// 2025. június 14., szombat // Vazul

Miért a Bánság a vezér és Erdély az agy?

// HIRDETÉS

A román gazdaság azért működőképes, mert a jól végzett munka évszázadok óta beépült a Bánság és Erdély létezési modelljébe és természetébe, propaganda és fellengzős dicsekvés nélkül.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a România Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.

A Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca tengelyen tevékenykedő cégek biztosítják a teljes román kivitel 38,6 százalékát, a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó tengelyen lévők pedig a 27,8 százalékát, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi adatai szerint.

Nicolae Ţăran neves gazdasági elemző szemmel látható különbséget állapított meg a két tengely versenyképessége között. Ennek megfelelően, míg az első övezetben a kereskedelmi hiány és az export értéke közötti arány az exportőr cégek versenyképességének hihetetlenül alacsony szintjét tükrözi, a második övezet esetében a kereskedelmi többlet és kivitel aránya nagyon jó versenyképességi szintről árulkodik. Más szavakkal, a Bukaresti–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca övezet cégei az év első nyolc hónapjában 7,5 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt okoztak, míg a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó térség cégei 1,16 milliárd eurós külkereskedelmi többletet generáltak.

A bánsági és dél-erdélyi cégek nyereségesebbek, mint a munténiaiak és konstancaiak.

Mit mondanak ezek az adatok? A bánsági és dél-erdélyi cégek költségvetési többletet hoznak. Miközben Piteşti-en van a legnagyobb autógyártó, a Dacia.

A román gazdaság azért működőképes, mert a jól végzett munka évszázadok óta beépült a Bánság és Erdély létezési modelljébe és természetébe, propaganda és fellengzős dicsekvés nélkül.

A városi (többségükben román) cégek vezetői által ismertetett számok és adatok felidézik és megmagyarázzák, hogy miért Bánság a vezér már több évszázad óta.

Temes megyében 58 német cég működik, ezek több mint 10 millió eurós kivitelt valósítanak meg, a második helyen az olasz cégek vannak, míg a teljes mértékben román tulajdonban lévő cégek továbbra is nyereségesek.

A Bánság nagy gondja az, hogy a központi költségvetésbe befizetett összegeknek csak a 42 százaléka jut vissza

a térségben megvalósított közberuházásként. Vagyis a központi pénzügynek befizetett 1000 euróból 420 euró kerül vissza. Ezzel szemben Vaslui 1000 eurót fizet be és 1520 eurót kap vissza. Ez elmondhatatlan mértékben felháborítja a bánságiakat.

Temesvárnak nincs körgyűrűje, nemzetközi szinten versenyképes sportcsarnokja sem, nagy méretű stadionja sem. Miközben azon kevés városok egyike, amelyek hozzáadott értékkel járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz. A munkanélküliség aránya 1 százalék alatt van. Az átlagbér 3300 lej, míg Bukarestben ez valamivel több. A bánsági ember közmondásos zsugorisága tartja életben a gazdaságot, amely többet termel, mint amennyit költ.

Nos, akkor hogyhogy ne háborodna fel az a bizonyos bánsági ember? Már 1990. március 11-én, a Temesvári Kiáltvány 13. pontjában a decentralizációt követelte. Ha egy ember a Fények Városában akar házat építeni, akkor nem küldi a pénzt Bukarestbe, hogy az ottaniak döntsenek arról, mit kezdjen vele. Normális, hogy nála kell legyen a döntés.

A déliek ijedeznek a helyi autonómiától. Caracalban és Giurgiuban félnek a magyaroktól.

A magyar ügy álkérdés. A bukaresti politikusok azért nem akarnak helyi autonómiát, hogy többet lophassanak.

A közigazgatási reform ott hevert az összes 1989 utáni kormány asztalán. Senki sem tett semmit. Amikor a Parlament kész volt elfogadni a nagyon várt törvényt, mindig hirtelen minden tévéadón előhúztak a kalapból egy-egy magyar irredentát.

A térségben a románok értenek a legjobban ahhoz, hogyan akadályozzák saját magukat. Ugyanakkor Orbán Viktor kormánya nagy nemzetközi akciókra készül, hogy jogtalannak minősítse Trianont.

Azért közöltem a szikár gazdasági adatokat, hogy egyszerű példával mutassak rá arra, miért van szüksége Romániának közigazgatási reformra. Sever Bocu parasztpárti vezető, akit a kommunisták gyilkoltak meg Máramarosszigeten, 1931-ben arra panaszkodott, hogy „Bánság hét éve milliókat fizet be, a legnagyobb részesedéssel járulva hozzá – a hajdanán virágzó iparára és kereskedelmére tekintettel – az inasalap feltöltéséhez. A több mint 25 millióból egyetlen egyszer adtak, a (temesvári) inasok ruházatára, alig 200 ezer lejt”.

A helyzet az Egyesülés után 100 évvel változatlan. Igaza volt Traian Vuiának, amikor azt állította, hogy tárgyalásos úton kellett volna megegyezni a Regáttal való Egyesülésről. Mária királyné is egyetértett a főváros Brassóba költöztetésével, de a déliek azok nevében is döntöttek, akiket továbbra is a jól végzett munka vezérel, a végtelenségig.

„Egy olyan ember, aki nem a faluját, a szűken vett tartományát szereti elsősorban, az nem szereti az országát!”. A központosítással a nyugati városok, „amelyek ma erőteljes határkultúrát alkotnak, Iaşi sorsára jutnak, dicsőséges romokká válva egyetlen város, Bukarest javára!”, írta a két világháború között Sever Bocu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…
Főtér

Egy román énekesnőben eltörött a lélek, mert Székelyföldön szerinte nem beszélnek románul…

… medvét gázoltak el az autópályán, emberéletben nem esett kár… és bezárta kapuit Călin Georgescu laza kis neolegionárius egyesülete.

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ
Krónika

„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix
Főtér

Medve közelített meg egy sátorozó családot, a kutya riasztotta el a nagyvadat – hírmix

Egyre több román tér haza, de hányan maradnak itthon? Keddtől mintegy 108 ezer végzős diákra várnak az írásbeli érettségi vizsgák.

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben
Székelyhon

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Holtan találtak az erdőben egy eltűnt fiatalembert Maros megyében szerdán – tájékoztat a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet
Krónika

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.

Akkora medve sétált be a csapdába, hogy korábban még a mancsa nyomát is gipszbe öntötték, olyan nagy volt
Székelyhon

Akkora medve sétált be a csapdába, hogy korábban még a mancsa nyomát is gipszbe öntötték, olyan nagy volt

Újabb medvét fogott be csütörtökre virradóan a marosvásárhelyi állatkert közelébe kihelyezett csapda. Az állatot elszállították a város közeléből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Fall Sándor

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Miért nem akart valójában elnök lenni Simion?

Varga László Edgár

Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Belgica-expedíció tagja voltam az Erdélyi Történeti Múzeumban

Sólyom István

Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.

Mennybe ment a román black metál Kolozsváron

Sánta Miriám

A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.

// HIRDETÉS