// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Ön szerint van a román parlament épületének tűzvédelmi engedélye?

// HIRDETÉS

Hát a minisztériumok épületeinek? Hát az ortodox templomoknak?

Miközben özönlenek a bírságok a Rendkívüli Helyzetek Felügyelősége (ISU) alkalmazottai által a gazdasági egységeknél végzett ellenőrzések nyomán, rendkívül fontos romániai intézményeknek nyomuk sincs a tűzoltók nyilvántartásában.

A Parlament épülete, Románia legismertebb és a világ második legnagyobb épülete

tűzvédelmi engedély nélkül működik.

A bukaresti ISU képviselői konkrétan azt mondják, hogy az építmény nem rendelkezik azzal a közigazgatási dokumentummal, mellyel az ISU kirendeltségeinek tanúsítaniuk kell az elengedhetetlen „tűzbiztonsági” követelmény teljesítését.

Pontosabban, a „tűzbiztonsági” követelmény teljesítéséhez a gépészeteket, az építményeket és a berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy tűz esetén egész élettartamuk alatt megfeleljenek a következő elvárásoknak: a teherhordó elemeknek meghatározó ideig meg kell őrizniük stabilitásukat, korlátozniuk kell a tűz és a füst kialakulását és tovaterjedését az épületen belül, szavatolniuk kell az intervenciós erők biztonságát, korlátozniuk kell a tűz tovaterjedését a szomszédos létesítményekre és biztosítaniuk kell az emberek biztonságos távozását vagy más eszközökkel történő menekülését.

De nem ez az állam egyetlen fontos intézménye, melynek „lakói” nem foglalkoztak a dokumentumok beszerzésével. A kormány épülete sem szerepel az ISU nyilvántartásában, és

a minisztériumok épületei sem.

A Rendkívüli Helyzetek Főfelügyelőségének egyik, az Adevărul birtokába került dokumentuma szerint csak néhány kórház büszkélkedhet azzal, hogy rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel. Pontosabban a Colentina Kórházról, a Marie Curie Sürgősségi Gyermekklinikáról, a Szent Mária Klinikáról és a Dr. Constantin Gorgoş Pszichiátriai Kórházról van szó. A többi kórház, bár az utóbbi években jelentős felújítások történtek, mint például a Floreasca Kórháznál, vagy a Grigore Alexandrescu Kórháznál, az ország legnagyobb sürgősségi gyermekkórháznál, nem szerepel az ISD 2006–2015 időszakban kiadott engedélyei között.

A tűzoltók tűzvédelmi engedéllyel rendelkező intézményeinek listáján megtalálható a Masca és az Odeon színház, de

egyetlen ortodox templom sem.

Ugyanakkor más felekezetek több épülete szerepel az ISU nyilvántartásaiban: ilyen a Baptista Keresztény Felekezet Temploma, vagy a Cuza Vodă Pünkösdista Templom.

Ezért nem csoda, hogy az ISU által a gazdasági egységeknél országszerte végzett ellenőrzéseknek katasztrofális eredményük volt: több mint 3.000 szabálytalanságot találtak és 8,5 millió lej értékben róttak ki bírságokat.

A tűzoltók ezzel kapcsolatosan újra arra figyelmeztetnek, hogy az épületek tulajdonosainak vagy haszonélvezőinek kötelességük kérvényezni és megszerezni az ISU-tól a tűzvédelmi engedélyt, mielőtt belekezdenének egy új épület építésébe, meglévőket módosítanának és/vagy módosítanák a felhasználási céljukat.

„A törvény szerint a tűzvédelmi engedély az építmények, berendezések és más létesítmények tulajdonosait, akár magán-, akár jogi személyek, feljogosítja, hogy az elengedhetetlen követelmény (tűzbiztonság) teljesítése szempontjából nézve beüzemeljék és üzemeltessék azokat”, mondják a tűzoltók képviselői.

Így aztán az ISU alkalmazottai 2016. január 1-ig adtak haladékot a klubok és vendéglők tulajdonosainak a szükséges engedélyek beszerzéséhez, de a tulajdonosok azt állítják, hogy ez teljesen irreális elvárás.

„Lehetetlenség,

hogy egy hónapon belül mindenki teljesíteni tudja az elvárásokat. Gyakorlatilag, ha a polgármesteri hivatalok januártól ezektől az engedélyektől teszik majd függővé a működést, akkor jövőre bezár a bárok és vendéglők 70-80 százaléka. Vannak olyan üzemeltetők, akik már benyújtották a szükséges iratokat, de az engedélyeztetés az ISU korlátozott kapacitása miatt késlekedik. Vannak olyan üzemeltetők is, akik – például – műemléképületekben működnek, az ISU által előírt normák bonyolultsága pedig lehetetlenné teszi az alkalmazásukat, így a törvény kijavítását követeljük”, jelentette ki az Adevărulnak Dragoş Petrescu, a Romániai Vendéglők Egyesületének (ARR) elnöke.

Dragoş Petrescu azt állítja, hogy országos szinten csak 50 ISU-engedéllyel rendelkező szakértő van, akik segíthetnek a cégeknek összeállítani a dokumentációt, és csak 900 ISU-felügyelő, akik az engedélyeztetéssel és az ellenőrzéssel is foglalkoznak, és akik jelenleg képtelenek boldogulni a kérvények áradatával.

„A mostani helyzet kialakulásához két tényező járult hozzá. Először is a helyi kultúra, mert a románok nem szoktak hozzá és közömbösek a tűzvédelmi lépések iránt, valamint az, hogy eddig elkerültek bennünket az olyan szerencsétlenségek, mint a Colectiv klubnál kialakult tűzvész. Ugyanakkor a hatóságok sem voltak képesek kidolgozni koherens jogszabályokat és nem tudtak konstruktív módon nyomást gyakorolni a gazdasági egységekre”, vélekedik Petrescu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS