// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Magyarország

Na mit akar Magyarország Romániától?

// HIRDETÉS

Hát Erdélyt, mi mást akarhatna. A román nemzetféltő médiagépezet teljes sebességre kapcsolt.

Orbán Viktor kormányfő nemcsak Magyarországon szeretne rendet teremteni, hanem Romániában is. Ezáltal meg szeretne menteni legalább néhányat a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) célkeresztjében lévő magyar politikusok közül: elsősorban a székelyföldieket, akik hűek voltak hozzá és a „magyar nemzet egyesítéséért” folytatott harcához.

A budapesti kormány vezetője a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatokról szóló beszédében azt mondta, hogy a romániai magyarok állítólag egy olyan „politikai kampány” célpontjai, amellyel „alá akarják ásni” őket, azt sugallva, hogy ezért rosszak a két állam közötti kapcsolatok. Nem ez az első alkalom, amikor

Orbán Viktor beavatkozik a romániai jogi ügyekbe.

Két hónappal ezelőtt éppenséggel azt nyilatkozta, hogy a román hatóságok által a magyar közösség egyes képviselői ellen elindított bűnvádi eljárásait inkább „aggasztóaknak” tartja, nem pedig olyanoknak, melyek alapján „az lehetne a legfőbb érzése, hogy a jogállamiság elvei győzedelmeskednek”. A budapesti vezető azt szerette volna, ha ennek kapcsán a román kormány „együttműködne” a magyar kabinettel, mintha a korrupcióellenes ügyészek jogi vizsgálatai olyan ügyek lennének, melyek nem törvénysértési gyanúkkal kapcsolatosak, hanem a magyar kisebbség jogait kérdőjeleznék meg.

A magyar kormányfő Romániával kapcsolatos bárdolatlan egyenességének nem feltétlenül a hazáján belüli autoriter irányba való elmozdulással kapcsolatos, mint inkább azzal a kísérletével, hogy feltámassza a nacionalizmust azon a terepen, amit Budapest a térségbeli magyarok „egységes terének” nevez, ahol csaknem egymillió személy megkapta a magyar állampolgárságot.

Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén kijelentette, hogy a „nemzet egyesítése” „megvalósulóban” lévő folyamat, hogy a Kárpát-medencét „egységes” oktatási és kulturális övezetnek tekintik, olyan helynek, ahol „a kompakt közösségekben élőknek joguk van a területi autonómiához”. A magyar kormányfő-helyettes akkor biztosítékokat adott arra, hogy a „mindennapi” dolgokban minden magyar „egyetlen nemzet”, a magyarokról szóló hírek pedig „nem külpolitikaiak”, hanem az állam „belpolitikájával” kapcsolatosak.

Ezt a határokon átnyúló újítást akarja Orbán Viktor bevezetni és ennek a logikának a nevében nyilvánul meg, amikor arra panaszkodik, hogy a korrupcióellenes ügyészek ki akarják „iktatni” a román politikából azokat a magyarokat, akik ellen vizsgálatot folytatnak. A magyar kormányfő

olyan területekre akarja kiterjeszteni a joghatóságot, melyek nem tartoznak országához,

úgy vélekedve, hogy ha szavazatokat kapott a kettős, román és magyar állampolgársággal rendelkező magyaroktól, akkor joga van beavatkozni a román állam ügyeibe.

Az országot kisebbé változtató trianoni szerződés következtében nagyjából 3 millió magyar él a Magyarország körüli államokban. Csaknem másfél millió Erdélyben él, mely stratégiai fontosságú régió Magyarország számára, ahogy az a budapesti vezetők által az utóbbi negyed évszázadban tett különféle nyilatkozatokból kiderül, akik a román politikusokkal egyetemben ásták alá a „megbékélés” gondolatát.

Robert D. Kaplan amerikai elemző, aki könyvet írt Romániáról (Európa árnyékában/În umbra Europei, hamarosan megjelenik a Humanitas Kiadónál), a România liberănak adott interjújában (magyarul itt olvasható – a szerk.) azt magyarázta, hogy „Magyarország a szíve mélyén az elvesztett területeit akarja visszaszerezni”, még akkor is, ha „ezt senki sem mondja ki nyíltan, nyilvánosan”.

A budapesti szélsőségesek nem félnek

jövőre vonatkozó célként meghatározni a visszatérést a trianoni szerződés előtti határokhoz, míg Romániában ez a félelem még mindig ott kísért a Parlamentben, vagy különféle közintézményekben.

Míg a magyaroknál az elfojtott vágyak mélységéről van szó, a románoknál egy leküzdetlen kisebbrendűségi komplexusról, mely arra készteti őket, hogy ne legyenek toleránsak a magyarok iránt és képtelenek legyenek határozottan reagálni Orbán Viktor autokratikus kisiklásaira.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS