Mert kommunikálni könnyebb a jól végzett munka országában, mint dolgozni.
Tudják, a kolozsvári polgármesteri hivatal elhatározta, hogy igazi ékszert varázsol a kincses város központjából. Ennek szerves részét képezi az az átfogó felújítás, amely többek közt a Farkas utcát is érinti. A tavalyi év folyamán nekivágtak a Színház (E. de Martonne), a Minorita (Hermann Oberth) és a Sámi László (Gaál Gábor) utcáknak. A nagy falatot, magát a Farkas utcát idénre ígérték.
És lám, a múlt hét végén meg is jelentek a fecnik az utcán parkoló autók szélvédőin, miszerint a munkálatokat január 25-én, azaz kedden elkezdik, tehát kérik az autósokat, aznap reggeltől szíveskedjenek máshol parkolni. Aztán hétfőn, a kis egyesülés szent (és szabad!) napján „faragaszok” is megjelentek. Igen, illetékes kezek A4-es méretű, fóliázott lapokat drótoztak az öreg hársfák törzsére, amelyen ugyanaz a felhívás ékeskedett.

No, hát a rendhívő polgárok fogták az autóikat és odébb parkoltak. És eljött a várva várt keddi nap. És megjöttek a nagy munka elkezdését taglaló első sajtóhírek is. Csak épp az illetékesek nem érkeztek meg. Mármint a mérnökök, munkások, táblatologatók, helyi rendőrök. Vagyis nem történt semmi. Az autók ugyanúgy állnak az utcán a cikk megírásának pillanatában, mint azelőtt bármikor. A faragaszok szintén. Szóval minden a legnagyobb rendben van. Legalábbis a polgármesteri hivatal szerint. Ahol az illetékes emberek simán hazudtak egyet a város adó- és parkolóbérlet-fizető polgárainak.

Persze, egy nap majd elkezdik a munkálatokat. Például szerdán. Vagy csütörtökön. Vagy jövő héten. És akkor nagyon nem lesz szabad ott parkolni, hahó! A rend kedvéért elmondjuk a tervet (amelyet a hivatal elfelejtett kibiggyeszteni a sántierre). Tehát: a munka a Farkas utca páratlan oldalán kezdődik (majd, amikor), mégpedig a Színház utca és a református templom (vagyis a Sámi László utca) közötti szakaszon. Ami azt jelenti, hogy ezen (és csak ezen, mondja a hírek szerint a hivatal) a szakaszon lesz tilos a parkolás. A gyalogosok vígan sétálhatnak az utca páros oldalán levő járdán. Ami az autósokat illeti, ők végigsuhanhatnak az utca közepén szabadon hagyott egyetlen sávon, ám megállni (lásd fennebb) tilos!
Na, hát reméljük, így is lesz. Mert egyelőre a hivatal egyetlen szava sem igaz.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.