Az EU igenis alkalmazzon erőpolitikát. Hogy miért? Hát hogy az egyesült ROMoldova beléphessen a Zunióba. Világos, nem?
Románia keményen reagált azután, hogy Johannes Hahn szomszédsági politikáért és bővítési tárgyalásokért felelős európai biztos nyilvánosan és hivatalos minőségében kijelentette:
Erre Andi Cristea román euroképviselő reagált: „Biztos úr, azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy szolgáljon további részletekkel arról a kijelentéséről, mely szerint a következő 10 évben nem lesz EU-bővítés, tekintettel arra, hogy az ön mandátuma öt évre szól.”
Az európai biztos minden bizonnyal Moldova Köztársaságról beszélt és Oroszországnak üzent. Egyetlen másik állam csatlakozása sem volt várható a közeljövőben.
A felszólalás üdvözlendő, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyes képviselői mintha az európai terv ellen dolgoznának. A bővítési politika az összes kötelezettség teljesítésére vonatkozik és nem arra, hogy a Nagyhatalmak (így! – a szerk.) megegyeznek a kisebb nemzetek (ebben az esetben az Európai Unió egyik határfolyója által elválasztott román nemzet) feje felett.
Az Európai Unió nem engedhet az Orosz Föderáció katonai zsarolásának és
Oroszország minden belső gyengeséget ki fog használni az európai terv aláaknázására, márpedig úgy tűnik, elegendő segítséggel rendelkezik.
Az már egyáltalán nem titok, hogy Oroszországnak megvannak az ügynökei az Európai Unióban. Az éppenséggel hihetőnek is tűnik, hogy ezek akár kulcspozíciókban is lehetnek az európai struktúrákban. Az viszont már nincs annyira rendben, hogy Európa vezetői nem gondolnak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel ellenőrizni lehet az európai politikák és mandátumok végrehajtását.
Az Európai Unió azért bizonyul gyengének, mert a bennünket képviselők
Most mutatkoznak meg az Ausztria és Oroszország közötti szoros kapcsolatok: olyan kapcsolatokról beszélünk, melyeknek a délkelet-európai államok szerepének gyengítése a céljuk. Itt pedig Románia a közvetlen célpont.
A román euroképviselő kitért Moldova Köztársaság bankrendszerének legnagyobb rablására is: „Jelentős nézetkülönbségek tanúi vagyunk a kelet felől érkező törekvéseket illetően. Kötelességünk többet tenni azokért az államokért, melyeknek valódi és kézzel fogható európai ambícióik vannak. Azért küzdök, hogy a szöveg végleges változata tartalmazza azt a gondolatot, hogy meg kell adni az európai távlatot a Keleti Partnerség élenjáró országainak, különösen Moldova Köztársaságnak. Számomra, Moldova Köztársaság és európai útjának tisztességes ügyvédjeként, szakmai kötelesség elérni ezt az elismerést az Európai Parlament részéről. Ami Moldova Köztársaságot illeti, üdvözlöm a Chişinău-i Parlament elnöke, Andrian Candu lépését, nevezetesen azt, hogy nyilvánosságra hozta a Kroll-jelentést az ország legnagyobb banki lopásáról. Az embereknek joguk van tudni, hogyan lopták el a pénzt, az igazságszolgáltatásnak pedig kötelessége átmennie azon a fontos vizsgán, amit a vétkesek megbüntetése jelent. Az Európai Unió maximális figyelemmel követi nyomon ezt a témát.”
Az euroképviselő reakciója normális, tekintettel arra, hogy múlt vasárnap több ezren vonultak utcára (a beszámolók szerint 20.000 és 50.000 fő között), hogy európai megoldást követeljenek a Moldova Köztársaságot uralma alá hajtó oligarchikus politikai maffiarezsimtől. Az esemény résztvevői egyedüli reményként az európai integrációról beszéltek, de csak a Romániával való Egyesülést (így! – a szerk.) látják megoldásnak, tekintettel arra, hogy a Chişinău-i politikum mindent elkövet majd az európai pálya elakasztásáért és a csatlakozási feltételek teljesítésének megakadályozásáért.
Az európai bővítési biztos nem nagyon teszi a dolgát, egyszerűen azért, mert
Ahelyett, hogy olyan megoldásokkal állna elő, melyek arra kényszerítik a politikusokat, hogy tartsák tiszteletben a nép akaratát és ne erőltessék rá a magukét, ő újabb gondokat okoz.
Mit tesz Románia? Úgy tűnik, Cotroceni részéről nem tudunk túllépni a jól végzett munka Romániája szavakon, miközben az orosz erők Chişinău-ban az utolsó román erőd, a Chişinău-i városháza bevételére készülnek. A Pruton túli románokról teljesen megfeledkeztek, amióta Klaus Johannis birtokba vette a Cotroceni-palotát. Egy játékos-elnök után most van egy Emil Constantinescura hasonlító, de még nála is felkészületlenebb néző-elnökünk. A próbaidőnek vége, és itt az ideje, hogy mi is kormányozzunk egy kicsit, ne csak úgy tegyünk, mintha.
Talán itt az ideje annak is, hogy a román euroképviselők hangosabbá váljanak, mind az Európai Parlamentben, mind Romániában, tekintettel arra, hogy úgy néz ki, másvalaki nem nagyon fog a több mint három és fél millió moldovai román oldalára állni, akik közül nagyjából félmilliónak papírja is van erről.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.