Mert kommunikálni könnyebb a jól végzett munka országában, mint dolgozni.
Tudják, a kolozsvári polgármesteri hivatal elhatározta, hogy igazi ékszert varázsol a kincses város központjából. Ennek szerves részét képezi az az átfogó felújítás, amely többek közt a Farkas utcát is érinti. A tavalyi év folyamán nekivágtak a Színház (E. de Martonne), a Minorita (Hermann Oberth) és a Sámi László (Gaál Gábor) utcáknak. A nagy falatot, magát a Farkas utcát idénre ígérték.
És lám, a múlt hét végén meg is jelentek a fecnik az utcán parkoló autók szélvédőin, miszerint a munkálatokat január 25-én, azaz kedden elkezdik, tehát kérik az autósokat, aznap reggeltől szíveskedjenek máshol parkolni. Aztán hétfőn, a kis egyesülés szent (és szabad!) napján „faragaszok” is megjelentek. Igen, illetékes kezek A4-es méretű, fóliázott lapokat drótoztak az öreg hársfák törzsére, amelyen ugyanaz a felhívás ékeskedett.

No, hát a rendhívő polgárok fogták az autóikat és odébb parkoltak. És eljött a várva várt keddi nap. És megjöttek a nagy munka elkezdését taglaló első sajtóhírek is. Csak épp az illetékesek nem érkeztek meg. Mármint a mérnökök, munkások, táblatologatók, helyi rendőrök. Vagyis nem történt semmi. Az autók ugyanúgy állnak az utcán a cikk megírásának pillanatában, mint azelőtt bármikor. A faragaszok szintén. Szóval minden a legnagyobb rendben van. Legalábbis a polgármesteri hivatal szerint. Ahol az illetékes emberek simán hazudtak egyet a város adó- és parkolóbérlet-fizető polgárainak.

Persze, egy nap majd elkezdik a munkálatokat. Például szerdán. Vagy csütörtökön. Vagy jövő héten. És akkor nagyon nem lesz szabad ott parkolni, hahó! A rend kedvéért elmondjuk a tervet (amelyet a hivatal elfelejtett kibiggyeszteni a sántierre). Tehát: a munka a Farkas utca páratlan oldalán kezdődik (majd, amikor), mégpedig a Színház utca és a református templom (vagyis a Sámi László utca) közötti szakaszon. Ami azt jelenti, hogy ezen (és csak ezen, mondja a hírek szerint a hivatal) a szakaszon lesz tilos a parkolás. A gyalogosok vígan sétálhatnak az utca páros oldalán levő járdán. Ami az autósokat illeti, ők végigsuhanhatnak az utca közepén szabadon hagyott egyetlen sávon, ám megállni (lásd fennebb) tilos!
Na, hát reméljük, így is lesz. Mert egyelőre a hivatal egyetlen szava sem igaz.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.