Az elnök elszigetelt, erőtlen, a választói csalódtak benne.
Románia elnöke már négy évet eltöltött a Cotroceni-palotában, sikereit pedig elhomályosítja a PSD–ALDE kormányzat által okozott mélységes politikai válság. Újraválasztási esélye nagyrészt attól függ, hogy képes-e magáról azt a játékos-elnöki képet kialakítani, aki meg tudja állítani Liviu Dragneát.
Klaus Iohannis az ország élén eltöltött idő legsötétebb szakaszán megy keresztül. A PSD blokkolása miatt nincsenek eszközei a Dăncilă-kormány leváltására, miközben már aggasztó mértéket ölt a lakosság elégedetlensége.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke a legnépszerűtlenebb politikai vezető, a két éve kormányzó szociáldemokraták pedig elvesztették a választóik 40 százalékát. Sőt kudarcot vallott az a kísérlet is, hogy a hagyományos család melletti népszavazáson elért „könnyű győzelemmel” erősítsék meg a szociáldemokrata vezető helyzetét.
Ebben a szociáldemokraták számára ellenséges politikai kontextusban, amelyet a korrupciós vádak és e pártnak azok az ismételt kísérletei generálnak, melyekkel a törvényes rendelkezéseket oly módon alakítsák, hogy elérjék a „korrupció törvényesítését”, ahogy egy zöld európai parlamenti képviselő a szociáldemokrata kormányzatot jellemezte, Klaus Iohannisról az a benyomás alakult ki, hogy elnökként nincs jelen.
Egyre nagyobb törésvonal alakult ki választói elvárásai és az ő cselekedetei között. Ritka megszólalásai, a PSD–ALDE szövetség nyomásgyakorlásával szembeni meghátrálásai azt az üzenetet küldi a társadalomnak, hogy egy legalábbis távolságtartó, ha nem éppenséggel legyőzött vezető.
„Elnök úr, én védem önt. Több mint négy éve magyarázom, hogy mit tesz, miért teszi, biztatok, de ma egy kicsit leeresztettem, mert habozva nyilatkozott”, írta a Facebookon Cătălin Lascu, Klaus Iohannis egyik támogatója az elnöknek azt a bejegyzését kommentálva, amelyben a Dăncilă-kormányt bírálta az Európai Parlament határozata és az MCV-jelentés közzététele után: „két nagyon rossz érdemjegy ennek a Dragnea–Dăncilă kormányzatnak, amely a román demokrácia balesete”.
A Klaus Iohannist támogatók reakcióinak többségében gyakran tapasztalható ez a kritikus és csalódott hangvétel, azt nem értik a leginkább, hogy az elnök miért tesz ilyen keveset a PSD-s úthenger megállításáért.
Az elnök viselkedésének megértéséhez nem árt visszamennünk időben a négy évvel ezelőtti győzelemig.
Klaus Iohannis nagy előnnyel nyert Victor Pontával, a PSD akkori vezetőjével szemben, de több mint egy évébe telt, hogy eltávolítsa a kormányzásból ezt a pártot, ami csak részlegesen sikerült.
Victor Ponta akkor is megtagadta a lemondást a kormányfői tisztségből, holott az elnökválasztás után a szociáldemokraták népszerűtlenné váltak.
A Colectivnél történt balesetet követő felháborodás és az utcai tüntetések bírták rá a lemondásra az akkori kormányfőt.
A PSD nem veszítette el a parlamenti többséget. Liviu Dragnea kihasználta Ponta lemondását, hogy átvegye a helyét.
„Mi, rögtön Victor Ponta lemondása után (2015 novemberében – a szerk.) a Cotroceni-be mentünk azzal a javaslattal, hogy írjunk ki előrehozott választást”, idézte fel Alina Gorghiu volt PNL-elnök egy Ziare.com-mal folytatott beszélgetésben. „Akkoriban sokat beszéltek erről a témáról. Az előrehozott választások mechanizmusa időigényes lett volna, a társadalmi feszültség pedig elég magas volt. De most is úgy hiszem, hogy az előrehozott választás lett volna a legjobb megoldás, és ezt akkor el lehetett volna érni”, tette hozzá Gorghiu.
A szociáldemokraták egy éven keresztül meghúzódtak a parlamentben, a Dacian Cioloş által vezetett technokraták kormányzását bírálva és a 2016-os választásra készülve, amelyet meg is nyertek, kihasználva az elnök, a választói lazítását és az akkoriban egy kétfejű elnöki modellel Alina Gorghiu és Vasile Blaga által vezetett PNL-n belüli zűrzavart.
„Emlékeztetek arra, hogy a Cioloş-kormány erős PSD-s befolyás alatt állt. Vasile Dâncu úr kormányfő-helyettes volt, és több tíz szociáldemokrata államtitkár maradt. A PSD részéről nagy nyomás volt a technokrata kormányon, és ez az idő múlásával és a parlamenti választás közeledésével tovább fokozódott”, mondta Alina Gorghiu, emlékeztetve arra, hogy a 2016-os kormányzás egy nagy politikai kompromisszum volt, amelyet Liviu Dragnea teljes mértékben kihasznált.
