Milyen érdekes, amikor egy román kiakad azon, hogy esetleg nem ártana megtanulnia magyarul, ha egy olyan helyen él, ahol kisebbségben van.
Egyetlen olyan magyar politikai vezető sincs, akinek a diskurzusa így vagy úgy ne vezetne az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiához. Ezek a vezetők évek óta ismételgetnek egy leckét, melyet egyes dél-tiroli autonóm régiók kormányzói adnak elő nekik rendszeresen: az autonómiát csak békés úton, vagyis csak az állam és a szóban forgó régióban etnikailag kisebbségben lévő lakosság beleegyezésével lehet elérni. A HarKov-i (helyesen, Székelyföld – a szerk.) és a Maros megyei magyar helyi hatóságok, illetve a Bolzano autonóm régióból érkezett képviselők közötti múlt csütörtöki találkozóig a mieinknek csak az első, az „óhajoknak” szentelt fejezetet sikerült megtanulniuk.
„Meggyőződésem, hogy az autonómia két dolgot megold: az etnikumok közötti békét és a gazdasági fejlődést”, mondta Tamás Sándor csütörtökön, a három román megye és Bolzano régió közötti együttműködésről szóló konferencián.
Talán én nem tudok eleget az RMDSZ által erre kidolgozott fenséges tervből. Vagy talán túl sokat tudok és éppen ezért nem tudok nekik hinni, talán túl sokat éltem mellettük és túlságosan jól ismerem őket. Gyorsan kiderült az állandóság hiánya a csütörtöki találkozón megjelent RMDSZ-es vezetők véleményeiben és nyilatkozataiban. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba másképpen látja a „harmóniát” és a gazdasági fejlődést egy jövendőbeli autonóm Székelyföldön: „A román közösségnek érdeklődést kellene mutatnia a magyar nyelv megtanulása iránt”, mondta nagyon magabiztosan Borboly, leszögezve, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók közül mindenkinek beszélnie kellene a magyar nyelvet, hogy elkerüljék a diszkriminatív helyzeteket. Lefordítom:
A magyarok diszkriminációját elkerülendő diszkrimináljuk a románokat, mi olyan nehéz megérteni ezen?
Csak türelmesnek kell lenni és várni kell, az RMDSZ-es politikusoknál sok alakja van az igazságnak és az őszinteségnek. Miután a Kovászna és Hargita megyei tanácsok főnökeitől megtudtuk, mi a helyzet az etnikumok közötti békével és a gazdasági fejlődéssel a Székelységben, az országos szintű kisebbségi „nagypolitikából” is értesülünk újdonságokról. Pénteken és szombaton Marosvásárhelyen (helyesen, Kolozsváron – a szerk.) volt az RMDSZ kongresszusa. Felolvastak üzeneteket, elmondtak dolgokat, Tăriceanu pedig azzal próbálta meg tapsra bírni a hallgatóságot, hogy élőszóval bizonyította,
Mit mondott, tehát, nekünk Kelemen Hunor elnök úr: „A többség-kisebbség viszonyt hosszú távra rendezni kell és e rendezésnek az autonómia törvényesítése a kulcsa, mely nem irányul senki ellen”. A jövőnek kellene egyesítenie bennünket, nem a múltnak elválasztania minket – mondta még, ami nagyon is helyes. De visszatérünk arra, ami nekünk fáj: „Az autonómia nem irányul senki ellen.” Hogyan hangzik ez, miután Borboly úr „a helyi közigazgatásban kötelező magyar nyelvvel” fenyegetett bennünket, esetleg az összes románt, akinek HarKov-ban és Maros megyében van munkahelyük? Majd én megmondom, uraim: egyáltalán nem hangzik jól. Nem így tudjátok majd felépíteni a bizalmat és az etnikumok közötti békét Romániában. Szinte semmit sem voltatok képesek megtanulni a dél-tiroli német barátoktól (Dél-Tirolban hivatalos kétnyelvűség van és a közigazgatási alkalmazottaknak mindkét nyelvet ismerniük kell, sőt, alkalmazási kvóták is vannak – a szerk.).
Apropó eremdéeszes kettős vagy hármas beszéd, szintén Kelemen úrtól tudtuk meg, hogy a magyar etnikumúak pártja „megérti a tüntető bírókat és ügyészeket, mert az igazságszolgáltatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendelet nincs rendben”. Képtelen vagyok elfojtani súlyos értetlenségemet: nos, ha nem értetek egyet azzal, amit a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) az igazságügyben tesz, akkor miért nem hagyjátok őket faképnél? Miért támogatjátok őket bűnös szavazatokkal a parlamentben? Miért bátorítjátok a piacgazdaság, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás lerombolását?
Már tudom, hány pénzt érnek. Náluk a politika már messziről etnikai manipulálástól bűzlik, általában semmi közös nincs az ő, kizárólag holmi autonomista mániákra összpontosító politikai programjuk és a nagy Romániában élő románok és magyarok valódi igényei között. Másképp mondva, már nincsenek elvárásaim az RMDSZ-nek nevezett politikai szegmenstől, melynek vezetői már rég elérték a korlátaikat. E témával kapcsolatosan az a legtöbb, amit remélhetünk, hogy a román politikusok megértik ennek a kettős-hármas beszédnek a finomságait és többé nem hagyják magukat átverni.
Ami pedig minket, HarKov-i román kisebbségieket illeti, csak Bolzano régió kormányzó-helyettese által kínált illúzióval élhetünk: „Az autonómia felé vezető útnak békésnek kell lennie. Próbáljanak beruházni a konfliktusok megoldásába, minden helyi szinten meghozott döntésnek nagyon közel kell állnia a közösséghez.” Jól hangzik, nem?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.