// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Románia modernitásválsága

// HIRDETÉS

Felépítünk-e egy intelligens Romániát, vagy pedig egy tradicionalista Romániába szigetelődünk el a világtól?

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Reporter Global oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.

Mindaz, ami most Romániában történik, egyes intézmények működési zavaraitól a lakosság ezzel a helyzettel szembeni lázadásáig, politikai válsággá változott, ami ugyanakkor modernitási válság is. Van egy óriási törés, egy szakadék az emberek elvárásai és aközött, amit az állam és a politikai osztály kínálni tud nekik. Mint ahogy jelentős különbségek vannak a XIX. századhoz illően gondolkodók és viselkedők és a már a XXI. században lévők között, ha már szóba került a nő helyzete a román társadalomban, vagy a román rendőr empátiahiánya.

Caracal nemcsak az állam válsága. Szemmel látható bizonyos állami intézmények működési zavarai, de az egyes újságok által kínált társadalmi információk azt mutatják, hogy ott egy életmodell válsága is megmutatkozik. A társadalmi élet promiszkuitása, az erkölcsi fogódzók hiánya, a felebaráttal szembeni közömbösség megmutatják,

mekkora szakadék alakult ki az utóbbi években a nagyvárosok és a vidék között.

És mindezek mellett még ott van a szegénység, a nagy nagyon szegénység.

Mindenesetre a Gheorghe Dincă által elkövetett iszonyatos gyilkosságon és a két ártatlan tinédzser áldozaton túl, ebben a bonyolult helyzetben egy intézményi áldozatot is felfedezhetünk, a Közigazgatási és Belügyminisztérium (MAI) hitelességét. Békeidőben a MAI a legfontosabb nemzetbiztonsági intézmény, a polgár biztonságának és a közrendnek a fő szavatolója. Egy ideje, sajnos, egy sor gonddal küszködik. A Csendőrség 2018. augusztus 10-i súlyos visszaélései után, amikor békés tüntetőket bántalmaztak, aláztak meg, sőt gázosítottak el önkényesen, az intézményi hibák újabb láncolata rendítette meg súlyosan a MAI imázsát. A caracali szörnyűséges gyilkosság nyomán a Rendőrség számos súlyos működési zavara került napvilágra, a 112-es hívószám szakmaiatlan működtetésétől a gyilkos elfogását szolgáló vizsgálat során elkövetett hibákig, vagy a Rendőrség helyi vezetői és az úgynevezett alvilági figurák közötti gyanús kapcsolatokig. A caracali eset más intézményi válsághelyzetekhez adódik hozzá, melyeken ez a fontos fegyvernem keresztülesett, mint például a temesvári, amikor egy nemzetközileg körözött személy gyilkolt meg egy rendőrt, vagy a legutóbbi galaci eset. Temesváron egy rendőr vesztette az életét, mivel a felettesei megfelelő felszerelés, többek között

golyóálló mellény nélkül küldték egy nagyon veszélyes bevetésre.

Galacon két rendőr az egész nemzet láttára képtelen volt minimális empátiát tanúsítani egy szexuális agresszió női áldozata iránt.

A Rendőrség összes járművére felfestett, inkább csak törekvést kifejező „Biztonság és bizalom” jelmondat dacára, a MAI ezen fegyverneme és összességében a minisztérium iránti bizalom az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén van. Ennek a negatív helyzetnek pedig az az intenzív átpolitizáltság az egyik fő oka, aminek éveken keresztül ki volt téve ez a fontos intézmény. Paul Stănescu Olt megyei szenátor egy tévéműsorban az elmúlt napokban elismerte, hogy a politikusok a hibásak a Rendőrség jelenlegi állapotáért: „A politikai osztály vezetett a Román Rendőrség szétveréséhez”. Ehhez pedig a meghatalmazások, a vezetőségi tisztségek szintjén bevezetett ideiglenességek rendszere volt a fő eszköz, a póráz, mellyel a politikum a MAI vezetői struktúráját függőségben tartja. Ezáltal ellenőrzik a szakstruktúrák technikai reakcióját és azok lehetséges ellenállását a politikum terveivel, vagy szándékaival szemben. Ezen a téren sokatmondó az a figyelmeztetés, melyet Radu Gavriş fogalmazott meg az akkori belügyminiszterrel, Carmen Dannal szemben, ami nem tetszett a MAI politikai vezetésének. Ma, a caracali eset szemszögéből nézve tudjuk, hogy Gavriş úrnak igaza volt. De a figyelmeztetés elhangzásakor csak egy lépés választotta el a kirúgástól, mert bírálni merészelte a politikai tényező szándékait.

A nemzetbiztonsági intézmények átpolitizálásán túlmenően megdöbbentő a 112-es rendőrök empátiahiánya, de ez az iskolai és középiskolai rossz nevelés következménye. Nem hiszem, hogy ezek az emberek a Rendőrségben „betegedtek” meg. Az empátiahiány súlyos kórja a társadalmunknak. Emlékezzünk vissza a vaslui-i nemi erőszakra és a szegény megerőszakolt lánnyal szembeni empátia totális hiányára, aki sok falubelije számára csak egy „kurva” volt. E téren pedig az empátiahiány bombája a Román Ortodox Egyház portáján is robban.

Az élet arra kényszerít, hogy döntsük el, mit akarunk. Megtesszük-e a lépést a XXI. század felé, mind a műszaki felszerelések, mind pedig – főleg – a mentalitás terén, és felépítünk-e egy intelligens Romániát, vagy pedig a múltba menekülünk, mert megijedünk mindezektől a talán túl gyors változásoktól és

egy tradicionalista Romániába szigetelődünk el a világtól?

Amelyben jól érzi magát a teológiai dékánhelyettes (Vasile Răducă ortodox pap és oktató nemi erőszak áldozatairól tett botrányos kijelentéseiről részletek itt és itt – szerk.). És ami még súlyosabb az az, hogy mély történelmi gyökerei vannak ennek a betegségnek. Florin Constantiniu azt mondta, hogy a románok a történelemben mindig is egyéni megoldásokkal éltek túl. Mi nem a kollektív megmenekülést keressük, hanem gyors és egyéni megoldásokat akarunk. Mi más a „KAPCSOLAT” (pilă), az „ISMERŐS” (cunoştinţă), ha nem egy egyéni megoldás? Azért keresel egy kapcsolatot, hogy megoldja a gondodat. Ezért sem nagyon voltak lázadások a történelmünkben, 1907 figyelemre méltó kivételével. Egyetlen lázadás csaknem 200 évnyi modernitásban (1821–2021)…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS