Visszaszámlálás: vasárnap Katalónia választ!
Alig 24 óra múlva elkezdődik Katalóniában a sorsdöntő választás. Figyelő szemünket vessük mi is Barcelonára!
Katalónia függetlensége valós fenyegetéssé válhat Madrid számára, ha az ezt támogató pártok, a Demokratikus Konvergencia és a Republikánus Baloldal a vasárnapi választáson többséget szereznek a regionális parlamentben.
A függetlenségpárti szervezeteknek kedvező eredmény kemény csapás lenne Spanyolország számára és egy újabb politikai válság veheti kezdetét az euró-övezetben, melyet már amúgy is meggyengített a Görögország adósságai miatti cirkusz és a menekültek inváziója, áll a CNBS tudósításában.
Függetlenségi tervek
A katalánok már elérték saját identitásuk, dialektusuk és hagyományaik elismerését, a spanyol királyságon belül pedig elég nagyfokú politikai és intézményi autonómiával rendelkeznek.
A Katalónia függetlenségét célzó politikai projekt hirdetőinek tervei szerint legfeljebb 18 hónap alatt elszakadnának Spanyolországtól, amennyiben a két párt és más kisebb szövetségesek koalíciója képes lesz többséget szerezni a 135 képviselőből álló barcelonai Katalán Parlamentben.
Az El Paisa spanyol napilap által készített három felmérés azt mutatja, hogy a Junts pel Si (Együtt az Igenért) szövetség 63-67 mandátumot szerezhetne a regionális törvényhozásban.
Ez már nincs túl messze a Katalán Parlamentben szükséges, legalább 68 szavazatos többség megszerzésétől.
Kemény csapás Madridnak
A katalán függetlenség híveinek győzelme kemény csapás lenne a madridi kormánynak. Katalónia elég sokat számít Spanyolország gazdasági és politikai életében. Az Együttműködési és Gazdasági Fejlesztési Szervezet becslései szerint a tartomány 19 százalékkal járul hozzá Spanyolország GDP-jéhez. Spanyolország a függetlenségpárti szövetség győzelme esetén nemcsak a központi költségvetés jelentős bevételi forrását veszítené el, de egy sor szeparatista mozgalommal is szembesülhetne, elsősorban Baszkföldön.
Az elemzők szerint a részvételi arány fogja eldönteni a győztest, ugyanis a függetlenségi tervek híveinek jelentős számú szavazó részvételére lenne szükségük, ahogy azt Antonio Barroso elemző, a Teneo Intelligence alelnöke állítja.
Barroso a hét közepén közzétett elemzésében lát esélyt a katalán függetlenségi mozgalom sikerére, főleg akkor, ha a szövetség pártjai képesek lesznek túllépni a doktrína-szintű különbségeken. Az ő szemszögéből nézve, ezek fokozatosan kihasználják majd a választáson elért előnyt, a függetlenség kivívásáig egy elfojtott feszültséget tartva fenn a madridi kormánnyal szemben.
A Rabobank szakértői valamivel nyugodtabbak. Elemzésükben kételyeiket fejezik ki azzal kapcsolatosan, hogy a politikai spektrum ellentétes pólusain elhelyezkedő két párt képes lenne együtt kormányozni.
Alkotmánysértő mozgalom
Madridban enyhe aggodalommal figyelik a katalóniai választási zsivajt.
Azért enyhével, mert a spanyolországi politikai vezetők valamivel megkönnyebbültebben sóhajtottak fel, amikor a skótoknak nem sikerült kikiáltaniuk az Egyesült Királysággal szembeni függetlenségüket, Spanyolország jelenlegi alkotmánya szerint pedig egy tartomány függetlenségének kikiáltása törvénysértésnek számít.
„Nagyon kevéssé valószínű, hogy ez a kontextus túl hamar megváltozna, tekintettel arra, hogy az idénre tervezett spanyol parlamenti választáson esélyes 3-4 párt egységpárti. A katalóniai függetlenséget támogató pártok a legvalószínűbb módon arra fogják kihasználni ezt a lépést, hogy növeljék a közigazgatás decentralizáltságának fokát, és nagyobb autonómiát érjenek el Madriddal szemben”, vélik a Rabobank elemzői.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.
Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.
A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.
Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
