Mert az erre használható pénzt a kormány a helyi klientúra zsebébe tömi, ugyanis négyévenként ők működtetik a szavazógépet.
Ha múlt pénteken részt vettek a Mandachi úr által kezdeményezett tüntetésen és 15 percre megálltak, így tiltakozva az autópályák és az infrastruktúra hiánya miatt, akkor van egy rossz hírem. Csak az idejüket vesztegették. Amíg a PSD/Dragnea kormányon lesz, Romániában nem építenek autópályákat, az infrastruktúra pedig tovább pusztul.
Sűrűbben jelentkeznek meghibásodások az elektromos, gáz- és vízhálózatban. Helyi szinten a karbantartási pénzek hiányában gyorsan lepusztuló beruházások végtelen ciklusa vár ránk, ahol ezért újabb beruházásokra lesz szükség és így tovább. Ezek az egyetlen ember által vezetett párt tudatos politikájának elkerülhetetlen következményei.
Liviu Dragnea legnagyobb politikai alkotása a már a második szakaszánál tartó és meghosszabbítási lehetőségekkel rendelkező Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL). Ez nem eredeti ötlet. Dragnea 2013-ban, amikor regionális fejlesztési miniszter lett, átvette Elena Udrea falusi parkokról és más teljesen felesleges beruházásokról elhíresült programjának nagy részét és tökélyre fejlesztette azt, abban az értelemben, hogy még inkább kliensrendszerűvé, még átláthatatlanabbá, még korruptabbá tette, mint amilyen addig volt. A PNDL 1-en keresztül 2013-tól 2016-ig 8,2 milliárd lej értékben zajlottak le „beruházások” az állami költségvetésből, 2019-ig pedig további 10,6 milliárd lejnyi kötelezettségvállalási előirányzat van. Nem tudjuk pontosan, hogy ebből a pénzből mennyit költöttek el, mert a Fejlesztési Minisztérium nem biztosít sem egyértelmű, sem pedig helyes központosított adatokat, egyes civil szervezetek, mint amilyen az Expert Forum (EFOR) kísérletei pedig, hogy közvetlenül a helyi kedvezményezettektől szerezzék meg az adatokat, a hallgatás falába ütköztek. Azt, hogy a PNDL 1-ből történt kifizetések mennyire voltak törvényesek, hatékonyak és tisztességesek, a Számvevőszék egyik jelentéséből tudjuk, mely a 2013–2014-es időszakot elemezte és melyet, bár 2015 áprilisában készült,
Több ezer út- és hidacska-javításról, víz- és csatornahálózatokba, iskolákba és más hasonlókba történt beruházásokról van szó, melyeket községi szinten valósítottak meg miniszteri utasítással alig néhány, erős pártkapcsolatokkal rendelkező cégnek önkényesen, preferenciális módon odaítélt szerződések alapján. Az EFOR a politikai kliensrendszer eszközeként jellemezte a PNDL-t. A sajtó által nemrég leleplezett Altîn Tepe-i legendás több mint 2000 eurós utcai lámpaoszlopok jó példái a PNDL-t jellemző korrupciónak.
Tekintettel arra, hogy milyen jól mentek a dolgok a 2013–2016-os időszakban (Dragnea/Dâncu), 2017-ben meghirdették a PNDL 2-t és nem akárhogyan, hanem valósággal fáraói stílusban, 30 milliárd lej értékű kötelezettségvállalási előirányzattal a 2017–2020 időszakra. Ha hozzáadjuk a PNDL 1-ből maradt 10 milliárdot, akkor 2020 végéig 40 milliárd lejnyi beruházási költség körvonalazódik helyi szinten, ami csaknem ugyanannyi, amennyit az egész 2013–2016-os időszakban a teljes helyi közigazgatásra költöttek. A helyi közigazgatásra szánt országos alapokból történő beruházások értéke 2016-ban már meghaladta a központi közigazgatásra szánt összegeket. Másképpen mondva,
2017 után ez lehetetlenné vált, tekintettel arra, hogy az országos beruházásokra szánt költségvetés évről évre csökkent, míg a helyi beruházásokra szánt költségvetés masszívan megnőtt. Az utolsó ilyen jellegű növekedést a Helyi Beruházási Alap (FIL) jelenti, amire idén 10 milliárd lejt szánnak.
A szociáldemokrata (PSD) kormány a PNDL 1-en és 2-n, valamint a Helyi Beruházási Alapon keresztül programszerűen fordít óriási összegeket a politikailag könnyen manipulálható és korrupció által könnyen kiaknázható kis helyi beruházásokra, az országos projektek rovására, melyeknek szigorúbb átláthatósági feltételeknek kell megfelelniük. Ez is az egyik oka annak, hogy a PSD és Dragnea elutasítják az európai pénzekből történő beruházásokat és köz-magán társulásokról (PPP) beszélnek szünet nélkül. Minden nagy infrastruktúrára költött bani, akár autópályákról, akár vasútról vagy kórházakról van szó, a párt több száz, sőt több ezer polgármesterétől elvett bani, akik ezektől a beruházásoktól függnek és akiktől a klientúra és a párt és – végül – a szavazógépezet függ.
ezért is váltotta ki belőle a pénteki tüntetés a szélsőséges reakciót. Az autópályák sértést jelentenek a programjára nézve. De nem ez a valós gond. A helyi közigazgatás számára már 2013–2016 óta nagy nehézségeket okoz a PNDL-n keresztül végrehajtott beruházások karbantartási költségei fedezetének biztosítása, mert ehhez egyszerűen nem rendelkeztek a szükséges jövedelmekkel. Ami azt jelenti, hogy a szóban forgó beruházások nagy lepusztulási kockázatnak vannak kitéve. 2017 után, a helyi közigazgatásban történt óriási béremelések nyomán már nincs pénz karbantartási költségekre sem a helyi, sem az országos beruházások esetében, tekintettel arra, hogy az állami cégeknek szinte a teljes nyereségüket be kell fizetniük az állami költségvetésbe.
Ilyen körülmények között lehetetlenség olyan jelentős projekteket elindítani, mint amilyen az autópálya-építés lenne, és a karbantartási pénzek hiányában még az is lepusztulhat, ami nagy nehezen megvalósult.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.