// 2024. november 26., kedd // Virág
Tolerancia

Kultúrák, melyeket nem lehet együttélésre kényszeríteni

// HIRDETÉS

Ez az, amit a liberális relativizmusnak el kellene fogadnia. Ha jót akar magának.

Ahogy az Franciaországban nagyon is jól látszik, a multikulturális társadalom hívei nem képesek visszaszorítani az iszlám terrorizmust, egyszerűen azért, mert kénytelenek lennének lemondani az egyik alaptézisükről.

A nyugat-európai muzulmán népességeket nem lehet kollektív módon felelőssé tenni a terrorista tettekért. Ennek ellenére egyértelmű, hogy a terroristák köztük nőttek fel, hozzájuk tartoznak és osztják előfeltevéseiket. Ez nehéz kérdés a biztonsági szolgálatok számára, melyek a jelenlegi politikai körülmények között nem sérthetik meg az ártatlanság vélelmét és nem élhetnek a kollektív gyanúsítással. Márpedig jelenleg ezen a téren zajlik a politikai harc Franciaországban és nemcsak ott. A jobboldal a játékszabályok megváltoztatását szorgalmazza, ami közösségi gyanakvások elfogadását jelentené, a baloldal pedig úgy tesz, mintha nem hallaná. Hollande elnök a Saint-Etienne-du-Rouvray-i gyilkosság után azt mondta: „Minden eszközzel, de a jog tiszteletben tartásával kell megvívnunk ezt a háborút.” Ami annyit jelent, hogy semmin sem szándékozik változtatni. Eddig is felhasználtak minden eszközt, kevésbé azokat, melyek lehetővé tették volna a gyanúsítás kiterjesztését személyek egész kategóriáira.

De ebből egy kiterjedtebb hatású gond következik. Eltérni a jelenlegi jogi eljárásoktól és megengedni a muzulmán közösség kiterjesztett megfigyelését többet jelent, mint a polgárok szabadságainak korlátozását. Olyasmit, amit – úgy tűnik – a mai nyugati világ semmiképpen sem akar elfogadni. És nemcsak a bal-baloldal (a marxisták), hanem talán főként a liberális baloldal sem, mely

az általa hirdetett politikai rendet arra alapozza, hogy minden hit egyenlő,

minden vallás egyenértékű és hogy mindaz, ami az ember szubjektivitásával kapcsolatos, egyformán hamis vagy igaz attól függően, mennyi érzelmet fektetünk bele. A modern világ amputálta a vallásokat, kizárólag a magánéletet területére engedi be őket és relatív igazságot tulajdonít nekik, együttélésre kényszerítve őket.

Íme, ez a fő oka annak, hogy egy olyan politikus, mint Hollande csökönyösen korlátozza a muzulmán közösségek elleni rendőri akciókat, ugyanakkor bátorítja az irányukba tett jóindulatú nyilatkozatokat. Néhány nappal a nizzai merénylet után a régió prefektusa, Michel Delpuech beszédet mondott a nizzai nagymecsetben a nagy számban összegyűlt hívők előtt. Mániákusan ismételgette a „testvériség” és az „egyetértés” szavakat, mint ahogy a hatóságok ígéretét is, hogy bármilyen lehetséges agressziótól megvédik a muzulmán közösségeket. Ezen kívül a prefektus olyan hasonlatot alkalmazott, amin már nem is csodálkozunk, hiszen már klisé lett: „A nizzai merénylet után aljas feliratokat láttam a muzulmánok ellen: Kifelé, vagy halál, ez állt a broni mecset falán. Most újra, a lehető leghatározottabban elítélem ezeket az aljas tetteket, melyek az önök közösségét jelölték meg a bosszú tárgyaként, és nem mást juttatnak eszünkbe, mint a nácik által a Kristályéjszakán alkalmazott módszereket. Szégyen illeti e gyalázkodások szerzőit. Szégyen illeti azokat, akik ostobaságból vagy szolgálatkészségből legitimálják a dolgok összekeverését és a legrosszabb gyanúsítgatásokat.”

Ebben a fáradhatatlanul fenntartott politikai légkörben lehetetlen hatékonyabb megelőzési lépéseket tenni.

Egy másik liberális mentális gát az, hogy az emberek egyszerűen egyének,

teljesen autonómok és nem szűkíthetők le azokra a közösségekre, melyekből származnak. Következésképpen, ha minden vallás egyforma, és ha az egyének semmivel sem tartoznak a közösségeiknek, akkor az iszlám felekezetűekkel szembeni gyanakvás észbontó dolog, sőt, megengedhetetlen diszkrimináció lenne.

Valójában a számunkra elérhető teljes történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az embernek van egy jelentős közösségi (kollektív) dimenziója és hogy lényeges kérdésekben a vallások különböznek egymástól. Az iszlám például nem fogadja el, hogy megfosszák abszolút igazságától és teljes erejével ellenáll a modern világ relativizmusának. Míg a zsidók és a keresztények beletörődtek a nekik biztosított helybe, még a mai liberalizmust is sikeresen integrálva a doktrínájukba, a muzulmánoknak továbbra is az a benyomásuk, hogy éppen a hithez fűződő joguktól fosztják meg őket. A keresztény egy másodfokú relativizmussal dolgozik, abban az értelemben, hogy maga a történelem is relatív, egyszerű díszlet a megváltás felé vezető úton, de úgy tűnik, a muzulmán minden egyes történés abszolút valóságában hisz.

Ebből nem következik mechanikusan az erőszak, de egy radikalizálódásra való hajlam igen. Az az érzésünk, hogy nem annyira az iszlám szenvedné meg, ha a biztonsági szolgálatok nagyobb komolysággal vennék figyelembe ezeket a hajlamokat, hanem a liberális (multikulturalista) relativizmus, melynek fel kellene adnia a sokszínűség és kulturális keveredés dogmáját és el kellene fogadnia, hogy vannak kibékíthetetlen kultúrák, melyeket nem lehet együttélésre kényszeríteni.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: squarespace.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS