És folytatódik a vita. Hogyan is kellene vallást oktatni mioritikus hazánkban?
Míg Romániában az iskolai vallásoktatásnak hangsúlyosan felekezeti jellege van, más országokban vagy teljes mértékben tiltják ennek iskolai oktatását, mint például Franciaországban, vagy olyan tantárgyként szerepel, melynek keretében a világ minden vallásáról tanítanak, ahogy azt különben az Adevărul szakértői is javasolták.
Persze, olyan országok is vannak, ahol a vallást ugyanúgy oktatják, mint nálunk, de nyugaton az a trend, hogy áttérnek az egyetlen felekezet, egyetlen dogma oktatásáról a vallások tanítására, mutatnak rá a terület szakértői.
Európában egyes helyeken kötelező a részvétel a vallásórákon, és nem lehet felmentést kapni. Ilyen 2013 óta Oroszország vagy Görögország, melyek szintén többségükben ortodox keresztény országok. Svédországban is kötelező tantárgy a vallás, de ott a nagy világvallásokat oktatják. Más országokban választható óra, például Szlovéniában. Olyan ország is van, ahol tilos a vallásoktatás, mint Franciaország. Máshol, például Németországban, a helyzet tartományonként változó.
„Lettországban a diákoknak a vallás- és az etikaóra közül kell választaniuk. Valószínűleg onnan vette Remus Cernea az ötletet, hogy váltsák fel a vallásórát «etika és polgári kultúra» órával. Ugyanakkor olyan országok is vannak, ahol ugyanúgy oktatják a vallást, mint nálunk. Például van egy Ausztriából érkezett diákom, aki elmondta, hogy ott katolikus kereszténységet tanítanak, és a más felekezetű keresztény diákok is elfogadják, hogy ezekre az órákra kell járniuk”, magyarázza Cristian Alexa, a fővárosi George Coşbuc Kétnyelvű Főgimnázium vallástanára. A vallást az Európai Unió 17 tagországában oktatják, mondja Corneliu Riegler történelemtanár, ugyanabból a középiskolából.
Tincuţa Apăteanu oktatási szakértő, az adevarul.ro bloggere azt mondja, Németországban a vallás oktatása tartományonként különböző, mivel szövetségi államról van szó, ugyanakkor „érdekes, hogy egyes tartományokban felmerült a muzulmán vallás oktatásának felvétele is az oktatási kínálatba”, a változatosságot és toleranciát támogatandó. Nagy-Britannia esetében „a vallásoktatás valóban kötelező, de a diákok nem egyetlen vallást tanulnak az iskolában. Minden vallásról kapnak oktatást”, magyarázza Simon Parker brit tanár, a George Coşbuc Kétnyelvű Főgimnázium volt oktatója.
Egy ilyenfajta tantárgynak nem a felekezeti, dogmaszerű oktatást kellene jelentenie, hanem inkább az egyetemes kultúra részeként kellene megközelítenie a kérdést, hívja fel a figyelmet Eugen Ciurtin vallástörténeti szakértő, az Andrei Pleşu által alapított Vallástörténeti Intézet munkatársa.
„Nyugaton hagyománya van a nem felekezeti jellegű vallásoktatásnak az iskolákban, míg nálunk a vallást kizárólag felekezeti jelleggel tanítják”, magyarázza Ciurtin a Románia és a Nyugat-Európa közötti különbséget. „Németországban nemrég vita zajlott a felekezeti tanórák megszüntetéséről a felekezeti iskolákban, Olaszországban pedig már javaslat is született arra, hogy a középiskolákban a vallást váltsák fel vallástörténettel”, tette hozzá a szakértő.
A vallásóra státuszát sok esetben a kérdéses ország történelme körvonalazta. Franciaországban, állítja Ciurtin, a vallásórát a Francia Köztársaság által hirdetett világiasság gondolatából kiindulva iktatták ki az iskolákból. A szakértő szerint nem szabad megfeledkeznünk ennek az országnak a zaklatott történelméről, a hugenották és a katolikusok közötti konfliktusokról (a Szent Bertalan-éji mészárlás). „Gyakorlatilag az egyik végletből a másikba csaptak át. De Franciaország egyben a világ azon országok egyike is, ahol elsőkként hoztak létre vallástörténeti egyetemet, 1886-ban”, mondja még.
