Az Orbán–Trump–Putyin-féle románellenes összeesküvésről szóló elméletek már nem csak a kormánypárti sajtóban hódítanak. Íme, hogyan destabilizálnák Romániát külhoni ellenségei!
A világ ötven neves kiadványa küldött tudósítót Bukarestbe, hogy élőben közvetítsenek a tüntetésekről. A nagy sajtótrösztök csak akkor nem használnak szabadúszókat, ha információkkal rendelkeznek a konfliktus lehetséges eszkalálódásáról.
Nem újdonság az a tény, hogy a CNN, a BBC, a NYT nagy felületeket biztosítottak az eseményeknek. De azt aggasztónak tartom, hogy a Russia Today és az Al-Dzsazíra terjedelmes beszámolókat küldtek és rendkívül kedvezően viszonyultak a tüntetésekhez. Ráadásul a moldovai Mi Pártunk (PN) oroszbarát vezetője, a Moszkvával bizonyítottan kapcsolatban álló Renato Usatîi vasárnap megszervezte Chişinău-ban a
Amivel a bukaresti Győzelem (Victoriei) téri tüntetőkkel vállalt szolidaritást, a PSD ellen.
Tegnap újrakezdődött a Chişinău-i nyugatbarát pártok közötti veszekedés. Gabriela Ioniţă újságírót a Cadran politictól az Izvesztyija kereste meg, hogy írjon a bukaresti tüntetésről. Mivel nem volt a Putyin propagandájához tartozó kiadvány ínyére, az anyag csak négy nappal később jelent meg, amikor a dolgok némileg lecsillapodtak. Az anyag végén a keleti geopolitikai térség egyik ismert elemzője leszögezte, hogy „nem szabad illúziókat kergetnünk, Románia továbbra is a NATO stabil partnere marad”.
Elsősorban Oroszország, amely – oligarchákon keresztül – jelentős részesedésekkel rendelkezik a természeti forrásokat kitermelő cégekben, de nemcsak ezekben. Az osztrák OMV-csoport a múlt év végén „elvi megállapodást kötött” az orosz óriással, a Gazprommal egy romániai aktívumcseréről. Közismert Alexander Van der Bellen, Ausztria „zöld” elnöke Oroszország iránti szimpátiája.
Az orosz Szputnyik sajtótröszt nagy terjedelemben számolt be a romániai konfliktusos állapotról, a cikkek hangulata pedig gyakran gyújtogató jellegű volt. Éppen a tüntetésekkel kapcsolatos alkotmányos jogokat korlátozó
Vlagyimir Putyin nemrég villámlátogatáson járt Orbán Viktor magyar kormányfőnél, aki közvetítő kíván lenni Oroszország és a nagyhatalmak között. A magyarok azon érdeke mellett, hogy megszerezzék a tízmilliárd dolláros hitelt a Pacs-i (így! – a szerk.) nukleáris erőművek számára (melyek ellen senki sem tiltakozik a Greenpeace-től), megfigyelhetjük Orbán fokozott aggodalmát az ukrajnai magyar kisebbségért. A nyerget üti, hogy a ló érezze.
Nem véletlen, hogy a Duna TV, a közszolgálati televízió az egyetlen nagy hiányzó Bukarestből. Gyakorlatilag
A putyinista sajtó energiáinak felerősödése közepette könnyen átlátható, hogy a magyar kormányfő a nagy regionális vezető szerepében akar tetszelegni és ő lenne a leginkább érdekelt Románia instabilitásában.
Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter már ősszel azt mondta a nyugati diplomatáknak, hogy Oroszország már nem jelent veszélyt. Miközben Budapest benyomta az amerikai kormányzat csúcsára Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértőt, Trumpot pedig Magyarországra várják (ezt a január elején Cozmin Guşă által elhintett állítást már többen átvették, de hivatalosan senki sem erősítette meg – a szerk.), aggasztó jelzés, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem fogadta Teodor Meleşcanu román külügyminisztert.
A bukaresti válság meggyengítette nyugati partnereink bizalmát. Miközben a Honvédelmi Minisztérium költségvetése 1,2 milliárd dollárral nőtt, a korábbi kormány pedig aláírt egy 1,7 milliárd eurós szerződést négy – nyilvánvalóan amerikai technológiával felszerelt – katonai korvett megépítéséről, ki közli a washingtoni adminisztrációval, hogy továbbra is Románia az Amerikai Egyesült Államok legstabilabb partnere a régióban?
Egy politikai instabilitás és gazdasági összeomlás a térségbeli hagyományos ellenfeleinknek kedvez. Úgy tűnik,
főleg úgy, hogy a jövő évtől kezdve nagyszabású akciókat tervez a trianoni szerződés elítélésére. A határokat, természetesen, nem lehet megváltoztatni, ahogy azt egyesek szeretnék. A NATO-val és az EU-val több mint tíz éve aláírt szerződések megvédenek bennünket. Budapest csak annyit tehet, hogy radikalizálja az erdélyi magyar szélsőségesek diskurzusát és – egyes „kettős vezénylet” alatt álló politikusokon keresztül – kikényszerít egy Székelyföldnek kedvező regionalizálási törvényt.
Ki fogja emlékeztetni a magyarokat arra, hogy Budapestet, Winston Churchill kérésére (így! – a szerk.), a királyi seregek szabadították fel 1919 nyarán Kun Béla bolsevik rezsimje alól és hogy a román katona bocskora néhány napig ki volt tűzve a magyar Parlament tetejére?
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.