// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Náci! Nácik!

A nácizmus vádja banálissá vált. Romániában is.

Pontosan 75 évvel a „Reinhard-művelet” kezdete után mindennapossá és egyetemessé vált a nácizmus és fasizmus vádja. E mögé bújva tiporják el Európában a demokráciákat és bontják le a jogállamokat.

Oroszország elnöke, Putyin „nácizmussal” vádolta az ukrán hazafiakat, akiknek az a bűnük, hogy nyugati típusú demokráciát és nem KGB-s típusú autokráciát akarnak. Miközben az Orosz Ortodox Egyház előírta Putyinnak, hogy nyilvánítsa szélsőségeseknek az egyik neoprotestáns egyház (Jehova Tanúi – a szerk.) híveit, akiket annak idején jelentős számban deportáltak a náci világ megsemmisítő táboraiba.

Romániában sem állunk jobban. Mircea Mihăieşt Victor Viorel Ponta, Sebastian Ghiţă, csillagászati vagyonok szökésben lévő tulajdonosának és egy PRU-nak (Egységes Románia Párt – a szerk.) nevezett fasisztoid párt társvezetőjének hazug és plagizátor barátja sértegetett „vén fasisztaként”.

Azon kívül, hogy egy olyan ember, Ion Iliescu szellemi unokája, akinek irányítása alatt kitalálták a PRM-t (Nagy-Románia Párt – a szerk.), ugyanakkor az a személy, aki államcsínyt követett el 2012-ben, abban az évben, amikor egy másik barátja, Dan Şova a jászvásári (Iaşi) pogromot tagadta. Ők mindnyájan és együtt

megpróbálták gallyra vágni a demokráciát, hogy megerősítsék oligarchiájukat.

Nem véletlen, hogy éppen Ponta vette magának a bátorságot arra a monumentális pofátlanságra, hogy „fasisztának” minősítse a liberális demokrácia olyan fáradhatatlan hirdetőjét, mint amilyen a temesvári író.

Az sem csoda, hogy az ultimátumszerű sértegetések gyakorlata Ponta leváltása után is folytatódott. Hiszen a nácizmus átka hatékonyan működik. Sokkol, sarokba állít, megfélemlít. Ezzel az átokkal gyalázta, például, a 13. sürgősségi kormányrendelet ellen tüntetőket Tăriceanu volt jobbkeze, akkoriban az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) alelnöke.

Márpedig a valódi nácizmus nem kitaláció.

Pénteken, március 17-én volt háromnegyed évszázada annak, hogy Belzecen, Sobiborban és Treblinkán elkezdődött kétmillió zsidó és 50.000 roma 1943 októberéig tartó megsemmisítési akciója. A műveletet Reinhard Heydrich SS-tábornokról, a wannsee-i konferencia megszervezőjéről, a zsidó kérdés „végleges” megoldásával megbízott első nagy hitlerista inkvizítorról nevezték el.

Furcsa, hogy ezekben a napokban kevés szó esik erről a műveletről, valamint Hitler és rezsimje tömeggyilkosságainak valódi áldozatairól.

Annál határozottabban űznek gúnyt a gyermektől a felnőttig kiirtott emberekből (akiknek az volt a bűnük, hogy etnikailag, fajilag, politikailag vagy vallásilag nem feleltek meg a többségi csoportnak és a náci rezsimnek) azok az alakok, akik feleslegesen és gyakran veszik a szájukra a nácizmus vádját.

Figyelemre méltó, hogy a vádlók mindenhol – gyakran – azok csoportjához tartoznak,

akik számára semmit sem ér a jogállamiság

és nyíltan vagy burkoltan kifejezik nagyrabecsülésüket Hitler, a náci rezsim, vagy a fasizmus, a bolsevizmus és a totalitárius kollektivizmus más formái iránt.

Az egyik kiemelkedő politikai személyiség, aki nemrég ragadtatta magát ilyen súlyos vádakra, a Sztálint leplezetlenül csodáló Vlagyimir Putyin török kollégája volt. Az új orosz cárral a legsiralmasabb kelet-európai autokratai címért versengő Erdoğan nem átallott dicsőíteni a náci rezsim modelljét, melyet e napokban igyekszik felépíteni a neooszmán birodalmában. És szintén ő fogalmazta meg a legfőbb sértést Hollandiával és Németországgal szemben.

Ez utóbbit nemcsak nácizmussal vádolta meg, hanem – többek között – „államterrorizmussal” és „terroristákkal való cinkossággal” is. „Európában”, majmolta őt vészjóslóan az egyik beosztottja is, „vallásháborúk fognak kirobbanni”. Erdoğan és cinkosai elfelejtik megemlíteni, hogy éppen Törökország indított háborút a Kemal Atatürk által alapított világi állam ellen és hogy az Erdoğan által iszlamizált Ankara támogatta sokáig, minden erejével az ISIS náci genocídiumi módszereket a világban újra bevezető emberirtó iszlámista terrorizmusát.

Ezenközben a Dragnea-kormány (hiszen senki sem képes velünk elhitetni, hogy azt jogosan lehetne „Grindeanu”-kabinetnek nevezni, tekintettel arra, hogy a román kormányfőnek nemcsak az anyanyelvével szokott meggyűlni a baja, de valójában csak egy bábu)

fityiszt mutat a lemondását tömegesen kérő tüntetőknek.

Bár hosszú ideig szembeszálltak a faggyal, hogy rábírják ezt a kormányt, vállalja a felelősséget a lopás törvényesítésére tett kísérlettel elkövetett megbocsájthatatlan bűnökért, a tüntetők feladták, részben elfogadva, hogy semmibe vegyék őket. A kormány köszöni szépen, a hivatalában maradt. A nagy bűnösöket sem lehet kirobbantani a bársonyszékeikből.

Ezzel egyidejűleg a bérenceknek sincs mitől félniük. Az átpolitizált Alkotmánybíróság (CCR) büszkén túllépte a hatásköreit. Elorozta a bírói hatalomét. Sőt, ami még súlyosabb, gyakorlatilag tipikusan oligarchikus mentelmi jogot biztosított a minisztereknek. A hatóságok zavartalanul folytathatják a jogállam lebontására tett erőfeszítésüket. Nyíltan kimondva úgy tűnik, hogy a CCR szabad utat adott a semmibe vételnek, kibocsátva a román demokrácia halotti bizonyítványát. A népen pedig nem látszik, hogy lenne energiája fellázadni, mint Izlandon, ahol néhány ezer tüntető elsöpörte a kormányt. Egyes románok kezessége a náci emberirtókkal együttműködő zsidó közösségi vezetőkére emlékeztet.

Márpedig számomra úgy tűnik, hogy ha Románia más országoknál rosszabbul áll a demokrácia terén, akkor ez a hiányosság nem utolsó sorban az eredendő értékzavarának tudható be. A két világháború közötti kulturális elit által rosszul felkészítettek közül sokan nem tudták túltenni magukat a posztkommunizmus által meghosszabbított traumán, melyet az az értékzavar váltott ki, melybe az első elpuskázott modernizálására adott reakcióként az országot tartósan vetette a fasiszta gondolkodás elrinocéroszosodása, Nae Ionescutól Nichifor Crainicig és utódaiig.

A nácizmus vádja banálissá vált. Ennek és a fasiszta bűnök hiteles nem vállalása védelmében szokták eltiporni a demokráciákat.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.