Román kormányzati horror

Milyen sürgősségi kormányrendelettel áll majd elő a kormány legközelebb, kérdezgetik értetlenkedve a megfigyelők. A területtel kapcsolatos mérlegéből könnyen kikövetkeztethető. És abból, ahogy Románia gazdaságával elbánik. Meg a parasztjaival.

Az a veszély fenyeget, hogy a kormányon lévők és a kormányfő hasbeszélőjének gondoskodásából nemcsak a jogi, hanem a politikai és gazdasági Románia is szörnyűséges visszafejlődés színterévé válik, tekintettel arra, hogy az ország vezetői – kizárólag a saját napirendjüket követve – sírba viszik a nemzet érdekeit.

A cirkuszi előadásokban, vagy a komédiákban – a szórakoztatás szempontjából – létfontosságú bohócban már régóta felfedezték a lehetőséget, hogy horrorfilmekben szerepeltessék. Egyesek remekül értenek egész városok rémületbe ejtéséhez. De

egész országok terrorizálása azért még mindig elég ritka.

Márpedig horrorban semmi sem tudja lekörözni azt a bohózatot, amivé Románia kormánya és bábkormányfője változott. Akire a románok – amúgy – a véget nem érő baklövéseire reagálva mindenféle, korántsem hízelgő címkéket aggattak anélkül, hogy el tudták volna érni Viorica Vasilica Dăncilánál, hogy levonja a szükséges tanulságokat és lemondásával esélyt adjon a nemzetnek.

Amire, úgy tűnik, autonóm módon képtelen, tekintettel arra, hogy a román kormány feje nem adja jelét, jaj, az önálló döntéshozatalnak, vagy annak, hogy képtelen bármi más lenni, mint a gazda, elv- és megyetársa, Liviu Dragnea bábja.

A román kormány legutóbbi aberrációi jellemzőek a PSD és a Képviselőház ezen bűnöző vezetőjének hőstetteire, aki – de facto – az egész országot vezeti. Ennek megfelelően a kabineten belüli fő kiterjesztése, Viorica Vasilica Dăncilă újra kíméletlenül lecsapott. A román nemzeti-kommunizmus egy másik kiterjesztése, nevezetesen a hajdani PRM-s (Nagy-Románia Párt – a szerk.) Olguţa Vasilescu tanácsára hirtelen és kertelés nélkül tisztogatásokat végzett a Gazdasági és Szociális Tanácsban (CES). De nem akárhogyan. Hanem módszeresen. A Hivatalos Közlönyben közzétett egyik döntésével

minden nem szolgalelkű, kritikus és független egyesületet kiiktatott ebből a nagy jelentőségű fórumból.

Márpedig e fórum azelőtt, hogy a kormányfő döntésével felszámolták volna, fontos szerepet játszott a kormány törvényhozási irányításában. Az volt a szerepe, hogy megvizsgálja és véleményezze a kormány összes törvénytervezetének hasznosságát, és szükség esetén megfékezze egy írástudásáról, alkalmasságáról és gazdasági – vagy szociális – érdemeiről nem egészen híres kormány legártalmasabb ostobaságait. Nos, kinyírták.

Hiszen Dăncilă csak a legkezesebb hangokat tartotta meg a Tanácsban, mint amilyen a Dan Voiculescu által létrehozott egyik egyesület. Felesleges kihangsúlyozni, hogy a többiek, az el nem kötelezettek, a civil társadalmat és a kleptokráciáéval szöges ellentétben álló érdekeket becsületesen képviselni képesek eltávolítása már önmagában katasztrófa. De, természetesen, e kormány esetében nem ez az első és nem is az utolsó katasztrófa. És ugyanez vonatkozik arra is, aki a madzagjait húzogatja. És nem az egyetlen tűrhetetlen, a románok érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes tette sem, a Carmen Dan augusztus 10-i verekedős csendőrjárása és elgázosításai után.

Vagy e kormány egyetlen ilyen tette egy bizottságban. Miután Románia újra sereghajtó lett az európai pénzek lehívása terén, a kormányfő és a Vioricának alárendelt miniszterek semmirekellősége miatt csak egy siralmas arányát lévén képes lehívni az EU-s pénzeknek, a görögökkel, a lengyelekkel, a magyarokkal és a bolgárokkal ellentétben, masszívan megsokasodtak a Dragnea-rezsim szégyenletes és ostoba tettei.

Siegfried Mureşan európai képviselő nemrég jelezte, miként viselkedett a bukaresti kormány Románia parasztjaival. Akikről Dragnea és a szövetségesei és a kormány és a zsarnoki parlamenti többség képviselői is,

amilyen lelkendezve, annyira hazugon is folyamatosan azt állítják, hogy támogatják és segítik őket.

Állítólag. Az óriási különleges nyugdíjakkal rendelkező szekusokkal édesanyaként, míg a gazdákkal gonosz mostohaként bánó Dragnea-rezsim valójában elszabotálta az Európai Unió Tanácsában a román parasztok esélyét arra, hogy európai pénzekből kártalanítsák őket az afrikai sertéspestis miatt.

Minden okunk megvan a szemünket dörzsölve nézni, hogyan szavazott a névlegesen baloldali bukaresti kormány az EU vezető fórumában. Az elképzelhetetlen tett idén szeptember 4-én történt, egy héttel azután, hogy a liberális-konzervatív Siegfried Mureşan a román gazdák megsegítését kérte. A Dăncilă-kormány azon a horrorisztikus napon megszavazta „az EU 2019-es költségvetésében az afrikai sertéspestisre szánt pénzek csökkentését”, ahogy azt, rémületére, megtudta az Európai Néppárthoz tartozó nemzeti liberális európai parlamenti képviselő. Ennek megfelelően a PSD-s kabinet megszavazta, hogy „nulla eurót szánnak az Európai Mezőgazdasági Szavatolási Alapban az afrikai sertéspestis által sújtott gazdáknak szánt specifikus lépésekre”.

És mintha ezek az ostobaságok és gonoszságok nem lettek volna elegendőek, egyértelműen hátrányba hozva egy olyan nemzetet, mint amilyen a román, melyben még mindig viszonylag sok a gazda, a Dăncilă-kormány még szörnyűségesebben viselkedett. Mureşannak köszönhetően arról értesültünk, hogy a Dragnea által irányított kormány amellett döntött, jaj, hogy „csaknem 9 millióval csökkentsék” azokat az amúgy is túlságosan szűkmarkúan osztott összegeket, melyeket „az állati és növényi betegségek kivédésére vonatkozó sürgős lépésekre szánnak az Európai Közösségben”.

Röviden, egy jobbközéphez tartozó ellenzéki európai képviselő, mint Mureşan küzd azért az európai bürokráciával, hogy támogatásokat csikarjon ki a román parasztoknak. De

a Dragnea–Dăncilă rezsim, egy úgynevezett baloldali kormány minden erejével szabotálja őt,

és maximális szomjjal lecsap a román parasztra. Aki disznó nélkül maradt. Tehát a kormánynak nem elég, hogy szétveri a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot. Még Románia mezőgazdaságára is csapást mér. Melyet, gondatlanságból, ostobaságból és nyilvánvaló alkalmatlanságból hagynak olyan disznómészárlás színterévé válni, amilyenre még nem volt példa a történelemben. Ezzel egyidejűleg más szférákra is maximális lendülettel sújt le.

Például a gazdasági jogalkotási folyamatra. Mely ellen szuronyrohamot indítanak a kormányzati ostobák és gazemberek, és melyet levegő, kritikus szellem és védelem, nevezetesen egy e névre méltó civil társadalom nélkül hagynak a Gazdasági és Szociális Tanácsban. Ilyen vezérlőpultnál egyre szolidárisabb kormányzók mellett – tekintettel arra, hogy az államfőtől is sorra elrabolták a hatásköreit – melyik országnak és nemzetnek van még szüksége, vajon, ellenségekre?
Tényleg azt hisszük, hogy azon romboló orkán, természeti csapás előtt, amivé a Dragnea-rezsim vált a román érdekek számára, van időnk az angyalok neméről szóló „gyümölcsöző” vitákban kimeríteni magunkat?

Vagy a szexomarxizmusról? Vagy a szexokereszténységről?

Az ezekkel a „sürgős” témákkal kapcsolatos nézetkülönbségek táplálásával a kleptokrácia horrorbohócai, az orosz vagy honi propagandisták és egy programszerűen tekintélyelvű, vagy totalitárius állammá változtatott demokratúra élén álló posztkommunista bábok szintén nem steril módon cselekedtek. Hanem ügyesen.

Az ezekkel a témákkal kapcsolatos széthúzás segítségével elkerülték az igazságszolgáltatással kapcsolatos elfogadhatatlan tetteikre vontkozó viták folytatódását. És hatékonyan stabilizálták ellenőrzésüket egy olyan ország felett, melyet az veszélyeztet, hogy olyan európai visszafejlődés színpadává válik, amilyenre nem volt még példa a kommunizmus kelet-európai bukása óta. És a nácizmus németországi összeomlása óta.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.