Meseország kitalált ünnepe: a székely „csíksomlyói búcsú”

„Úgy néz ki, hiába imádkozott a Magyar Pride népe a Hángérien Vúdsztákkon, a jóistenke nem velük, hanem a melegtörvényt megszavazó írekkel kötött szombaton szövetséget. Persze, megértjük a jóistenkét, aki a jókedvű és nyitott adakozót szereti, hogy nem talált semmilyen szeretnivalót Csíksomlyón. Mert hát a NER intézménye hiába szervezte le a szokásos pünkösdi vallási bulikát és az énekeljük el együtt újra a székelyhimnusz után a magyarhimnusz karaoke-showt a 2014-es hatuma szavazatok 95 százalékáért. Felvonult mindenki, Áder János köztársasági elnöktől Szász Jenő NSKI igazgatóig, ott sündörgött a szabad ég alatt, némi isteni alamizsnáért és megerősítésért, de a Főnök csak kapja a pofonokat.

(…)

Ezt a rituálét azok, amelyekre olyan emberek, akik nem magyarságteljesítményük, hanem szerzett tudásuk és szorgalmuk alapján dolgoznak és élnek meg, meglehetősen csodálkozó tekintettel néznek, ilyen még van? Kezdjük azzal, hogy minden újság megírta: »több százezren a csíksomlyói búcsún«. Imádom ezt az önmegerősítő kampányt, ami a részvétellel kapcsolatos. A székely vicceknél már csak az viccesebb, ha a székely ember számol.

(…)

Az eseményről kijött fotók alapján, nagy jóindulattal körberajzoltam a rendezvényen részt vevő tömeg helyét, így jött ki 45 ezer négyzetméter. Legyen mondjuk az átlagos sűrűség egy ember négyzetméterenként, ez akkor is csak 45 ezer fős tömeget jelent és nem sokszázezret. De a fotókon tisztán látszik, hogy kényelmesen el lehetett sétálni az emberek között, az erdő irányában üres sávok és nagyobb foltok is látszottak, igazán sűrű tömeg, csak az oltár előtt látszódott. Becslésem szerint a 2015-ös csíksomlyói rendezvényen, a korábbi évekhez képest jóval kevesebben, talán 30 ezren ha lehettek. Ellentétben az MTI által kiadott »több százezres« becslésével.

Furcsa ez a székely számmisztika, de ez a párhuzamos valóság nagyon illik a búcsú eredetmondájához, az ún. »Hargitai csatához« is, amelyről – újabb furcsaság! – csakis a csíksomlyói búcsúval kapcsolatban esik szó. Ezen kívül sem történelmi munka, sem elsődleges forrás nem igazolja vagy beszéli el a székelyföldi katolikusok állítólagos nagy csatáját az unitáriusok ellen. Aki nem tudná: a hivatalos kánon szerint a búcsú a katolikus székelyek protestánsok felett aratott győzelméről szól. A búcsú eredettörténetét már az 1930-as években kritika tárgyává tették és vagy fél tucat történész arra a következtetésre jutott: a »hargitai csatáról« szóló történetnek nincs igazolható valóságalapja.

(…)

De mi lehet a legvalószínűbb magyarázata annak az eseménynek, amely ma már Csíksomlyói Magyar Prideként vonult be a köztudatba? Történészek nem tartják kizártnak, hogy a 17. Század végi tatárbetörésekkel és azoktól való megmenekülésekkel kapcsolatos. Később aztán a barokk vallásosság általános elterjedése szükségessé tett egy újfajta értelmezést, ez lett később a kitalált győztes csata »emléke«.

(…)

»Ez a szép hagyomány« tehát egy 300 éves történet, amely vallási kezdeményezésre indult, de az elmúlt 150 és 70 évben a vallási motívumok helyébe a nacionalista, nemzeti összetartozást hangsúlyozták, amely 1990 óta már turbómagyar giccskeresztények Hángérien Vódsztákja. Nem lehet ott már ugyanis igazán vallási eseményről beszélni, ahol a gój motorosok is tiszteletüket teszik egy rendezvényen vagy ha az eseményt az Ultras Liberi is beharangozza. Csíksomlyó sajnos ma már nem más, mint, hogy sok magyar összejön és összefog egy közös célért – a Fidesz és csatolt szerveinek ipari méretű közvagyon lenyúlásáért imádkoznak.”