Az EU igenis alkalmazzon erőpolitikát. Hogy miért? Hát hogy az egyesült ROMoldova beléphessen a Zunióba. Világos, nem?
Románia keményen reagált azután, hogy Johannes Hahn szomszédsági politikáért és bővítési tárgyalásokért felelős európai biztos nyilvánosan és hivatalos minőségében kijelentette:
Erre Andi Cristea román euroképviselő reagált: „Biztos úr, azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy szolgáljon további részletekkel arról a kijelentéséről, mely szerint a következő 10 évben nem lesz EU-bővítés, tekintettel arra, hogy az ön mandátuma öt évre szól.”
Az európai biztos minden bizonnyal Moldova Köztársaságról beszélt és Oroszországnak üzent. Egyetlen másik állam csatlakozása sem volt várható a közeljövőben.
A felszólalás üdvözlendő, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyes képviselői mintha az európai terv ellen dolgoznának. A bővítési politika az összes kötelezettség teljesítésére vonatkozik és nem arra, hogy a Nagyhatalmak (így! – a szerk.) megegyeznek a kisebb nemzetek (ebben az esetben az Európai Unió egyik határfolyója által elválasztott román nemzet) feje felett.
Az Európai Unió nem engedhet az Orosz Föderáció katonai zsarolásának és
Oroszország minden belső gyengeséget ki fog használni az európai terv aláaknázására, márpedig úgy tűnik, elegendő segítséggel rendelkezik.
Az már egyáltalán nem titok, hogy Oroszországnak megvannak az ügynökei az Európai Unióban. Az éppenséggel hihetőnek is tűnik, hogy ezek akár kulcspozíciókban is lehetnek az európai struktúrákban. Az viszont már nincs annyira rendben, hogy Európa vezetői nem gondolnak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel ellenőrizni lehet az európai politikák és mandátumok végrehajtását.
Az Európai Unió azért bizonyul gyengének, mert a bennünket képviselők
Most mutatkoznak meg az Ausztria és Oroszország közötti szoros kapcsolatok: olyan kapcsolatokról beszélünk, melyeknek a délkelet-európai államok szerepének gyengítése a céljuk. Itt pedig Románia a közvetlen célpont.
A román euroképviselő kitért Moldova Köztársaság bankrendszerének legnagyobb rablására is: „Jelentős nézetkülönbségek tanúi vagyunk a kelet felől érkező törekvéseket illetően. Kötelességünk többet tenni azokért az államokért, melyeknek valódi és kézzel fogható európai ambícióik vannak. Azért küzdök, hogy a szöveg végleges változata tartalmazza azt a gondolatot, hogy meg kell adni az európai távlatot a Keleti Partnerség élenjáró országainak, különösen Moldova Köztársaságnak. Számomra, Moldova Köztársaság és európai útjának tisztességes ügyvédjeként, szakmai kötelesség elérni ezt az elismerést az Európai Parlament részéről. Ami Moldova Köztársaságot illeti, üdvözlöm a Chişinău-i Parlament elnöke, Andrian Candu lépését, nevezetesen azt, hogy nyilvánosságra hozta a Kroll-jelentést az ország legnagyobb banki lopásáról. Az embereknek joguk van tudni, hogyan lopták el a pénzt, az igazságszolgáltatásnak pedig kötelessége átmennie azon a fontos vizsgán, amit a vétkesek megbüntetése jelent. Az Európai Unió maximális figyelemmel követi nyomon ezt a témát.”
Az euroképviselő reakciója normális, tekintettel arra, hogy múlt vasárnap több ezren vonultak utcára (a beszámolók szerint 20.000 és 50.000 fő között), hogy európai megoldást követeljenek a Moldova Köztársaságot uralma alá hajtó oligarchikus politikai maffiarezsimtől. Az esemény résztvevői egyedüli reményként az európai integrációról beszéltek, de csak a Romániával való Egyesülést (így! – a szerk.) látják megoldásnak, tekintettel arra, hogy a Chişinău-i politikum mindent elkövet majd az európai pálya elakasztásáért és a csatlakozási feltételek teljesítésének megakadályozásáért.
Az európai bővítési biztos nem nagyon teszi a dolgát, egyszerűen azért, mert
Ahelyett, hogy olyan megoldásokkal állna elő, melyek arra kényszerítik a politikusokat, hogy tartsák tiszteletben a nép akaratát és ne erőltessék rá a magukét, ő újabb gondokat okoz.
Mit tesz Románia? Úgy tűnik, Cotroceni részéről nem tudunk túllépni a jól végzett munka Romániája szavakon, miközben az orosz erők Chişinău-ban az utolsó román erőd, a Chişinău-i városháza bevételére készülnek. A Pruton túli románokról teljesen megfeledkeztek, amióta Klaus Johannis birtokba vette a Cotroceni-palotát. Egy játékos-elnök után most van egy Emil Constantinescura hasonlító, de még nála is felkészületlenebb néző-elnökünk. A próbaidőnek vége, és itt az ideje, hogy mi is kormányozzunk egy kicsit, ne csak úgy tegyünk, mintha.
Talán itt az ideje annak is, hogy a román euroképviselők hangosabbá váljanak, mind az Európai Parlamentben, mind Romániában, tekintettel arra, hogy úgy néz ki, másvalaki nem nagyon fog a több mint három és fél millió moldovai román oldalára állni, akik közül nagyjából félmilliónak papírja is van erről.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.