// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Tolerancia

Románia igazi „Szodoma és Gomora”!

// HIRDETÉS

Legalábbis a képmutató ortodox egyház szerint.

Afelé hajlok, hogy hazánk, Románia talán egy új „Szodoma és Gomora” lett; az erkölcsi züllés és a „förtelmességek” terepe. Egy LMBT-kkel (leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel) dugig tele hely, hiszen több tízezer rémületbe esett román vonult ki ebben a szürke időben utcára, hogy az azonos nemű személyek közötti házasság (bejegyzett élettársi kapcsolat) ellen tüntessen. Azt követelték, hogy a család maradjon meg a hagyományos keretek között – vagyis továbbra is „egy férfi és egy nő szabad akaratából létrejött szövetségnek”.

Miért? Minden bizonnyal azért, hogy

ne hagyják eltűnni a román nemzetet –

a Pátriárkia félelmei szerint –, az LMBT „milliók” feleslegesen elvesztegetett magjával egyetemben. Ha jól értjük, Onán megbocsájthatatlan bűnéről van szó.

A megmaradt kevés heteroszexuális – legalábbis az a hárommillió, aki aláírta a Koalíció a Családért íveit – azt kéri, hogy a család kizárólag a hagyományos formájában maradhasson meg.

A haza minden polgárának nyilvánvalóan alkotmány által szentesített joga: nyilvánosan kérni bármit, amit helyesnek, egészségesnek, erkölcsösnek tart – érvekkel és erőszak nélkül.

És amikor mindent mondok, akkor ez mindent jelent.

Ennek megfelelően az LMBT kérést terjeszt elő saját érdekei érvényesítésére. Nevezetesen arról a jogáról van szó, hogy

ha családot nem is hozhat létre –

amitől a polgári törvénykönyv 277. cikkelye fosztja meg az alkotmány előírásaival ellentétesen, mely nem rögzíti a „házasfelek” nemét a következő mondatban: „A család a házasfelek szabad akaratából létrejött házasságon alapul” –, akkor legalább bejegyzett élettársi kapcsolatot igen, hogy részesülhessen az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2015 júniusában szentesített szociális jogokban, mely szerint, „minden személynek, szexuális irányultságától függetlenül, joga van a szövetkezés valamelyik formájához, vagy a házassághoz, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolathoz”. Az EJEB mellesleg kihangsúlyozza, hogy az azonos nemű személyek közötti társulások megtiltása az emberi jogok megsértését jelenti.

A többi román, a heteroszexuális többség ellentmondást nem tűrő módon a hagyományos család megőrzését követeli, holott senki sem kérte vagy próbálta meg soha felszámolni azt.

Abból az abszurd félelemből tennék, hogy idővel kisebbséggé válnának az elembétések országában?

Vallási megfontolásból teszik, Istentől való félelmükben, a keresztény erkölcs elveit védelmezve a BOR (Román Ortodox Egyház – a szerk.) biztatására?

Azért teszik, mert tényleg amiatt aggódnak, hogy az utóbbi negyed évszázadban csökkent a születések száma?

Vagy egyszerűen azért, mert többen vannak?

Megpróbálkozom néhány válasszal.

Egyes statisztikák szerint az LMBT-közösség a fővárosban 100.000 fős, országos szinten pedig nagyjából félmilliós.

Tételezzük fel, hogy ad absurdum mind házasodni szeretne

és egyik sem elégedne meg az „együttéléssel” – ahogy az több százezer heteroszexuális pár esetében megtörténik. Ebben az esetben – legfeljebb – 200.000 családról lenne szó. Ezek létezése milyen módon sértené több milliónyi hagyományos család életét? Azt hiszem, hogy semmilyen módon.

Ami témánk vallási megközelítését illeti: igaz, hogy a keresztény tanítás és erkölcs – ilyen körülmények között – az egyik főbenjáró bűnről beszél, amire a vallási közösségekben sor kerülhet. De milyen jogon ítélkezhetne a BOR egyetlen bűn ellen, miközben az összes többi éppen a szentatyák orra és szemei előtt létezik, sőt virágzik?

Hogy a képmutatásról ne is beszéljünk. Miért nem vonult utcára az egész BOR-„személyzet”, az Őboldogságostól az utolsó harangozóig, hogy rávegye a politikusokat, Romániában ne szüntessék meg Európa kérésére a homoszexualitás büntethetőségét?

Mert amúgy a világ lassan megváltozik. Mit kellene egy világi társadalomnak tennie?

Üldözze ki a közösségből mindazokat,

akik nem felelnek meg a keresztény erkölcs dogmájának és elvének – ahogy azt a muzulmán vallási szélsőségesek teszik –, függetlenül attól, hogy azok tagjai valamelyik vallási felekezetnek vagy sem? (Nos, erre utalt Iohannis, amikor a tolerancia szükségességről, a másság elfogadásáról beszélt és arról, hogy nem szabad engedni a vallási fanatizmus vonzásának és az ultimátumszerű követeléseknek.)

Ami pedig a születésszám csökkenését illeti, hagyjuk!

Nos, hogy egy szélsőségességet egy másikkal „egyensúlyozzunk ki”, én is feltehetem a kérdést: a BOR által támogatott Koalíció a Családért miért nem gyűjtött több milliónyi aláírást az abortusz megtiltása érdekében? A BOR miért nem vitt ki több millió embert az utcákra, hogy az alkotmány ilyen irányú módosítását követelje? A szülők és a híveik miért nem vonulnak utcára az „együttélés” betiltásáért, hogy a végsőkig megvédjék a hagyományos családot, ahogy a kommunisták tették? És ugyanez az intézmény miért nem követelt a kormányoktól és a parlamentektől az Egyház finanszírozása, bérek, nyugdíjak, beruházások, erdők, földek, marhák, mercik és a többi helyett olyan törvényeket, melyek a „hagyományos családot”, a „hagyományos anyákat” és a természetes népszaporulatot támogatják?

Miért?! Mert

eléggé hidegen hagyja őket a család is, a gyermekek is, a jövő és persze a nemzet is.

Ami pedig azt illeti, hogy különféle többségek különféle kisebbségek „diszkriminálását kérik”, mert többen lévén megtehetik, felmerül bennem az is, hogy azok a szülők és diákok, akik felebarátaik iránti megértéssel és toleranciával ugyanolyan mértékben „felszerelt” sok más ember támogatásával egy viselkedészavaros gyermek ellen kérnek védelmet, holnap-holnapután azt fogják követelni a társadalomtól és az Alkotmánybíróságtól, hogy az ilyenfajta gyermekekkel rendelkező családoknak többé ne legyen joguk szaporodni. Törvényileg!!

Azt hiszem, ez érdekes összekapcsolás lenne a náci pszichológiával, ugyanazzal, mely többek között Romániában is elindította a „meleg kisebbség” üldözését, miután Cuzától Hitlerig törvényesen létezhetett.

U. i. Ami Liviu Dragneát illeti, aki azt állította magáról – kampány van! –, hogy „vallási fanatikus, aki él-hal a hagyományos családért”, csak annyit mondhatok, hogy könnyesre röhögtem magam.

Már csak ezt a témát nem politizálta át a „riói ember”.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS