Mit tesz Románia, ha elözönlik a menekültek?

A románok vendégszeretők, ám az ország intézményi szempontból felkészületlen nagyszámú bevándorló befogadására, állítják az elemzők. Ez a reakció a menedékkérők szétosztására vonatkozó stratégiákat készítő EU-tagországok belügyminiszterei közötti legutóbbi megbeszélések nyomán született.

A Szíriából, Líbiából és Irakból kiinduló illegális bevándorlás válsága lassan-lassan közeledik Románia határához. Ez a gond minden EU-államnak hidegrázást okoz, melyek még nem tudtak megegyezésre jutni a menedékkérők közösségi téren belüli szétosztásáról.

Románia e kihívásnak

90-es évekbeli logisztikával próbál megfelelni,

amikor a románok csak tévében láttak afrikaiakat, ázsiaiakat. Az országban csak 920 hely van a menekültek számára létező hat központban. Ez nagyjából annyi, amennyit az olasz hatóságok egyetlen nap alatt gyűjtenek be a Földközi-tengeren.

A politikai elemzők, de a szociológusok is felhívják a figyelmet azokra a gondokra, melyekkel Románia egy masszív bevándorlói hullám esetén szembesülhet.

„Úgy tűnik, Románia semmilyen formában nincs felkészülve egy bevándorlói hullámra. Nem rendelkezünk a szükséges mechanizmusokkal, mert sohasem szembesültünk ilyesmivel. De még ha a kérdést intézményi szinten meg is tudnánk oldani, nem szavatolhatjuk, hogy az működni is fog. Magát a helyzetet is gondosan meg kell vizsgálni. Meg kell néznünk, hogy a bevándorlói hullám rajtunk keresztül fog-e áthaladni a Nyugat felé, hányan maradhatnának Romániában és milyen politikai megközelítést választanak majd a román hatóságok”, mondta az Adevărulnak Dan Ionescu politikai elemző.

Állítása szerint a helyzet kezelésében fontos szerepe lehet a gazdasági komponensnek. „A régió feszült helyzetében egy jelentős bevándorlói hullám komoly gazdasági nyomást gyakorolna az állami rendszerre és ha ez felkészületlenül ér majd bennünket, akkor igazi tragédiákkal szembesülhetünk”, jegyezte meg az elemző.

Az idegengyűlölet veszélye

A szociológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy egy masszív és hosszú távú migrációs hullám idegengyűlölő reakciókat válthat ki. „Nyilvánvaló, hogy bevándorlók magas száma idegengyűlöleti hullámot vált ki abban a társadalomban, amelybe kerülnek. Mindenhol így történik, a nyugati országokba került románok esetében is. Egyes idegengyűlölő irányultságú csoportok részéről reakciókra kerülhet sor. A kulturális különbségek felerősítenék ezt a reakciókat, mert, persze, már nem moldovaiakról van szó, hanem olyanokról, akik Afrikából érkeznek, és másképp néznek ki…”, mondta Mircea Kivu szociológus.

És akkor ott van még a lerobbant logisztika, mellyel a helyzet kezelésére a hatóságok rendelkeznek, mutat rá a szociológus. „Egyértelmű, hogy logisztikailag nem vagyunk felkészültek erre a kérdésre. De azt hiszem, egyetlen másik ország sincs felkészülve, kivéve – valószínűleg – azokat, melyek hagyományosan szembesülnek a bevándorlás kérdésével, mint amilyenek a földközi-tengeriek. Tehát a helyzet attól függ majd, hogy mekkora lesz a migrációs hullám”, mondta még Mircea Kivu.

De a szociológus az érem másik oldalát is megemlíti: „Nálunk kevesen vannak az aktív korúak. A bevándorlók általában fiatalok. Amennyiben képesek lennének integrálódni, akkor részben kijavíthatnák a demográfiai deficitünket.”

Papírízű stratégiák

Miközben az EU-n belüli nagy játékosok a bevándorlói kvótákon veszekednek, Románia stratégiákat készít. Ennek megfelelően, a 2015–2018-as időszakra vonatkozó országos bevándorlási stratégia szerint, Románia kész vállalni a „kvótákra” vonatkozó EU-döntéseket.

A bukaresti stratégák a bevándorlók „önkéntes visszafordításáról” és a „származási országokkal folytatott együttműködésről” beszélnek. De nehezen hihető, hogy – például – a szíriai menekülteket meg lehet majd győzni, hogy önként hazamenjenek, ahol háború vár rájuk. De a bevándorlóknak akkor sem lenne túl jó életük, ha Romániában maradnának. Bár a stratégia szerzői „a hatályos nemzeti, európai és nemzetközi törvényi standardoknak megfelelő méltó életkörülmények biztosításáról” beszélnek a menedékkérők esetében, a valóság teljesen más. A „méltó” standardok azt jelentik, hogy legfeljebb 3 lej/fő/nap fordítható a menekültek élelmezésére, 1,8 lej/nap lakhatásra és 0,6 lej/fő/nap egyéb költségekre.

Mennyibe kerülnek a bevándorlók az európai adófizetőknek

Az Európai Unió országai 2000 óta 11,3 milliárd eurót költöttek el az illegális bevándorlók hazatoloncolására, és 1,6 milliárd eurót Európa határainak biztonságossá tételére, derül ki abból a vizsgálatból, melyet egy 16 európai országból származó 20 újságíróból, statisztikusból és programozóból álló csoport készített hat hónapon keresztül, és melyet az AFP idézett.

A vizsgálat eredményét éppen akkor tették közzé, amikor az EU-n belül vita folyik az illegális bevándorlás elleni harc erősítéséről és a menekültek és menedékkérők befogadásáról szóló cselekvési tervről.

A tagállamok egyöntetűen támogatják az illegális bevándorlók visszatoloncolásának felgyorsítását, és megosztottak az Olaszországnak és Görögországnak nyújtandó támogatás kérdésében, melyek befogadási rendszereit elárasztják a bevándorlók.

4.000 euróba kerül egy bevándorló hazatoloncolása

Márpedig az EU-tagállamok óriási költségeket fordítanak a visszatoloncolásukra: 11,3 milliárd eurót 2000 óta, az újságírók vizsgálata szerint. Egy bevándorló kiutasítása átlagosan 4.000 euróba kerül, aminek a fele szállításra megy el.

Ezen kívül az európai polgároknak hozzá kell járulniuk a határőrzés finanszírozásához: 1,6 milliárd euró 2000 óta, aminek az erre szakosodott nagy ipari csoportok, az Airbus, a Finmeccanica és Thales a fő haszonélvezői, hangsúlyozza ki a vizsgálat.

Az észak-afrikai Ceuta és Melilla spanyol enklávékat védelmező kerítések karbantartása évente 10 millió euróba kerül, állítja a dokumentum. A Görögország és Törökország határa mentén húzódó kerítés évente több mint 7 millió eurójába kerül a görög adófizetőknek.

Az Európai Bizottság a menedékkérők befogadására szolgáló központok és a határvédelmi lépések finanszírozásához járul hozzá.

Az EU 2014–2020-ra vonatkozó költségvetésében 3,1 milliárd eurót szánnak a Menekülügyi, Migrációs és Integrációs szánt Alapra (AMIF), és 3,8 milliárd eurót a Biztonsági Alapra (ISF), állítja a Bizottság.