Míg Európában, általában, a kereszténység különféle formáit vagy vallástörténetet oktatnak, más országokban, például Törökországban vagy Indonéziában a diákok a Koránt tanulják az iskolában. Különben a kereszténység után az iszlám a világ második legnagyobb vallása, több mint egymilliárd hívővel. Indonéziában, például, a tanrendről nemcsak az Oktatási Minisztérium dönt, hanem a Vallási Ügyek Minisztériuma is, melynek minden iszlám iskola alá van rendelve.
Izraelben az állami iskolák a zsidók történelmét oktatják, mely a vallásos szövegek tanulmányozását is magába foglalja. „Ez a tantárgy sokkal inkább a zsidó kultúrát és hagyományokat fedi le, mint a vallásos hitet. Azokban az iskolákban pedig, ahol az arab diákok tanulnak, a Koránt és a Bibliát oktatják a muzulmán és keresztény tanulóknak is”, magyarázza Tincuţa Apăteanu.
Elmondása szerint az Egyesült Államokban a vallást csak nem felekezeti jelleggel lehet az iskolákban tanítani. „A Bibliát, például, kulturális vagy irodalmi értéke szemszögéből lehet megközelíteni és sohasem hitjelleggel, vagy olyan módon, mely a Biblia vallási dokumentumként történő elfogadására bátorítana. Ezen kívül azt is szorgalmazzák, hogy ezzel párhuzamosan más vallások szövegeit is tanulmányozzák”, mondja még Apăteanu.
Vallásoktatás a román iskolákban
Ami a vallásnak az előkészítőtől a középiskola utolsó osztályáig történő romániai oktatását illeti, Horia Pătraşcu filozófiatanár, az adevarul.ro bloggere azt mondja, ez egyfajta reakció arra is, hogy a kommunizmusban minden formában tilos volt a vallás oktatása.
Szerinte viszont az a gond, hogy hiányzik egy világos elképzelés. „Miféle diákokat akarunk, mit akarunk nekik tanítani, miként akarjuk őket nevelni? Mit akarunk elérni a vallás iskolai oktatásával? Jó keresztényekké akarjuk változtatni a diákokat, a kereszténységről akarjuk őket tájékoztatni, vagy vallási automatákat akarunk belőlük csinálni? A vallásóra tanrendjeit összeállítóknak ezekre a kérdésekre kellene válaszolniuk. Szerintem a vallásórát a vallások története és filozófiája tantárggyá kellene változtatni. A diákokat arra kellene bátorítani, hogy kérdéseket tegyenek fel, problémákat vessenek fel, de az ember alapvető kérdéseire adott, vallási doktrínába rendezett különféle válaszokat is meg kellene ismerniük”, mondja Pătraşcu.
A román iskolákban a vallásoktatás az előkészítő osztálytól a XII-ig zajlik, de a törzsanyag egyetlen opcionális tantárgya. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők nem akarják, hogy gyermekük vallást tanuljon az iskolában, kérvényt nyújthatnak be, mellyel kérik a gyermek felmentését e tantárgy alól, vagy helyette egy másik opcionális tantárgyat választhatnak. A vallás 1990-ben jelent meg a törzsanyagban, miután a kommunista időszakban tilos volt. A vallástanároknak teológiai képzettségük van, és az oktatáshoz a Román Pátriárkia ad ki nekik engedélyt.
Az Oktatási Minisztérium és a Román Pátriárkia idén májusban írtak alá együttműködési megállapodást, melynek értelmében az iskolákban használt minden vallástankönyvet a Pátriárkiának kell engedélyeznie, és a papok részt vehetnek az iskolai ellenőrzéseken.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Sőt: amerikai vízummentességet is élvez jövőtől. Szabadkőműves-e Călin Georgescu államelnökjelölt? Iohannis összehívta a Legfelső Védelmi Tanácsot.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.