Építik ezerrel a karácsonyi vásárt, deszkák és szalagok között lehet csak lavírozni.
A Főtér vált Kolozsvár egyik legkevésbé sétálható részévé. Pár nappal ezelőtt alig látszott, hogy hozzákezdtek a karácsonyi vásár kiépítéséhez, ma már felállították a tavalyi fehér házikók egy részét a nyugati oldalon, párat a keleti és a déli oldalon.

Mivel egyszerre építik a házikókat és a korcsolyapályát, és közben biztonságosan igyekeznek felállítani a központi füzértartó oszlopot és tartozékait, most épp deszkák és biztonsági szalagok akadályozzák a két legfőbb főtéri tevékenységet: a gyors áthaladást a lehető legrövidebb úton, illetve az elmélyült bámészkodást. Vagyis korzózni most ne a Főtérre tessék jönni.

A karácsonyi vásár november 23-án nyílik, és ha most az építőtelep lepi el a teret, onnan kezdve egymástól nem férünk majd, de majd sokat mosolygunk, miközben a borsos árú szénhidrátokon legeltetjük a szemünk, és a hátizsákunkkal verjük ki egymás kezéből a forralt bort. :D
És igen, jól látják, korcsolyázni idén is Mátyás király körül fogunk. Tavaly nem lett tőle semmi baja a szobornak, idén is elővigyázatosságra számítunk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.