Hát, nagyon! Legalábbis a vén kontinensé. Meg Oroszországé. Meg Kínáé. Persze lesznek nyertesek is. Nem is kevesen.
Az amerikai Stratfor cég által összeállított Decade Forecast jelentésben kitérnek azokra a gondokra, melyek a következő évtizedben jelentkeznek majd a bolygón és új hatalmakról, gazdasági visszaesésekről és feltörekvő gazdaságokról van benne szó, írja a News.com.au.
Az előrejelzések egy része máris kezd beigazolódni, beleértve azt is, mely szerint az Európai Uniót egy sor csapás fogja sújtani – mint amilyen a nacionalizmus és a társadalmi zavargások felerősödése –, vagy a kínai gazdaság lassulására vonatkozó.
Az Európa pénzügyi válsággal szembeni tehetetlenségét, de az Egyesült Államok dzsihád elleni háborúját is sikeresen megjósoló Stratfor azt vetíti előre, hogy az AEÁ, bár a globális kérdésekben némileg hátrább fog lépni, mégis a világ kiemelkedő hatalma marad.
Ezzel szemben az amerikai cég azt jósolja, hogy számos ország nehéz időknek néz elébe, a háború, a politikai változások és a hanyatló gazdaságok mind szerepet fognak játszani a ránk váró radikális átalakulásban.
Íme, néhány – Romániát is érintő – előrejelzés:
A két fő közel-keleti háború mértéke 2020-ig jelentősen csökkenni fog, bár elhúzódó folyamat lesz. A Stratfor ezen kívül arra is figyelmeztet, hogy továbbra is lesznek súlyos terrorista támadások, ezek egy része pedig jelentős siker lesz a terroristák szempontjából. Ezen kívül az előrejelzések között szerepel az is, hogy az iszlamista militánsok továbbra is gondot fognak jelenteni, különösen a Közel-Keleten, de a jelentésben arról írnak, hogy korlátozható lesz a militánsok terjeszkedése.
Európa különböző rendszerei és népességei továbbra is óriási mértékben megterhelik majd az Európai Unió intézményeit. A nemzeti vezetők egyre nagyobb nyomásnak lesznek kitéve a saját polgáraik részéről, így aztán ők is nyomást gyakorolnak majd az országok közötti kapcsolatokra.
Az Európai Unió sohasem fogja visszanyerni a tavalyi pénzügyi válság előtti erejét és a következő évtizedben nagyrészt továbbra is megosztott marad. A fokozódó nacionalizmus és az euroszkepticizmus szintén hátrányosan érinti majd az EU-t, egyes országok ugyanis arra fognak törekedni, hogy előbb a saját belső gondjaikat oldják meg, mielőtt a külvilág felé fordulnának.
A nemzetek egyre nagyobb mértékben folyamodnak majd protekcionista lépésekhez és ezen kívül igyekeznek majd még jobban megerősíteni a határaikat, ami már el is kezdődött, amikor Európa a második világháború utáni legnagyobb menekültválsággal küzd.
Ezáltal négy Európa lesz, a nyugati, a keleti, Skandinávia és a brit szigetek, és ezek egyre jobban elidegenednek egymástól.
Oroszország a következő évtizedben „megpróbálja majd bebiztosítani magát”, mielőtt a gazdasági hanyatlás elérné. Mivel úgy érzi, fegyveres fenyegetés éri, az ország még agresszívebbnek fog tűnni, továbbra is gyakorolva hatalmát mind bel-, mind külföldön, de ennek meglesz az ára.
Ezen kívül, a jelentés szerint Oroszország megpróbálja majd egy koherens entitásba reintegrálni a volt szovjet köztársaságokat, hogy így odázza el a demográfiai gondokat és bővítse a piacát.
De az egyre nagyobb katonai kiadások, az olaj csökkenő ára és a belpolitikai gondok még jobban meggyengítik majd Oroszországot és űrt fog létrehozni az, hogy képtelen lesz ellenőrzése alatt tartani a föderációt. „Arra számítunk, hogy jelentősen csökkenni fog Moszkva tekintélye, ami Oroszország formális és informális feldarabolódásához fog vezetni. Valószínűtlen, hogy az Orosz Föderáció fennmaradhat majd a jelenlegi formájában”, áll a jelentésben.
Az olyan országok, mint Románia, Magyarország és Lengyelország megpróbálják majd visszaszerezni az Oroszország által a történelem különböző időszakaiban megkaparintott területeket, írja még az idézett forrás (ezeknek az országoknak nem Oroszországgal szemben vannak/lehetnek területi követeléseik! –a szerk.).
Máris látható az Európa által Észak-Afrikában és Közel-Keleten létrehozott országok hanyatlása, az Egyesült Államok ugyanis képtelen megoldani az ezekben zajló végtelen belső harcot.
Törökország, melynek déli határa a gondok miatt le van zárva, fokozatosan belekeveredik a harcba, melynek során jelentős regionális hatalommá, valamint Irán egyre eltökéltebb versenytársává és így Ázsia és a Közel-Kelet jelentős hatalmává válva. A Stratfor szerint Törökország nem fog közömbös maradni a határa túloldalán zajló több évnyi káosszal szemben és a térségben nem lesz más ország, mely képes magára vállalni ennek a terhét.
Konkrétan a gazdasága fog lelassulni, a Stratfor pedig azt állítja, hogy az ország az „új normalitásnak” nevezett szakaszba lép, melyet egy sokkal lassúbb növekedési időszak követ. A Stratfor állítása szerint, bár az ország továbbra is jelentős gazdaság marad, már nem lesz a globális növekedés ugyanolyan dinamikus motorja, mint hajdanán.
Ezzel szemben a 16, zömmel délkelet-ázsiai (Banglades, Mianmar, Sri Lanka, Laosz, Vietnám, Kambodzsa, Fülöp-szigetek és Indonézia), kelet-afrikai (Etiópia, Uganda, Kenya és Tanzánia) és latin-amerikai (Mexikó, Nicaragua, Dominikai Köztársaság és Peru) országból álló csoport átveszi majd Kína gazdasági központi helyét. A jelentés szerint Kína ugyanakkor a katonai erejéből is veszíteni fog, míg Japán egyre dominánsabbá válik majd a térségben.
Az Egyesült Államok, bár továbbra is jelentős gazdasági, politikai és katonai hatalom marad, „kevésbé lesz szerepvállaló, mint korábban”, ugyanis ez a globális hatalmi központ megtanult néhány létfontosságú történelmi leckét. Ezek óvatosabbá fogják tenni a gazdasági és katonai kérdésekben, ugyanis az ellenséges országok lecsillapítására tett próbálkozásokban megtanulta, hogy melyek a hatalom korlátai.
Ezzel szemben az Egyesült Államok jobban meg fogja válogatni, milyen ügyekbe avatkozik be és „már nem fogja az elsőként válaszoló szerepet játszani, mint az utóbbi években”.
Míg a fő európai hatalmi központ eléggé megerősödve került ki a pénzügyi válságból, az export tekintetében továbbra is sebezhető marad. A Stratfor szerint a világ negyedik legnagyobb gazdasága a gazdasági jólét és annak a versenykörnyezetnek a túsza, melyben tevékenykedik. A protekcionista lépések hátrányosan érintik majd a kivitelét, ami elhúzódó gazdasági hanyatláshoz fog vezetni és ez a következő évtizedben csökkenteni fogja Németország befolyását.
A kelet-európai ország nemcsak folytatni fogja erősödését, de kulcsfontosságú játékossá is válik, ahogy változatosabbá teszi a kereskedelmi kapcsolatait. Egy ilyen lépés rossz hír lesz Oroszország számára és az egyik jóslat szerint Lengyelország lesz a vezetője egy olyan Oroszország-ellenes koalíciónak, mely az évtized első felében jön majd létre és Románia is tagja lesz, írja a Stratfor.
„Ez a szövetség az évtized második felében jelentős szerepet fog játszani Oroszország határainak átrajzolásában és az elveszített területek visszaszerzésében”, figyelmeztet a Stratfor. Ez erősíteni fogja az Amerikával meglévő kapcsolatot.
A Stratfor előrejelzése szerint össze fognak omlani a Nyugat által létrehozott nemzetállamok. De a jelentés kihangsúlyozza, hogy miközben továbbra is fennáll a hatalmi vákuum, a dzsihádista mozgalmakat a belső megosztottságok fogják korlátozni.
Az Egyesült Államok még jobban eltávolodik a térségtől, Törökország pedig, mely eddig jórészt kimaradt a konfliktusból, kénytelen lesz majd beavatkozni és a térséget stabilizáló erőként fellépni.
A címet a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.