Romániát elkerüli a nacionalizmus?

Románia Parlamentjében 2008-ig működött egy zajosan nacionalista, idegengyűlölő és sovén párt, Corneliu Vadim Tudor vezényletével. Románia Európai Unióhoz közeledésével egyszerre a Nagy-Románia Párt (PRM) fokozatosan elvesztette szimpatizánsait és vonzerejét. Az európai kapuk megnyitása a romániai munkások, mezőgazdászok és nevelőnők előtt közvetett, de nagyon fontos hatást gyakorolt a politikai opciókra. A Nagy-Románia Pártnak az ország csatlakozása után már nem sikerült elég szavazatot gyűjtenie, hogy bekerüljön a Parlamentbe. Másrészt az is igaz, hogy a párt vezetője elvesztette korábbi lendületét, és a franciaországi Jean-Marie Le Pennel szemben Vadim Tudort nem sikerült egy fiatalabb és meggyőzőbb személyre cserélni. Az egy éve elhunyt Tribunus túlságosan hiú volt ahhoz, hogy felkészítsen egy örököst, vagy legalább elfogadjon maga körül valakit, aki átvehetné a helyét.

Különféle szűrőkön átvezetett diskurzusát eleinte Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nagypolitikából mára visszavonult volt elnöke vette át, aki a 2012-es válságos időszakokban az Európai Unió, a nyugati vezetők és különösen az Egyesült Államok bukaresti nagykövete ellen dörgött és villámlott.

A közvélemény-kutatások szerint

a románok 60 százaléka azt állítja, a pártoknak nemzeti politikát kellene folytatniuk

és csak 30 százalék akar nyugatpárti politikát. A nemzeti típusú politikát meglepő módon nagyrészt a fiatalok, felsőfokú végzettségűek, magukat jobbközép irányultságúnak mondók és a Románia keleti részében, Moldvában élők igénylik. Ezzel szemben a nyugatpárti irányultság főleg a férfiaknál és a 36 és 50 év közötti személyeknél tapasztalható (IRES, 2016. február 2.).

Tehát a politikai piacon nagy kereslet van egy nacionalista profilú szervezetre, mely többek között abból a 30 százaléknyi románból áll, akik betiltatnák a nemzeti kisebbségeket képviselő pártokat vagy szervezeteket. A fő parlamenti pártok részlegesen már megfeleltek ennek az igénynek. A szociáldemokraták vezetője, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu volt kormányfő, az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vezetője például nemrég hazafiatlansággal és közvetve a külföld kiszolgálásával vádolták meg Cioloş kormányfőt az Európai Bizottsággal fenntartott jó kapcsolatai miatt. Az ügyészség tevékenységével elégedetlen parlamenti képviselők egy része arról beszél, hogy Romániát alárendelik a nyugatnak, vagy arról, hogy az országot gyarmattá változtatták. Az Antena 3 és a Realitatea TV fő hírtelevíziókon rendszeresen hangzanak el ilyen állítások.

Nemrég egyre hangosabb lett egy párt, melynek tagjai a szociáldemokraták közül váltak ki. A párt honlapján közzétett doktrína azt hirdeti, hogy

„a keresztény szellemen alapuló román civilizáció értékeire támaszkodik”.

Az Egységes Oroszország névből ihletett Egységes Románia Párt (PRU) a PSD-ből távozott disszidensekből áll. Őket egy szintén a PSD-ből távozott képviselő irányítja, aki nyugatellenes diskurzust használ és megpróbálta törvényben megtiltani a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Ez a tervezet a Képviselőházon hallgatólagosan túl is jutott, és csak ezt követően sikerült visszafordítani. Az Oroszország Hangjának dolgozott, holott azt állítja, hogy az ő neve alatt ott nem jelentek meg cikkek. Együttműködési megállapodásokat írt alá lengyelországi, olaszországi és franciaországi szélsőséges pártokkal. A PRU alelnöke, Ovidiu Hurduzeu kijelentette: Románia „azonnal” lépjen ki az EU-ból és a NATO-ból, a Ponta-kormány volt szóvivője, a szociológus Mirel Palade pedig, aki szintén tagja a pártnak, azt szeretné, hogy „Romániát védjék meg a neoliberális ideológia mögé rejtett újgyarmatosítási tendenciáktól”.

Furcsa módon úgy tűnik, hogy ez az aprócska párt a legkevésbé sincs híján pénznek:

óriásplakátokkal kampányol, melyeken a volt szociáldemokrata kormányfő arcképe és az „Egységes Románia Párt Victor Ponta kormányfő mellett áll” szlogen látható. Ez úgy tűnik, hogy sem a PSD-t, sem Victor Pontát nem zavarja ez, és mintha megállapodás lenne közöttük.

Míg a PRU a PSD körül kering és azt állítja, hogy Nicolae Iorga 1910-es nemzeti-demokrata doktrínáját követi, a Legionárius Mozgalommal szimpatizáló Marian Munteanu által vezetett Szövetségünk (Szövetségünk Románia – ANR – a szerk.) a liberálisok mellett vonul fel, akik különben még főpolgármesternek is indították volna.

De a két kis nacionalista párt egyik vezetője sem elég karizmatikus, hogy tömegeket állítson maga mellé. Romániában továbbra is ártalmatlan marad a nacionalizmus, mindaddig, míg nem akad egy tömegeket megmozdítani képes vezető. Ami talán szabad szemmel nem látható: hogy a tömegek már felkészültek egy ilyenfajta személy megérkezésére.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.