, majd a húrok közé csapott.  

 

 

Blues után állófogadással állt a bál a Kaszinóban: így bulizott ma az erdélyi magyar kortárs kultúra a teleholdnál.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS