Ráadásul délibábos mítoszok nélkül.
A Székelyföld története című háromkötetes, nemrégiben megjelent monográfia mítoszoktól mentes, de a hagyományokhoz, az értékekhez ragaszkodó szemléletet közvetít - mondta az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában a kiadvány egyik szerkesztője, Bárdi Nándor.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a kisebbségtörténeti és etnopolitikai osztály vezetője elmondta: legutóbb az 1930-as években jelent meg hasonlóan átfogó kiadvány Székelyföld történetéről. Az utóbbi időkben azonban a jelentős identitásépítés és emlékezetkultusz következtében számos tanulmány jelent meg erről a témáról, amelyeket összegezni kellett. Az Erdélyi Múzeum Egyesület (Kolozsvár), a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának közös kiadványa erre tett kísérletet. Igyekeztek helyretenni az „archaikus szupermagyar képet", és elmagyarázni, hogy miként jött létre a székelyidentitás-konstrukció - ismertette a szerkesztő.
Bárdi Nándor beszélt arról is, hogy a kiadvány nem foglal állást abban a vitatott kérdésben, hogy a székelység a magyarokhoz csatlakozó „segédnép" vagy eleve magyar eredetű, viszont mindkét álláspont képviselője kifejti nézeteit a Székelyföld története című monográfiában.
Mint ismeretes, év elején még kisebb félreértések övezték a sorozatot, miután fölmerült: a kötetek ára darabonként 250 lej lesz. A félreértést azóta eloszlatták, hiszen kiderült, hogy a három kötet összesen kerül ennyibe.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.