Egy nyelv jó, több nyelv rossz! Valami ilyesmiről beszélt George Orwell is.
Van egy hely, ahol bűncselekménynek tekintik a jóérzést, a tiszteletet, a multikulturalizmust.
Itt történik, a XXI. századi Romániában, Marosvásárhelyen. A kétnyelvű táblák jelentik a „nagy gondot”, holott csak a jóérzést tükröző tényt képviselnek.
Joggal lehetne feltételezni, hogy egy társadalom előrehalad, fejlődik. Nálunk fordítva történik. Korábban – régiótól függően – két, vagy három nyelven írt szerződéseink, orvosi vényeink, számláink voltak. Szintén többnyelvű utcanév-tábláink is. Ez talán furcsának tűnhet a nem erdélyiek számára.
Miért küzdenek ezek az erdélyi magyarok a kétnyelvű táblákért, miért akarnak anyanyelvű oktatást? Nem szeretnek Romániában élni? Miért nem integrálódnak? És főleg:
Családom irataiban egyes felmenőim német etnikumúakként, római katolikus vallásúakként vannak feltüntetve. Aztán román etnikumúakként jelennek meg, a nagyszülők görög-katolikusok, később viszont ortodoxokként szerepelnek az okiratokban. Senki sem kötelezte, senki sem fenyegette meg közvetlenül őket, hogy etnikumot vagy vallást váltsanak. De azt „tanácsolták” nekik, hogy jobb, ha integrálódnak, asszimilálódnak a nagy többségbe. És újra akadnak majd románok, akik a szememre hányják, vagy megkérdezik a következőket: „Nem tetszik, hogy román vagy? Távozhatsz innen.” Vagy: „Miért kell mások mellé állnod? Az elnyomóink voltak, évszázadokig szenvedtünk miattuk.” Vagy: „Aki itt akar élni, az integrálódjon.”
Ha elnyomtak minket, akkor most rajtunk a sor, hogy elnyomjunk másokat, lássák csak, ki itt az úr? Ezek semmi jóra nem vezetnek. A múlt hibáiból tanulnunk kellene, nem pedig megismételni azokat. Meg kellene tanulnunk, hogy a románok mellett más etnikumok is vannak, eltérő szokásokkal, hagyományokkal, saját nyelvvel.
Ezek senkire sem jelentenek veszélyt, ellenkezőleg. Egy újabb nyelv, hagyomány, kultúra csak még jobban emeli annak a régiónak a civilizációs és jóléti szintjét, a több etnikumú helyeken élő embereket pedig jobbá, nyitottabbá, türelmesebbé teszi. Egy újabb megtanult idegen nyelv mindig tovább tágítja az ismeretek horizontját.
Meg kell változniuk a mentalitásoknak. Nosztalgiával nézem a hajdani időkből a házak falain megmaradt háromnyelvű táblákat.
Akkoriban ez lehetséges volt, akkoriban ezeket normális dolgoknak tartották. Nem vagyok nosztalgiázó típus, ellenkezőleg, szeretek a jövőbe tekinteni, de nem tudom nem észrevenni, hogy hajdanán normálisnak tekintett dolgokat ma elfogadhatatlan követeléseknek tartanak.
Ma nemcsak a hivatalosságok nem fogadják el a kétnyelvű táblákat, de amikor egy nem kormányzati szervezet a saját pénzén kétnyelvű táblákat helyezett el – a tulajdonosok engedélyével – egyes házakon, nagy bírságokkal fenyegetik őket.
és arra szólítják fel a kihelyezőket, szereljék le őket.
Szomorú, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik államában illegális reklámként bírságolják meg a jóérzést, a mások iránti tiszteletet.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.