A választási alkuk gruppenszexein nevelkedett politikusok számára nagyon. Egyébként egyáltalán.
A polgármestereket az idei helyhatósági választáson mégsem fogják két fordulóban megválasztani, marad az egyfordulós változat. Az új választottak ettől kevésbé lesznek reprezentatívak, mint az utóbbi 26 évben nyerők?
A média erről a témáról már hosszú ideje nem vitákat, pró és kontra véleményeket közvetít, hanem csak egyszerű mantrákat: „Kétfordulós választás nélkül nincs demokrácia”, „Kétfordulós választás nélkül nincs demokrácia”,
Helyezzék magukat kényelembe, hunyják be a szemüket, lazítsanak, lélegezzenek mélyen és mondják utánam: „Kétfordulós választás nélkül nincs demokrácia”, Kétfordulós választás nélkül nincs demokrácia”, „Kétfordulós választás nélkül nincs demokrácia”. Ismételgessék ezt 2-3 hónapon keresztül, minden nap. Nem igaz, hogy úgy érzik, beleolvadnak a jelenlegi politikai-mioritikus univerzumba?
Azok számára, akik mégsem olvadnak bele, továbbra is nyitva marad a kérdés: milyen előnyökkel/hátrányokkal jár a demokráciában élők számára, ha egy személyt egy- vagy kétfordulós voksoláson választanak meg.
A kétfordulós választásról azt mondják, hogy a választók jobb képviseletét biztosítja, mert a 2. fordulóban megválasztott jelölt az érvényesen voksolók legalább 50 százalékának plusz egy főnek a szavazatát kapja meg. Az egyfordulós választáson elképzelhető, hogy a győztes eredménye akár jelentősen is elmaradhat az 50 százaléktól.
A felmerülő kérdés az, hogy mit jelent és
A polgármestereket Bukarestben is, az ország többi településén is általában két fordulóban választották meg. Hogy „reprezentatívak” legyenek. De megválasztásuk után tényleg képviselték azt a több mint 50 százaléknyi embert, akik megszavazták őket? Véleményem szerint nem. Elég ha arra gondolunk, hogyan néz ki ez az ország 26 év után, milyenek az utcák, az utak, a fűtési rendszer, a csatornázás, a zöldterületek, az árvácskázás, a zenélő kutak és a többi, és a többi, és ezután újra feltehetjük magunknak a kérdést, mennyire és kit képvisel egy két fordulóban, a voksok több mint 50 százalékával megválasztott polgármester.
A szavazat valójában (csak) egy demokratikus módszer bizonyos személyek kiválasztására jelöltek egy bizonyos csoportjából, akiknek száma meghaladja a rendelkezésre álló tisztségekét. De nem alkalmas arra, hogy olyan szakmai/vezetői képességet töltsön beléjük, amivel megválasztásuk pillanatában nem rendelkeztek és több jogot sem biztosít egyes választottaknak, a kapott szavazatok száma szerint rangsorolva őket a következőképpen:
- kevésbé megválasztott, de megválasztott
- elégségesen megválasztott
- nagyon megválasztott
- rendkívüli nagyon megválasztott.
A törvény által meghatározott szabályok és arányok szerint megválasztott személy megválasztott és ennyi. Szavazatszámok szerinti fokozatok nélkül. Egy 99 százalékos arányban megválasztott személynek nincs több törvény által meghatározott joga és kötelessége, mit annak, akit kevesebb vokssal választottak meg, tehát kisebb a „reprezentativitása”.
Másrészről az egyfordulós választás
A pártok, miután az első fordulóban „kitapintották” a választók igényeit, elkezdenek a második fordulóról alkudozni. Amiben mindenről szó van, csak a választók érdekeiről és a közjó kereséséről nem. Látható volt ez a második fordulót megnyerő jelöltek „eredményeiből”, akik e rendkívüli és a demokrácia szempontjából létfontosságú demokratikus alkukkal kerültek hatalomra.
Ezen kívül az egyfordulós szavazás növelheti a szavazat „hasznos” jellegét. Ezáltal tényleg fontossá válhat egy szavazó voksa és létrehozhatja azt a hasznos (akár 50 százaléknál kisebb) többséget, mely aztán kijelölhet egy győztest, így nincs szükség arra, hogy a második fordulóban egy másik többség erősítse meg az eredeti opciót, vagy éppen nem.
Mivel egyetlen fordulóról van szó, melynek így döntő szerepe van, nem hathat ki hátrányosan a részvételi arányra. Ellenkezőleg, serkentheti azt. Aki ki akarja fejezni a véleményét, az megteheti.
Persze, attól függően, hogy mikor kerül szóba, az egy- vagy kétfordulós választás ügye előnyös vagy hátrányos lehet egy vagy több politikai csoportosulásra nézve. De azt, hogy egyes politikusok egy adott pillanatban, a saját számításaik szerint, szavazatokat veszíthetnének a szavazási rendszer lévén, nem szabad összetéveszteni a választások demokratikus jellegével.
Továbbra is folytatódni fog a vita, hogy egy adott időszakban és egy bizonyos társadalomban az egy-, vagy a kétfordulós választás a jobb, és mindkettő mellett és mindkettővel szemben felhoznak majd érveket. Egy demokratikus társadalom egyik jellemzője az, hogy szabadon, gátlások nélkül lehet vitát folytatni a közérdekű kérdésekről. De azért túlzás demokráciaellenességgel azonosítani az egyfordulós választást. Még Miţa Baston (Caragiale egyik szereplője – a szerk.) számára is.
U. i. A jelöltek közötti értékkülönbség és a választottak választókkal szembeni, rögtön a szavazat megszerzése után tapasztalható leszaromság láttán talán még a sorsolásos kiválasztás is tisztességesebb lenne. Akár légfúvókás, akár golyós megoldással, az ANAF (adóhatóság – a szerk.) „nyugtalottójának” egyik fordulója során. Elméletileg ezzel a választók korrumpálása is eltűnne. (Ez csak vicc. Persze, a szavazás az a módszer, mellyel a nép – még ha csak az illúziók szintjén is – a hatalmát gyakorolja.)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.