„…elismerem, hogy hibáztam, amikor bementem egy technokrata kormányba, holott valójában előrehozott választást kellett volna kiírni. A munkámmal a PSD-t segítettem, hogy magához térjen és megnyerje a választást. Ezt a keresztet nekem is és abból a kormányból másoknak is cipelnünk kell. Azt már nem is számítva, hogy effektív módon hozzájárultam ahhoz, hogy 2016-ban szabad, el nem csalt választás legyen. Ráütöttem a törvényesség pecsétjét egy olyan papírra, melyet aztán a PSD szemétre hajított”, írta a Facebookon Raluca Prună, a Cioloş-kormány volt igazságügy-minisztere.
Raluca Prună asszony vallomása egy valós helyzetet ír le. Visszatekintve, a technokrata kormányzás stratégiája egy Klaus Iohannis által is magáévá tett politikai hiba volt, aki egy kompromisszumos megoldást választott ahelyett, hogy megpróbált volna megszabadulni a PSD-től.
Ez a megoldás végül a Liviu Dragnea által vezetett szervezetet erősítette meg, amely megnyerte a választást. Ez nem lett volna tévedés, ha a PNL a Cioloş-kormányzat idején talált volna egy szilárd kommunikációs hidat Dacian Cioloş-sal, és együtt képesek lettek volna olyan mértékben mozgósítani az embereket, hogy 2016-ban megakadályozzák a PSD-t egy újabb többség létrehozásában.
„A PNL minden ígéretét teljesítette a technokrata kormánnyal szemben. Hivatalosan felkértük Dacian Cioloş urat, hogy csatlakozzon a PNL-hez, ezt pedig a Politikai Bizottság egyhangúlag megszavazta. De Dacian Cioloş úr, sajnos, habozott”, mondta Alina Gorghiu szenátor, a PNL volt elnöke a Ziare.com-nak.
Klaus Iohannis elnöknek most az a stratégiája, hogy többé semmilyen menekülőutat sem biztosít a PSD-nek, de ez kockázatokkal és szenvedéssel jár. Eltökéltnek tűnik abban, hogy hagyja a PSD-t végigkormányozni a négyévnyi mandátumát, a választók pedig majd ennek tudatában döntenek az urnáknál e párt sorsáról. De 2020-ig még sok van.
Több jel is azt mutatja, hogy Klaus Iohannis ezt az utat választotta:
1. A Grindeanu-kormány bukása után elfogadta a PSD–ALDE szövetség két kormányfőjavaslatát, holott felfüggesztése megkockáztatásával lehetősége lett volna kikényszeríteni egy új többség kialakulását.
2. Ritkán, ám folyamatosan bírálta a PSD–ALDE-s kormányt, de nem helyezett valódi nyomást a két politikai szervezet vezetőire.
3. Több, elnökhöz közeli forrás szerint, nem folytatott tárgyalásokat Liviu Dragneával vagy Călin Popescu Tăriceanuval abból a célból, hogy felbontsa kettejük szövetségét. Vagyis nem ígér valamit az egyiknek a másik rovására.
4. Nem küldött üzeneteket és nem tárgyalt a PSD-n belüli disszidensekkel vagy Victor Pontával, voltaképpen a Liviu Dragnea által vezetett párton belüli ellenzékkel.
5. A parlamenti pártokkal két héttel ezelőtt tartott konzultálások úgy értek véget, hogy az elnök még csak nem is nyilatkozott utána. Ami annak a jele, hogy bármilyen elvárásai lettek volna a tárgyalások előtt, ezek nem jöttek be és így lemondott egy új többség összerántásáról.
De ez a harckerülő stratégia jelentős kárt okozott Klaus Iohannisnak. Elvesztette azok bizalmának nagy részét, akik rá szavaztak, a törvények módosítása és az Alkotmánybíróság (CCR) döntései után még a hatáskörei egy részét is, ezek közül az lévén a legfontosabb, hogy most már csak egyszer utasíthatja el a főügyészek kinevezését.
Ezen kívül a CCR arra kötelezte, hogy leváltsa Laura Codruţa Kövesit, a korrupció elleni harc jelképét, választóiban ezzel a lépéssel az a benyomás alakult ki, hogy ezzel a leváltással holtvágányra állították a DNA-t.
Klaus Iohannis egy elszigetelt elnök, aki nem képes befolyásolni a kormányzást, egy ellenséges Alkotmánybíróság és egy Liviu Dragnea, a politikai ellensége által ellenőrzött parlament mellett.
Az elnök meggyengülve, elszigetelve kezdi el mandátuma utolsó évét, feszült kapcsolata lévén a támogatóival, akiket demoralizál, hogy nem vállal szerepet, és így lehetetlenség megváltoztatni Románia sorsát, amelyet a PSD az Európa szélén lévő szürke zóna felé vezet.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
Orosz szabotázsakciót akadályoztak meg a román hatóságok. Egy volt alkotmánybíró nem érti, mit kell annyit lovagolni a 10 ezer eurós nyugdíjakon. A Salrom szerint a kormányfői ellenőrző testület félrebeszél.
Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.
A boncolás előzetes eredményei szerint a Hargita megyei szépvízi víztározó közelében, egy személygépkocsiban holtan talált két fiatal október 20-án halt meg – közölte pénteken a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.