Egy nyelv jó, több nyelv rossz! Valami ilyesmiről beszélt George Orwell is.
Van egy hely, ahol bűncselekménynek tekintik a jóérzést, a tiszteletet, a multikulturalizmust.
Itt történik, a XXI. századi Romániában, Marosvásárhelyen. A kétnyelvű táblák jelentik a „nagy gondot”, holott csak a jóérzést tükröző tényt képviselnek.
Joggal lehetne feltételezni, hogy egy társadalom előrehalad, fejlődik. Nálunk fordítva történik. Korábban – régiótól függően – két, vagy három nyelven írt szerződéseink, orvosi vényeink, számláink voltak. Szintén többnyelvű utcanév-tábláink is. Ez talán furcsának tűnhet a nem erdélyiek számára.
Miért küzdenek ezek az erdélyi magyarok a kétnyelvű táblákért, miért akarnak anyanyelvű oktatást? Nem szeretnek Romániában élni? Miért nem integrálódnak? És főleg:
Családom irataiban egyes felmenőim német etnikumúakként, római katolikus vallásúakként vannak feltüntetve. Aztán román etnikumúakként jelennek meg, a nagyszülők görög-katolikusok, később viszont ortodoxokként szerepelnek az okiratokban. Senki sem kötelezte, senki sem fenyegette meg közvetlenül őket, hogy etnikumot vagy vallást váltsanak. De azt „tanácsolták” nekik, hogy jobb, ha integrálódnak, asszimilálódnak a nagy többségbe. És újra akadnak majd románok, akik a szememre hányják, vagy megkérdezik a következőket: „Nem tetszik, hogy román vagy? Távozhatsz innen.” Vagy: „Miért kell mások mellé állnod? Az elnyomóink voltak, évszázadokig szenvedtünk miattuk.” Vagy: „Aki itt akar élni, az integrálódjon.”
Ha elnyomtak minket, akkor most rajtunk a sor, hogy elnyomjunk másokat, lássák csak, ki itt az úr? Ezek semmi jóra nem vezetnek. A múlt hibáiból tanulnunk kellene, nem pedig megismételni azokat. Meg kellene tanulnunk, hogy a románok mellett más etnikumok is vannak, eltérő szokásokkal, hagyományokkal, saját nyelvvel.
Ezek senkire sem jelentenek veszélyt, ellenkezőleg. Egy újabb nyelv, hagyomány, kultúra csak még jobban emeli annak a régiónak a civilizációs és jóléti szintjét, a több etnikumú helyeken élő embereket pedig jobbá, nyitottabbá, türelmesebbé teszi. Egy újabb megtanult idegen nyelv mindig tovább tágítja az ismeretek horizontját.
Meg kell változniuk a mentalitásoknak. Nosztalgiával nézem a hajdani időkből a házak falain megmaradt háromnyelvű táblákat.
Akkoriban ez lehetséges volt, akkoriban ezeket normális dolgoknak tartották. Nem vagyok nosztalgiázó típus, ellenkezőleg, szeretek a jövőbe tekinteni, de nem tudom nem észrevenni, hogy hajdanán normálisnak tekintett dolgokat ma elfogadhatatlan követeléseknek tartanak.
Ma nemcsak a hivatalosságok nem fogadják el a kétnyelvű táblákat, de amikor egy nem kormányzati szervezet a saját pénzén kétnyelvű táblákat helyezett el – a tulajdonosok engedélyével – egyes házakon, nagy bírságokkal fenyegetik őket.
és arra szólítják fel a kihelyezőket, szereljék le őket.
Szomorú, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik államában illegális reklámként bírságolják meg a jóérzést, a mások iránti tiszteletet.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.