A központi román sajtó ismét bevette a manipulációs LSD-tablettát. Valószínűleg erre élveznek odalent, Bukarestben.
A védelmi miniszter, Mircea Duşa által kezdeményezett egyik törvénytervezet szerint a helyi választottak elvesztik mandátumukat, ha megtagadják a nemzeti zászló kitűzését a polgármesteri hivatalokra, vagy a háromszínű vállszalag viselését. Duşa gesztusára azután került sor, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nem engedte meg Románia zászlójának kitűzését az intézmény székházára. (A szerző manipulál, ugyanis a sepsiszentgyörgyi hivatal épületén eddig és jelenleg is volt román zászló. „Cirkusz” abból lett, hogy néhány II. világháborús román veterán a városháza tornyára akarta kitűzni az oda 1944-ben is – és azóta többször – provokatív célból elhelyezett zászlót, ami a torony átépítése után tűzbiztonsági kérdéseket vetne fel – a szerk.). Az RMDSZ szerint a kezdeményezés alkotmánysértő.
„Az olyan helyzetek megléte, melyekben egyes hatóságok és közintézmények nem tartották be az említett törvényi rendelkezéseket, még a törvény által előírt bírság megfizetését is vállalva, azt bizonyítja, hogy az inkriminálási lépés nem biztosítja a jó útra térítésükkel kapcsolatos elvárás teljesülését. Ennek megfelelően a tettek megfelelő inkriminálása szükséges, a pénzügyi jellegű lépésektől a törvényi rendelkezéseket be nem tartó helyi választottak mandátumának megszűnéséig”, állítja a törvénytervezet indokolásában Mircea Duşa.
A nemzeti zászló ki nem tűzéséért és a háromszínű vállszalag viselésének megtagadását, vagy más mintájú vállszalag viselését jelenleg 2.500 és 5.000 lej közötti bírsággal büntethetik. Duşa úgy gondolja, hogy ez nem elég, és ezért vezetné be a mandátum megszűnését is, ha a polgármester megtagadja a nemzeti zászló kitűzését, a háromszínű vállszalag viselését ünnepségeken, fogadásokon, nyilvános ceremóniákon, vagy házasságkötések alkalmával.
Egy RMDSZ-es polgármestertől, egy megyei tanácsi elnöktől és az RMDSZ ügyvezető elnökétől megkérdeztük, mi a véleményük Duşa javaslatáról, mely nyilvánvalóan rájuk vonatkozik. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, nem látja Duşa kezdeményezésének értelmét, mert az RMDSZ helyi választottai mindig is tiszteletben tartották Románia nemzeti jelképeit.
„Sajnos, szinte hetente vannak a Parlamentben az RMDSZ-nek, vagy a magyar közösségnek ’címzett’ törvények. Az ország iránti tiszteletet nem lehet törvénnyel kivívni. Románia állampolgárai vagyunk, Romániában akarunk élni, de romániai magyarokként jobban akarunk élni. Tiszteljük Romániát, de nem azért, mert a törvény tartalmazna egy tiszteleti, vagy más hasonló kritériumot. Duşa képviselő úrnak és más politikusoknak is meg kell ezt érteniük. Minden olyan településen, ahol a polgármester RMDSZ-es, a polgármesteri hivatalra ki van tűzve Románia zászlója. Szerintem ez a törvényjavaslat alkotmánysértő. Az alkotmány rendelkezik a polgármesteri mandátumról. Törvénnyel nem vehető el az, amit az alkotmány megad”, mondja Kovács Péter (a politikus neve hol magyar, hol román névrenddel szerepel – a szerk).
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kampányjellegűnek minősíti a védelmi miniszter gesztusát, rámutatva arra, hogy a zászló minden közintézményre ki van tűzve. „Nálunk nincsenek ilyen gondok. A nemzeti zászló mindenhova ki van tűzve, a közintézményekre, a polgármesteri hivatalokra, az iskolákra, a kórházakra. Duşa úr valószínűleg kampányol, és megpróbál csinálni valamit, ahelyett, hogy valami hasznosat tenne. Amikor egy miniszter, vagy az elnök ellátogat hozzánk, egyértelmű, hogy felvesszük a vállszalagot. Ez természetes! Sohasem volt gond e vállszalagok viselésével. Azt hiszem, Romániában sokkal több gond van annál, hogy zászlókon vitatkozzunk. Éppen azt látom Marosvásárhelyen, például, hogy nem lehet kétnyelvű utcaneveket kihelyezni. Annak ellenére, hogy erre törvény van. Ebben az esetben miért nem mondja Duşa úr, hogy Romániában nem tartják be a törvényeket?”, mondta Tamás Sándor.
De a valóság megcáfolja az RMDSZ két képviselőjének állításait. A román veteránoknak szeptember elején nem engedték meg, hogy kitűzzék a román zászlót a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalra (manipuláció, második fejezet – a szerk.). Antal Árpád polgármester azt üzente a veteránoknak, hogy a zászlót más alkalommal ki fogják tűzni, de nem a kérdéses napon. (És harmadszorra is. A polgármester azt közölte a provokációs céllal fellépő veteránoknak, hogy az épület felújítása még nem ért véget, hivatalosan még nem vették el, ezért semmilyen más zászló nem helyezhető el az épületen a bejáratánál addig is kitűzött román zászlókon kívül – a szerk.). Az Adevărul által megkeresett Antal Árpád nem kívánta kommentálni Duşa törvényjavaslatát. Antal Árpád nem tartja túlságosan valószínűnek, hogy átmegy Dusa törvénykezdeményezése. „Voltam parlamenti képviselő. Tudom, hogy nagyon sokaknak vannak mindenféle kezdeményezéseik. Majd térjünk vissza erre, ha megjelent a Hivatalos Közlönyben. Ha nem akarták volna igénybe venni a parlamenti képviselői minőséget, akkor ki lehetett volna bocsátani egy kormányhatározatot. A törvényeket végrehajtjuk, de nagyon sok kezdeményezés kezdeményezés marad, függetlenül attól, hogy a benyújtója miniszter, miniszterelnök. Nem kommentálom képviselők kezdeményezéseit”, válaszolta röviden Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi polgármester kitűzött a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalra egy óriási (?! – a szerk.) székely zászlót és nyilvánosan semmibe vette a megye kormánymegbízottját, Codrin Munteanut, aki felszólította, hogy ne sértsen törvényt. Antalt a Sepsiszentgyörgyi Bíróság 1.000 lejre is megbírságolta a nemzeti jelképek megsértéséért és bizonyos jogok korlátozásával járó hivatallal való visszaélésért.
Kovács Péter azt mondta, hogy Románia zászlója ki van tűzve a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalra, de a magyar közösség mellette szeretné látni Székelyföld zászlóját is. „Tudom, hogy Duşa úr a sepsiszentgyörgyi esetre utal, de az épületre ki van tűzve Románia zászlója. Amikor jogokat kérünk, akkor az 1918-as Kiáltványra utalunk. Számunkra nagyon fontosak a helyi, megyei, a magyar nemzet jelképei. Ami a székely zászlót illeti, Székelyföldön, Hargita, Kovászna megyékben és Maros megye egy részén ezt a zászlót is kitűzzük, mert a helyi közösségek büszkék rá. Semmilyen gondot nem látunk abban, ha két zászló van kitűzve. Semmit sem vesz el a román közösségtől az, ha nekünk egy joggal többünk van”, mondta még Kovács Péter, aki szerint az RMDSZ nem akar egyebet, csak azt, amit megígértek nekik (a magyar közösségnek – a szerk.), vagyis autonómiát is. „Autonómiát ígértek, nyelvi jogokat ígértek, egyenlőséget ígértek nekünk a magyar és a román közösségek között. Nem kérünk többet annál, amit 1918-ban, Gyulafehérváron megígértek nekünk.”
Fotó: adevarul.ro
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.