Építik ezerrel a karácsonyi vásárt, deszkák és szalagok között lehet csak lavírozni.
A Főtér vált Kolozsvár egyik legkevésbé sétálható részévé. Pár nappal ezelőtt alig látszott, hogy hozzákezdtek a karácsonyi vásár kiépítéséhez, ma már felállították a tavalyi fehér házikók egy részét a nyugati oldalon, párat a keleti és a déli oldalon.

Mivel egyszerre építik a házikókat és a korcsolyapályát, és közben biztonságosan igyekeznek felállítani a központi füzértartó oszlopot és tartozékait, most épp deszkák és biztonsági szalagok akadályozzák a két legfőbb főtéri tevékenységet: a gyors áthaladást a lehető legrövidebb úton, illetve az elmélyült bámészkodást. Vagyis korzózni most ne a Főtérre tessék jönni.

A karácsonyi vásár november 23-án nyílik, és ha most az építőtelep lepi el a teret, onnan kezdve egymástól nem férünk majd, de majd sokat mosolygunk, miközben a borsos árú szénhidrátokon legeltetjük a szemünk, és a hátizsákunkkal verjük ki egymás kezéből a forralt bort. :D
És igen, jól látják, korcsolyázni idén is Mátyás király körül fogunk. Tavaly nem lett tőle semmi baja a szobornak, idén is elővigyázatosságra számítunk.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.