// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Most már nagyon törvényen kívül kellene helyezni a PSD-t

// HIRDETÉS

Ez egy nevetséges diktatúra, az analfabétáké és a gondosan berakott frizurájú ostoba nőké... Sabin Gherman írása.

A világon sehol sem válik egy ország a választást megnyerők uradalmává, egyetlen törvény sem kötelezhet egy népet a hülyeség eltűrésére. Márpedig ebbe az irányba vezet az, ami jelenleg Romániában történik: a közérdekek képviseletére vonatkozó bármilyen norma totális semmibe vétele. Minden ország halad valamilyen irányba, mindegyik építkezik, mindegyik befektetéseket vonz –

csak mi ácsorgunk, mint hülye az állomáson és bámuljuk, miként húz el előttünk egyik vonat a másik után.

Először is a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) parlamenti képviselői gondoskodtak jövedelmük megháromszorozásáról. Ezt követte a tisztségviselők lecserélésének cirkusza, mint például a Buzău, Brăila vagy Vrancea megyei tanfelügyelők esetében, akiket aztán bírósági határozatok helyeztek vissza a tisztségeikbe. Amikor mindenki azt remélte, hogy a bértörvény nyomán több pénzhez jut, arra ébredtek, hogy kevesebb a fizetésük, mint előtte – és nem válság miatt, hanem a gazdasági növekedés kellős közepén. Azok az orvosok, akik komolyan vették az Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) által bejelentett 3–4000 eurós bért, most azt tapasztalják, hogy kevesebb pénz csörög a zsebükben, mint korábban. A parlamenti képviselők húsvét előtt hozzájuthatnak a 16 000 lejes javadalmazásukhoz, egy nem létező (közkonzultációs és társadalmi párbeszédért felelős) minisztérium még mindig „kapja” a bérpénzt, a tanárok és a tisztviselők viszont hiába járulnak a pénztárhoz. Ehhez még számítsuk hozzá a korruptaknak szánt ajándéktörvényeket: otthon letöltött börtönévek, hároméves elévülés az összeférhetetlenség esetében és az összes többi.

Eljutottunk arra a pontra, amikor az igazságszolgáltatásnak – amennyi még maradt belőle – reagálnia kell.

Ha a Dragnea körüli banda holnap úgy dönt, kilépteti az országot az Európai Unióból és hozzácsapja az Oroszország–Fehéroroszország Szövetséghez,

ezt is muszáj lesz elfogadnunk?

Végül is egy ország egy élő szervezet – és ez a szervezet, gyorsabban vagy lassabban, a civilizáció felé halad. Döcögősen, vagy nem döcögősen, de arra. Mit teszünk, milyen megoldást tudunk mondani, ha az országot – még ha a szavazás demokráciája révén is – egyszerűen a feje tetejére állítják? Mit teszünk, ha gyermekünk azt kérdezi, miért nem képes románul helyesen beszélni ennek az országnak a miniszterelnöke, miért küszködik ugyanezzel a gonddal az oktatási miniszter is, miért bukott diákok állnak a parlamenti kamarák élén? Miért veszített ez az ország több embert békeidőben, mint a legkegyetlenebb háborúkban?

Továbbá miként védjük meg a többi szociáldemokrata tisztességes törekvését – hiszen

végső soron nem mindegyik szocialista elítélt bűnöző és nem mind szipolyozott ki szigeteket, állami cégeket és egyebeket.

Nem mindegyik szocialista hagyta el a feleségét és nem mindegyik retteg a fogorvostól.

Románia közel áll ahhoz, hogy az egész átmenetet elpuskázza – oly sok szenvedés után most visszatérünk abba a pontba, amikor attól rettegünk, hogy infláció van, elszabadulnak a kamatok, a civilizált világ meg ferdén néz ránk. Ahelyett, hogy elérnénk azok jólétét, akik elvégezték a házi feladatukat és most úgy-ahogy jól élnek, mi tűzbe vetjük az irkáinkat. Persze, hogy a bukott diákok, az utolsó padban ülő románok most tapsolnak. Persze, hogy látványos dolog felgyújtani az osztálynaplót, de erre hosszú távon ráfizetünk.

Menj be a polgármesteri hivatalba és add be a papírokat a szociális segélyért – a törvény arra kötelezi a polgármestert, hogy kesztyűs kézzel bánjon veled. Ugyanakkor próbálj csak még céget alapítani: ellenőrzések és bírságok tömkelegét kapod majd a nyakadba. Osztogass alamizsnát a falu közepén és tízesével rohannak majd le olyanok, akik azt mondják, hogy éhesek és szédülnek a munkától. Hirdesd ki, hogy segítség kellene a kerítés megjavításához és sohasem leszel magányosabb. Erről van szó, itt veri szét a lényeget ez a PSD-s banda: a nem-dolgozást, a nem-tanulást, a nem-teljesítést, az önkényeskedést támogatja.

Jelenleg az ország összes érzékelője megbolondult, a sztambuli langyos mocsárban ücsörgünk.

Ez egy nevetséges diktatúra, az analfabétáké és a gondosan berakott frizurájú ostoba nőké – és ha nem sikerül időben véget vetni mindennek, egy újabb vonat hagyja el nélkülünk az állomást. Jó-jó, egyesek nélkül.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS