Románia: diagnózis

A Román Akadémia nemrég közzétette Románia következő 20 évre vonatkozó fejlesztési stratégiáját, melyben kijelölnek néhány stratégiai fejlesztési területet, valamint azokat a lépéseket, melyeket meg kell tennünk, hogy csökkentsük az európai országok többségével szembeni lemaradásunkat.

A stratégia fontos eleme a romániai oktatási rendszer alapvető újragondolása. Ezt a folyamatot a tervek szerint 2018-ban indítanák el egy valamennyi politikai párt között létrehozott paktummal, melyben azt vállalnák, hogy 20 éven keresztül tiszteletben tartják az új stratégiát. (Egy ilyenfajta paktumot már 2008-ban is aláírtak Traian Băsescu elnök kezdeményezésére, de a PSD [Szociáldemokrata Párt – a szerk.] felrúgta azt).

Az Akadémia szakértői által összeállított dokumentumból releváns és kevésbé ismert információkat válogattunk ki Romániáról.

Azért, hogy tudjuk, hogy hol tartunk és mennyit kell dolgoznunk.

1. Mennyit költünk az oktatásra

Románia átlagosan a GDP 3 százalékát költi oktatásra, vagyis évente nagyjából 3,8 milliárd eurót.

Összehasonlításképpen, a kevesebb mint 10 millió lakosú Magyarország a GDP több mint 4 százalékát költi oktatásra, vagyis több mint 4 milliárd eurót.

Románia EU-tagállamként vállalta, hogy a GDP 6 százalékáig növeli az oktatási kiadásokat.

A Román Akadémia stratégiája által vázolt derűlátó forgatókönyv szerint a a ráfordítás 2020-ra eléri a 8 százalékot, mely fokozatosan 7 százalék felé fog csökkenni 2038-ig.

2. Hány románnak van udvaron a vécéje

Az Akadémia dokumentumában megtalálható egyik legaggasztóbb információ az, hogy Románia lakosságának 30,2 százaléka nem rendelkezik lakáson belüli saját fürdőszobával, zuhannyal vagy mellékhelyiséggel.

E mutató esetében 2,4 százalék az EU-s átlag. Magyarországon ez a mutató 3,4 százalék.

Ugyancsak e téren, az alapvető közüzemek esetében Románia lakosságának csak 61,9 százaléka csatlakozott az ivóvízhálózatra és csak 48,7 százalék a csatornahálózatra.

3. Mennyit fizetünk energiára

Az európai államok közül Romániában a legkisebb az egy főre eső energiaimport-függőség. Románia földgázimport-függősége az utóbbi években 24 százalékról alig 2 százalékra csökkent (az elemzés a 2010–2015 időszakot öleli fel).

Ugyanakkor az Eurostat 2015-re vonatkozó adatai szerint Európában itt a legkisebb az elektromos energia és a földgáz nagybani ára. Románia az EU negyedik legnagyobb olaj-kitermelő országa.

4. Milyen régiek az IT-alkotást védő törvények

A Romániában gyártott szoftvereket nem védik megfelelő törvények. A szabadalmakról szóló törvény 1991-es, a szerzői jogokról szóló törvény 1996-os, és csak ezek védik az eredeti IT-alkotást.

Összehasonlításképpen, az Európai Szabadalmi Hivatal 2002-ig több mint 300.000 szoftverekkel kapcsolatos szabadalmat iktatott. Románia ugyancsak 2002-ben csatlakozott az Európai Szabadalmi Megállapodáshoz.

5. Hány román dolgozik a mezőgazdaságban

Egész Európában Románia mezőgazdasága rendelkezik az egyik legalacsonyabb termelékenységgel.

Az Európai Unióban itt van a legtöbb gazdaság – az európai ültetvények teljes számának több mint egyharmada. Ugyancsak Romániában található a mezőgazdasággal foglalkozó európai lakosság egyharmada.

Romániában egy átlagos gazdaság 3,6 hektár földterülettel rendelkezik, míg Csehországban 133 hektárral, Franciaországban pedig 59 hektárral.

2014-ben Romániában 2,4 millióan dolgoztak a mezőgazdaságban, vagyis a foglalkoztatott lakosság több mint 25 százaléka. Az európai átlag 4,5 százalék.

6. Mennyit fizetünk az élelemért

Az EU-országok között Romániában a legmagasabb az élelmiszerre vonatkozó kiadások aránya: 38,2%. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos család teljes kiadásaiban az élelmiszer 40 százalékos aránnyal rendelkezik.

Az Akadémia dokumentuma szerint ez a mutató elrejtheti a szegény lakosság élelmiszerbiztonságára vonatkozó sebezhetőségeket. Esetükben az élelemmel kapcsolatos kiadások meghaladhatják a bevételek 60 százalékát.

Ez a mutató sokkal alacsonyabb az olyan európai országokban, mint Észtország (28,3%), Lettország (27,3%), vagy Bulgária (26,6%).

A jó hír az, hogy Romániában ez a mutató 14 százalékpontot csökkent 2001 (52,2%) és 2015 között.

7. Mennyi uránunk van

Románia nagy energetikai projektjei közül egyiket sem 1989 után dolgozták ki. De azért az energetikai ágazat egyik fejlesztési iránya két új nukleáris reaktor, a 3-as és a 4-es megépítését feltételezi Cernavodán.

A tárolókban lévő urántartalékunk az idei évig elégséges, így az Akadémia szakértői új lelőhelyek kitermelését javasolják, például a Gyergyótölgyes-Gerinces térségben levőét.

Gyergyótölgyes település Hargita megyében, Gerinces (Grinţieş) község pedig Neamţ megyében. Mindkettő a Csalhó Nemzeti Part északnyugati részében található.

8. Mennyivel kellene növelni az egészségügyi költségvetést

Románia az egészségügyet illetően a gyengén fejlett európai államok közzé tartozik. Az Akadémia égisze alatt megjelent dokumentum rámutat arra, hogy közvetlen kapcsolat van az egészségügyi rendszer és a gazdasági fejlettség állandó szintje között.

Míg jelenleg a GDP 5-6 százalékát költjük egészségügyre és ezzel az utolsó helyen vagyunk az EU-ban, a következő évtized elejére az aránynak meg kellene haladnia a 10 százalékot.

9. A GDP mekkora részét jelentik a bevételek

Románia költségvetési bevétele 2015 végén a GDP 34,9 százaléka volt. Ezzel az utolsó előttiek vagyunk az EU-tagállamok között, csak az íreket előzzük meg.

A nyereségadóból származó bevételek terén 2015-ben megközelítettük az európai átlagot, ami a GDP 2,4 százaléka és a beruházási ráta tekintetében a harmadik helyen voltunk az EU-ban.

10. Mennyit hívtunk le az európai pénzekből

A 2007–2013-as költségvetési időszakban Románia csak a 77,54 százalékát tudta felhasználni az Európai Unió által a rendelkezésére bocsájtott összegnek, ezt is csak a felhasználási idő 3 évvel történt meghosszabbításával.

Románia késéssel írta alá a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó strukturális pénzek elosztásáról szóló partnerségi megállapodást.

A Román Akadémia által összeállított dokumentum szerint több olyan, neuralgikus pontokkal rendelkező terület van, ahogy ismételten nem voltunk képesek megfelelni az EU elvárásainak: közbeszerzések, közlekedésügy, hulladékgazdálkodás, kutatás-fejlesztés és digitális fejlesztés.

11. Hány románnak okoz nehézséget a háztartási szükségletek biztosítása

Az ország lakosságának csak 4 százaléka nyilatkozza azt, hogy saját jövedelméből képes gondok nélkül fedezni a háztartási szükségleteket. Ezzel szemben 22 százalék azt mondja, hogy nagy gondot jelent ezen szükségletek fedezetének előállítása.

A jövedelem 1989 utáni dinamikája azt mutatja, hogy rögtön a forradalom után, 1990-ben növekedést ért el, majd 2007-ig folyamatosan csökkent. 2007 és 2009 között újra nőtt, majd 2015-ig újra csökkenni kezdett.

12. Hány mezőgazdasági foglalkoztatott kap fizetést is

Drasztikusan csökkent a bérezéssel járó munkahelyek – melyek egészségügyi és társadalombiztosítással kísért biztos jövedelemmel járnak – száma: az 1990-es 8,1 millióról kevesebb mint 5 millióra a közvetlenül azt követő években, majd 2015-ben újra ehhez a szinthez kerültünk közel.

A legtöbb munkanélkülit a legnagyobb részében fejletlen mezőgazdaság szívta fel. De a mezőgazdaságban dolgozóknak csak 5 százaléka kap fizetést is. Románia általában alacsony mutatókkal rendelkezik a munkahely minősége terén.

A gyenge foglalkoztatottság (melyet bizonytalanság, alacsony bér és rossz munkakörülmények jellemeznek) egyik hatása az, hogy ezeket a személyeket és családtagjaikat folyamatosan a szegénység fenyegeti.

*

Itt elolvasható a Román Akadémia 2016–2035-re vonatkozó teljes stratégiája, melyből a fenti információkat vettük.