Ráadásul délibábos mítoszok nélkül.
A Székelyföld története című háromkötetes, nemrégiben megjelent monográfia mítoszoktól mentes, de a hagyományokhoz, az értékekhez ragaszkodó szemléletet közvetít - mondta az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában a kiadvány egyik szerkesztője, Bárdi Nándor.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a kisebbségtörténeti és etnopolitikai osztály vezetője elmondta: legutóbb az 1930-as években jelent meg hasonlóan átfogó kiadvány Székelyföld történetéről. Az utóbbi időkben azonban a jelentős identitásépítés és emlékezetkultusz következtében számos tanulmány jelent meg erről a témáról, amelyeket összegezni kellett. Az Erdélyi Múzeum Egyesület (Kolozsvár), a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának közös kiadványa erre tett kísérletet. Igyekeztek helyretenni az „archaikus szupermagyar képet", és elmagyarázni, hogy miként jött létre a székelyidentitás-konstrukció - ismertette a szerkesztő.
Bárdi Nándor beszélt arról is, hogy a kiadvány nem foglal állást abban a vitatott kérdésben, hogy a székelység a magyarokhoz csatlakozó „segédnép" vagy eleve magyar eredetű, viszont mindkét álláspont képviselője kifejti nézeteit a Székelyföld története című monográfiában.
Mint ismeretes, év elején még kisebb félreértések övezték a sorozatot, miután fölmerült: a kötetek ára darabonként 250 lej lesz. A félreértést azóta eloszlatták, hiszen kiderült, hogy a három kötet összesen kerül ennyibe.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.