// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
hazaárulás

Románia, avagy az „árulók” klubja

// HIRDETÉS

Egy erkölcs nélküli állam jobba tenné, ha szépen kiiratkozna minden klubból és lemászna a térképről.

Nos, nem baj az árulás, ha a párt érdekei megkövetelik, de tudjunk mi is róla…

És mivel a császártól (Augustus császárról van szó – a szerk.) (Plutarkhosz közvetítésével) megörököltük a moralizáló ostorcsapást, miszerint: „Szeretem az árulást, de gyűlölöm az árulót”, mi, románok beépítettük azt a génjeinkbe és ennek megfelelően viselkedünk.

Így aztán minden árulást szeretünk, de gyűlöljük a következő árulókat, ábécé sorrendben:

Dăncilă Viorica, Dragnea Liviu – akik ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Orban Ludovic feljelentést tett hazaárulás vádjával – és Iohannis Klaus, mert – válaszul, hogyan másképpen – neki is összeraktak a Szociáldemokrata Párt (PSD) egy „dokumentumot”, ugyanezzel a váddal: túlterjeszkedéses árulás.

„Úgy tudom, van egy dokumentum, amelyen egyes kollégáim dolgoztak. Kész van, csak még nem hoztunk róla döntést. Az Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőjével, Călin Popescu Tăriceanuval sem tárgyaltunk, hogy döntést hozhassunk. (…) Iohannisnak sok olyan cselekedete van, melyek árulás formáját ölthetik magukra. Nem szeretném, ha elmennénk odáig, de nem lehetetlen. Vannak olyan cselekedetek, melyek rossz szolgálatot tettek Romániának”, mondta a PSD vezetője az A3-ban.

Nos, hogy is van ez?!

Az előbbi két személy esetében Orban beleírt a feljelentésbe mindent, ami a fejében volt, felsorolt mindent, amit helytelennek tartott, mindent elmesélt, ahogy ő tudta, hogy napirenden legyen a nemzet és a bíróság.
Így aztán, ha Dragnea „Iohannis sok olyan cselekedetéről tud, melyek árulás formáját ölthetik magukra”, akkor vetkőztesse le azokat előttünk is, hogy láthassuk a pőre igazságot.

Mert így, konkrétumok nélkül és „kétséget kifejező állapotban”, vagyis egyfajta „álljunk meg, nézzük meg egy kicsit”, a bejelentés inkább zsarolásnak hangzik, mint igazságnak.

Nos, hogy is van ez – a Képviselőház vezetője az ország elnöke által elkövetett árulásokról/cselekedetekről tud és még nem tudta eldönteni, hogy elmondja-e őket a választó tömegeknek, vagy sem?! Isten őrizz! Ez bűnelhallgatás, bűnpártolás, vagy Tudorel Toader (az igazságügy-miniszter – a szerk.) tudja, még mi lehet… Itt nem megy a „Hé, Iohannis bá, ha rendes fiú vagy, akkor megbocsátok/ott hagylak még Cotroceni-ben. Ha nem… puff! Csatába!”.

Nos, vagy hazaárulók vagyunk, vagy már nem vagyunk!

És ha már mindnyájan nagy hazaárulók vagyunk, vagy azzal gyanúsítgatjuk egymást, az ország elnökétől a képviselőházi elnökig, a kormányfőn keresztül nem is tudom, meddig, akkor ez azt jelenti, hogy mi egy erkölcsök és elvek nélküli állam vagyunk, melyre – ugyebár – nem lehet számítani, mellyel nem indulhat el az ember el semmilyen úton, mely mellett nincsenek magas/széles távlatok.

És ha nem lehet rá számítani, akkor mennyire bízhatnának a cselekedeteinkben az európai és tengerentúli partnerek; az általunk aláírt dokumentumokban és szerződésekben; egy olyan államban, melynek politikai vezetése – a legmagasabb szinten – árulókkal van tele, bárhova böknél is az ujjaddal?

Jaj nekünk! Mindnyájan gyűlölni fognak minket, mert ők is szeretik az árulást, de gyűlölik az árulókat, akárcsak mi, akik olvastuk Plutarkhoszt és megértettük, hogy mit akart mondani.

Minek maradjunk bizonytalanságban?

Én a következőt mondom, csak így, egymás között, mint kis áruló a nagy árulónak: hogy ne gyalázzon többé bennünket a világ, bárhova megyünk, bárhol meglátnak minket, hogy ne suttogjanak, ne tartsák a kezüket/labdájukat a szájuk elé, mint a teniszben, hogy ne fordítsanak hátat nekünk, amikor valamilyen titkot kell továbbadniuk, a gulyás receptjétől a ballisztikus rakéták röppályájáig, szerintem jobb lenne, ha másoknak adnánk át az EU Tanács elnökségét; ha kérnénk kizárásunkat a NATO-ból; ha megcsinálnánk mi is egy civilizált Romexitet; ha hagynánk a fenébe az ENSZ-t; ha elhúznánk a FIFÁ-ból és az UEFÁ-ból; ha összeszednénk a cókmókunkat és lemásznánk a térképről, amerre csak látunk, hogy nyugodtan elárulhassuk egymást a világ végéig, nem okozva többé pánikot a kancelláriákban.
Mert sem én, sem más nem hallott még olyan civilizált, jogra támaszkodó, demokratikus államról, melyben a vezetők az utolsó emberig hazaárulással vádolják kölcsönösen egymást.

Amúgy velünk mit terveztek tenni?!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS