// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Itt hamarosan ingyen sportpálya nyílik

// HIRDETÉS

Sőt több: kilenc hektáron lehet majd népsportolni. De lehetne 60 hektáros közpark is. Egyelőre csak futottunk utána.

Pénteken nyílik meg Kolozsvár legújabb sportpálya-komplexuma, ahol a lakosok ingyen őrizhetik az egészségüket. A helyet Adrian Dohotaru kutató, aktivista dobta be évekkel ezelőtt a köz- és a városvezetés tudatába, amikor a 3-as troli végmegállója után még csak egy lepukkant gokartpálya volt.

 

Adi Dohotaru (ő beszél a fenti videóban) és a Lacurile Gheorgheni (Györgyfalvi tavak) Facebook-oldal kedvelői azt javasolták, a volt gokartpálya mögötti zöld terület, vagyis a város faiskolája, a mögötte lévő nádas, kisebb tavak, a Békás patak és a nagyobb, Györgyfalvi negyedi tavak legyenek a részei egy óriási nyilvános parknak. A parkosításnak ezt a szakemberekkel és többezer aláírású petícióval alátámasztott javaslatát a városháza is elfogadta.

 

 

Erről a zöld területről van szó a Tóköz és a Palocsay-kert között.

 

Ha a teljes területet megtisztítanák és berendeznék, ez lenne Kolozsvár legnagyobb közparkja, több mint hatvan hektárnyi. Ha hozzávesszük a volt U focicsapat ezzel szomszédos edzőpályáját, a mögötte lévő rétet (itt rendezik be az Untold fesztivál kempingjét) és a körülötte lévő Detunata parkot, hatalmas, szinte egybefüggő zöldövezetet kapnánk a város keleti végén.

 

A városháza egyelőre a gokartpályát számolta fel, és hozott létre egy kilenc hektáros sportkomplexumot, amelyet a lakosok ugyanúgy ingyen vehetnek majd igénybe, mint a Monostor végében lévőt. Vasárnap délelőtt szerettük volna beszaladni a teljes területet, de több akadályba ütköztünk.

 

Először az új sportpark kerítésébe, majd portásába. Nem engedett körülnézni sem, mondván, hogy a parkot még nem adták át, de majd pénteken hivatalosan is megnyitják. Pár napja vette volna át a városháza a befejezett munkálatokat, de hibákat találtak az egyik bejárat mellett. Amit láttunk a bejárattól, az impozáns és puccos: kacskaringós bringasáv, több kosárpálya nem betonnal, hanem műsalakkal burkolva, teniszpálya, vélhetőleg atlétikapálya legalább az egyik „ministadionban”, szabadtéri fitneszgépek, házikók mosdónak és a miccsárusoknak, mindenhol széles sétányok és napelemmel működtetett lámpák. Hátha következő hétvégén alaposabban is megnézhetjük és kipróbálhatjuk.

 

 

 

Nem mi voltunk az egyedüli betolakodók: a vasárnap délelőtti szikrázó napsütésben mások is rendeltetésszerűen használták volna a parkot, de a portás bácsi komolyan vette a munkáját.

 

 

 

Elszaladtunk a kerítés (miért kell egyáltalán kerítés közpark köré??) mellett, majd be a város faiskolájába. Itt találkoztunk a közvagyonőrzés másik lelkes végrehajtójával, a faiskola portásának kutyafalkájával. Amelyet a portás kérésre sem volt hajlandó visszafogni, úgyhogy visszafogtuk mi ... a sebességet. Ha sétáltunk, nem támadtak.

 

 

 

Növendékek a faiskolában.

 

 

 

Az iskola maturandusai.

 

 

 

 

A terület nincs parkká szelidítve, de így is van mit bámulni kocogás közben. Például a Békás patakot.

 

 

 

Vagy ezt a tisztást a faiskola egy véndiákjával.

 

 

 

A helyenként sártól tocsogó nádasban sikerült eltéveszteni az ösvényt, de ennek köszönhetően még hófoltokat is láttunk.

 

 

 

Természetesen léteznek már utak, sétányok, ösvények, tulajdonképpen csak ki kellene pofozni őket.

 

 

 

A terület keleti végén rozoga kapun távoztunk, hogy beleszaladjunk az ingatlanpiaci boomba és a Tóköz negyed számára kiépített mini sportparkba.

 

 

 

Ezzel határos a hivatalosan mindössze csak Hármas tónak nevezett susnyás, a leginkább természet- és emberközeli vízfelület. A Lacurile Gheorgheni csoport továbbra is szeretné kiépíteni a partot, hogy körbe lehessen szaladni a tavat, de talán nem kell mindent civilizálni.

 

 

 

Nem ő volt itt az egyedüli horgász, de a sás miatt nem zavarják egymást a sporttársak.

 

 

 

Visszafele megcsodáltuk a környék épített örökségét is, ...

 

 

 

... majd a Györgyfalvi tó partján, a Iulius Mall sarkánál elbúcsúztunk, és mindenki szaladt, ki merre látott. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS