// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Választási szlogenháború

// HIRDETÉS

Beindult az európai választási kampány. És a romániai pártok előrántották a szlogenek lézerkardjait.

Az Adevărul által megkeresett szakértők rámutattak a jelentősebb pártok által az európai parlamenti voksolásra kiválasztott jelmondatok erősségeire, de a kevésbé szerencsésebb ötletekre is.

Elindult az európai parlamenti választási kampány, a pártok kampányjelszavai pedig egyre markánsabban jelen vannak a közterekben. Egyes pártok inkább nacionalista húrokat pendítettek meg, mások viszont igyekeztek Európáról beszélni. Vannak még a kis jobboldali szervezetek, melyek sokkolni akartak, hogy megismerjék őket. Röviden ez Remus Ştefureac politikai elemző és Alfred Bulai szociológus véleménye. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pártok által választott jelmondatokat és a szakértők komoly, mégis humoros elemzését.

PSD: Erős Romániát Európában. „A PSD a nemzeti alapban bízik. A PSD kampánybeli irányvonalát a románok EU-val kapcsolatos, mérsékeltebbé vált véleménye befolyásolja. Ez egy pragmatikusabb, szigorúbb értékelés, a románok többet várnak az EU-tól”, mondja Remus Ştefureac. „A PSD üzenete nagyon keveset árul el a párt szándékáról. Semleges, banális. Mindegy, hogy van vagy nincs. Számomra nem hangzik jelmondatként”, mondja Alfred Bulai.

PNL: Eurobajnokok a tettekben. „Az üzenet a liberális euroképviselők előző mandátum alatti tetteire utal, akik közül sokan a jelenlegi listán is szerepelnek. Más tettekről nem lehet szó, hiszen a PNL éppen most lépett ki a kormányból. Ez egy európai jellegű és kisebb nemzeti áthallású üzenet. Nyilvánvalón van egy sportos utalás is benne, de nem tudom, ez mennyire fog bejönni”, véli Remus Ştefureac.

PDL: Európát minden házba. „Az üzenet önmagában helyes, de nem tudom, választási szempontból mennyire hatékony. A romániai lakosság többsége még mindig nem tudja, hogy a brüsszeli döntések ránk is közvetlen hatást gyakorolnak. E szemszögből nézve a PDL-s jelmondat racionálisnak tűnik”, mondja Ştefureac. „Mosóporreklámnak hangzik. Mintha egy kábeltévés társaság lenne, mely az olimpiai játékokat vagy a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit reklámozza”, mondja Alfred Bulai.

PMP: Felemeljük Romániát. „Ez sokkal inkább PSD-s jelmondat. Érzelmekre alapoz, szélesebb választói horizontot céloz meg. Olyan visszatérő elem, ami a következő választási harcok felé is mutat. Ez egy pártbrand”, véli Remus Ştefureac. „A levegőbe emel fel minket? Semmit sem lehet érteni”, kommentálta röviden Bulai.

RMDSZ: Erdélyt Európába. „Az RMDSZ-nek az a célja, hogy minél kevesebb szavazatot veszítsen el a többi magyar párt javára”, vélekedett Ştefureac (A politikai elemző ezek szerint nem tudja, hogy a magyar pártok közül csak az RMDSZ indít jelöltet.) „Helytálló üzenet. Nagyon jól hangzik. Pontosan a magyar választókhoz szól, a követeléseikről van szó. Van logikája, jól kigondolt”, dicsér Bulai.

Polgári Erő (PFC): Váltsd le őket erővel! „Radikális üzenet, ami a bizonytalanoknak, vagy a szavazni nem akaróknak szól. Más szóval, annak a 70 százaléknak, akik sohasem mennek el szavazni az európai parlamenti választásokon, akik csalódottak a politikai osztályban. A MRU (Mihai Răzvan Ungureanu) által képviselt célkitűzésekhez és üzenetekhez képest racionális jelmondat”, véli Ştefureac. „Ez az egyetlen üzenet, mely ténylegesen kapcsolódik a párthoz, még ha csak úgy is, hogy megismételnek egy szót. Legalább beiktattak egy identitással kapcsolatos elemet”, véli Bulai is.

Új Köztársaság (NR): A lopás öl! (a plakátokon ugyanolyan módon szerepel, ahogy a cigarettás dobozokon az „A dohányzás öl!”). „Szintén radikális üzenet, nonkonformista módon. Talán bejön a bizonytalan, vagy a választási vitákat nem figyelő szavazóknál. Az a kockázata, hogy túl radikálisnak bizonyulhat és egy szűkebb választói rétegre korlátozódik”, véli Ştefureac. „Marketingesdit játszó gyermekek. Mulatságos lehet, de jelmondatként nem szerencsés. Ha egy cigarettás doboz formátumát használják, akkor ártalmasak is lehetnek, nem? Ellenük fordulhat”, figyelmeztet Bulai is.

PNŢCD: Megvédjük a Romániádat! „Ez egy pártbrand jellegű, némiképp jobboldali üzenet. Egy konzervatív réteget céloz meg, mely a «büszke vagyok a románságomra» állítással azonosítja magát. Nacionalista hangsúlya van”, mondja Ştefureac. „Azt hiszem, jobb lett volna, ha meghagyják az «Újjászületünk a Romániádért!» szlogent. Egy halott párt újjászülethetett volna, de így hogyan tudnának ők megvédeni minket? Abszolút semleges, mindenki Romániát védi”, teszi hozzá Bulai.

A szociológus végül elmondja egy választási jelmondat néhány jellegzetességét. „Egy kampány jelmondatának könnyen megjegyezhetőnek kell lennie, kötődnie kell a párt politikai identitásához. Ezeket még a párttagok sem jegyzik meg, a választókról nem is beszélve. A fenti jelmondatokat nagyon könnyedén lehetne csereberélni a pártok között anélkül, hogy bárki észrevenné ezt”, szögezte le Alfred Bulai.

Újra a Vakonszületett Vasárnapján lesz a választás

Az európai parlamenti választások mindenhol egyszerre, május 25-én lesz, amikor az ortodox keresztények a Vakonszületett Vasárnapját ünneplik. A vallásban az ünnepnek pozitív üzenete van: Jézus Krisztus egyik csodatételéhez társítják, nevezetesen egy vakon született ember meggyógyításához.

Ennek ellenére, 24 évvel ezelőtt, a posztkommunista Románia első demokratikus választásait kommentálók közül sokan szerencsétlen egybeesésnek tekintették, amikor a nép Ion Iliescut választotta meg elnöknek, méghozzá az első fordulóban, megsemmisítő 85 százalékos eredménnyel. 1990. május 20-án a románok jelentős, azóta többé el nem ért arányban mentek el szavazni. Ennek megfelelően az összesen több mint 17 millió választónak a nagyjából 86 százaléka voksolt. Ezek az arányok az akkori kommentátorokat arra késztették, hogy azt mondják, a románok „vakon” szavaztak: A Nemzeti Megmentési Front (FSN) 91 szenátori és 263 képviselői mandátumot szerzett, jelentősen megelőzve az összes többi szervezetet.

„A meggyógyult Vakonszületett vasárnapja”

A 2008-as helyhatósági választásokat szintén a „Vakonszületett Vasárnap”-ján tartották, ami akkor június 1-ére esett. A PDL akkori alelnöke, Gheorghe Flutur azonban kihangsúlyozta, hogy a dátumnak pozitív jelentése van. „18 évvel ezelőtt, május 20-én a Vakonszületett Vasárnapja volt. A románok több mint 80 százaléka akkor Ion Iliescut választotta. Tudják meg, hogy 2008. június 1-e újra a Vakonszületett Vasárnapja, de a meggyógyult vakon született vasárnapja, mert a román választók a felnőtté válásukat ünneplik”, mondta derűlátóan Flutur. Ez a nap szerencsésnek bizonyult a demokrata-liberálisok számára, mert a helyi közigazgatásban jelentős számú mandátumot szereztek.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS