Népszavazás: Betölthetnek köztisztségeket a büntetőítéletesek?
Klaus Iohannis keményen játszik. Kérdés, felteszi-e majd a megfelelő kérdést.
A parlamenti szavazás után célegyenesbe érkezett a Klaus Iohannis által kitalált népszavazás. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) abban reménykedik, hogy az elnök által megfogalmazott kérdés nem készteti majd szavazásra az embereket és az államfő kettős vereséget szenved: az alacsony népszavazási részvétel a románok korrupcióellenes harccal szembeni közömbösségét mutatja majd, és ezáltal
meg lehet majd kérdőjelezni Iohannis legitimitását.
A kormánykoalíció vezetői úgy gondolják, hogy az elnök banális kérdést bocsát majd népszavazásra, mely nem vált ki szenvedélyeket és vitákat, de számításuk elszakadt a valóságtól, mint ahogy az a 13. sz. sürgősségi kormányrendelet által kiváltott tüntetésekkel szembeni reakciójuk esetében is történt. Márpedig éppen ezek a tüntetések mutatják a választók mozgósításának jelentős növekedését. A PSD az egyes baráti tévécsatornák segítségével széles körben terjesztett dezinformálásra alapoz, és alábecsüli a szavazók erejét, akiknek a szociális biztonságukon túlmenően az erkölcsiség is számít.
Elképzelhető, hogy még a PSD-s választók egy része is részt vesz a Klaus Iohannis által kezdeményezett népszavazáson, ha a kérdés egyenes lesz:
Egyetért azzal, hogy korrupció miatt elítélt személyek ne tölthessenek be köztisztségeket?
- Igen.
- Nem.
A munkaadók a legjelentéktelenebb állások betöltésénél is erkölcsi bizonyítványt kérnek. És akkor ha egy felvonókezelőnek vagy egy takarítónőnek egy kis felelősséggel és kevés javadalmazással járó álláshoz bizonyítania kell, hogy nem volt büntetőítélete, akkor miért ne lennének ilyen elvárások egy tisztségviselővel szemben is?
Liviu Dragneának, a Képviselőház elnökének már van egy büntetőítélete és attól tart, hogy egy másikat is kaphat a Legfelsőbb Bíróságon zajló perében, melyben hivatallal való visszaélésre történő felbujtással vádolják. Körülötte hasonló helyzetben lévő és a korrupcióellenes törvények lazításáért rá nyomást gyakorló befolyásos emberek, politikusok, közpénzre bérlettel rendelkező kliensek vannak. Látható (vagy láthatatlan) kapcsolatok vannak a mocskos pénzek politikájából táplálkozó és a korrupcióellenes ügyészektől rettegő csoportok között. Ezért
a PSD mindent elkövet majd, hogy otthonmaradásra bírja a szavazókat a népszavazás napján.
Klaus Iohannisnak csaknem 6 milliós részvételre van szüksége a népszavazáskor, hogy a korrupcióellenes voksolás érvényes legyen. Vagyis mindazokra, akik 2014 novemberében megszavazták elnöknek.
A PSD elnöke, Liviu Dragnea már leleplezte a stratégiáját, amikor némiképp ravaszul azt kérdezte: „Mi történik, ha nem jönnek el az emberek szavazni és a népszavazás nem érvényes, ez azt jelenti, hogy a románok nem támogatják a korrupcióellenes harcot?”. Ezt a kockázatot vállalja Iohannis, amikor arra a felelősségérzetre, érettségre és demokratikus etikára tesz tétet, melyre sok román törekszik.
De mi történik, ha Iohannis népszavazása sikeres lesz?
A PSD és az ALDE átvihetnek még majd a Parlamenten olyan törvényeket, melyek kimentik az igazságszolgáltatás karmai közül a korruptakat? A válasz igen lehetne, mert Romániában a demokratikus szabályokat csak akkor tartják be, ha a hatalmon lévő csoportot szolgálják. A parlamenti többség pillanatnyilag semmibe veheti az elnök hatalmát és a nép hangját, de később, rövid időn belül minden e többség ellen fordulhat, mely komor jövőt akar diktálni Romániának.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
