Volt ott minden: lövöldözés, akadályfutás, harapós kutyák, kórházba került rendőrök.
Talán még a legelvetemültebb forgatókönyvírónak sem jutna eszébe egy olyan sztori, ami élesben lejátszódott csütörtökön a jilavai börtönben és a környékén. A tragikomikus történet onnan indult, hogy egy rabnak épp az őrségváltás pillanatában sikerült megszöknie – ehhez át kellett másznia néhány méretes kerítésen.
A jelenetet csak a kapus vette észre, aki több figyelmeztető lövést is leadott, de hősünk eltűnt a környékbeli házak között. Néhány pillanattal később azonban megállították az utcán járőröző rendőrök, akik nyilván nem tudhatták, kivel van dolguk. A férfi persze nem tudta igazolni magát és úgy döntött, hogy kereket old. A rendőrök utána eredtek, de itt kezdtek bonyolódni a dolgok.
Az történt ugyanis, hogy a főszereplőnk beugrott egy ócskavastelep udvarára, ahol rátámadtak az őrkutyák. Valahogy sikerült megúsznia a nagy küzdelmet – a véres kabátját az udvaron is hagyta –, az őt követő rendőrök azonban sokkal, de sokkal rosszabbul jártak: mindketten harapott sebekkel kerültek a sürgősségre. A rab pedig eltűnt, azóta sem találják.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.