Közöshúsvét-igenlők versus közöshúsvét-tagadók

Ferenc pápa a húsvét közös dátumának meghatározására tett javaslatot, hogy az ortodoxok és a katolikusok egyszerre ünnepelhessék Jézus feltámadását. A pápa péntek este, a papok harmadik világszintű imanapján kijelentette, a katolikus egyház hajlandó egy rögzített dátumot meghatározni a húsvét esetében, hogy minden keresztény – katolikusok, protestánsok és ortodoxok – egyszerre ünnepelhessék Jézus feltámadását.

„Megállapodásra kell jutnunk” egy közös dátumról, mondta Ferenc pápa, és megjegyezte, hogy ehhez az egyházaknak kell megegyezniük. A katolikus és az ortodox húsvét jövőre, például,

öt hétre lesz egymástól.

„A katolikus egyház hajlandó lemondani a húsvét vasárnap meghatározásának eddigi módjáról, melyet a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdtól függően jelölnek ki”, mondta Ferenc pápa, április második vasárnapját javasolva a közös húsvét időpontjának.

Azt tapasztalva, hogy a teliholdra egyre később kerül sor, a pápa viccelve azt is megjegyezte, hogy „60 év múlva már augusztusban fogjuk a húsvétot ünnepelni”.

Húsvét időpontjának kiszámítási módját 325-ben, az I. Nagy Konstantin vezetésével tartott niceai zsinaton határozták meg. De a katolikus és az ortodox egyház eltérően értelmezi a szabályokat, ezért aztán az ünnepek a legtöbbször nem esnek egybe.

„Húsvét dátumának meghatározási módja, elvileg, egyforma, de a használt naptár különbözik, az egyik a Gergely-, a másik a Juliánusz-naptárt alkalmazza. A rendszer nagyon egyszerű: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap. Csakhogy itt következik a bonyodalom, mert a tavaszi napéjegyenlőség kizárólag naptárfüggő, nincs köze sem a holdfázisokhoz, sem más valamihez. És akkor már számít, hogy milyen naptárt használ az ember. Mert azt tapasztalták, hogy idővel a naptári napéjegyenlőség nem esett egybe a csillagászatival. Ennek kijavítására két szakaszban módosították a naptárt: előbb 3, majd újabb tíz napot töröltek el.

Ez utóbbiról Gergely pápa döntött, innen származik a Gergely-naptár elnevezés is. Mivel a döntést a pápa hozta meg, egyesek vallási okokból elutasították a naptár bevezetését. Mi az egység szellemében megőriztük a régi húsvétszámítást. Ennek alapján évről évre meghatározzák húsvét időpontját, létezik 5, 10, 15, 100 éves számítás, de ez már csillagászat. Mivel a csillagászat már nem esett egybe az emberi számítással, végrehajtották a javítást, ez pedig matematika”, magyarázta Eugen Tănăsescu ortodox pap.

Az ortodoxia, a pápa és a húsvéti dátum

Eugen Tănăsescu, pap

Nagyon igaza volt annak, aki azt mondta, hogy Ferenc pápát a katolikus egyház problémás imázsának helyreállítására választották meg. De attól félek, csak az imázsról van szó. Az egyházak egyesítéséről tett számos kijelentéséhez egy újabb csatlakozik: határozzanak meg közös dátumot a húsvét számára. Mi rejlik e javaslat mögött?

Ferenc pápa javaslata egyáltalán nem eredeti, ahogy arról szinte az egész sajtó beszámolt. II. Tawadros alexandriai kopt pápa áprilisban javasolta Ferenc pápának egy közös húsvéti dátum kijelölését az összes keresztény egyház számára, azt állítva, hogy ez elsősorban az észak-afrikai és a közel-keleti keresztények számára sürgős, akik a helyi számos felekezet miatt eltérő időpontokban ünneplik a húsvétot.

Az egyiptomi pápai nuncius, Paul Gobel érsek válasza akkor az volt, hogy felkérte II. Tawadros pápát, egy küldöttséggel képviseltesse a kopt egyházat a katolikus püspökök októberi, római találkozóján.

De minthogy Ferenc pápa többször is kijelentette, szükség van az ortodoxia és a katolicizmus egyesítésére, megtetszett neki az ötlet, ezért a javaslatot elküldte az ortodoxia két jelentős vezetőjének is: I. Bartolomeosz ökumenikus pátriárkának (akivel, emlékeztetek rá, a pápának több mint protokolláris találkozója volt) és Oroszország pátriárkájának, Kirillnek.

Majd elválik, milyen választ kap a javaslat. Bár ez az ortodoxia és a katolicizmus közötti különbségek közül a kisebbek közé tartozik,

a naptár kérdése még az ortodoxián belül is vitát gerjesztett,

a naptár polgári felhasználású átvételekor.

Az 1923-as konstantinápolyi pánortodox kongresszus elfogadta a Gergely-naptárt, de nem vita nélkül, egyes ortodoxok ugyanis úgy vélték, hogy az új naptár átvétele a katolicizmussal való erőszakos egyesülést feltételezi. E viták elsimítása érdekében az akkori zsinat úgy döntött, hogy minden pátriárkia a maga belátása szerint tér át a Gergely-naptárra.

A kijavítást elfogadta az Ökumenikus Pátriárkia, a Román Pátriárkia (1924 októberében), Antiochia Pátriárkia, a görögországi, albániai, lengyelországi, csehszlovákiai, finnországi, bulgáriai egyházak és Ciprus Érseksége. De még mindig nem vette át Jeruzsálem Pátriárkiája, az Orosz Egyház és a Szerb Egyház, valamint az Athosz-hegyen lévő kolostorok.

Ezért az ortodox húsvétot az egész ortodoxia a Juliánusz-naptár szerint ünnepli, még azok a pátriárkiák is, melyek a Gergely-naptárt használják, hogy ezáltal megőrizzék az ortodoxia liturgikus egységét.

Tehát húsvét dátumának egyesítése csak két lehetőség valamelyikében történhet meg:

1. Vagy az egész ortodoxia lemond a húsvét Juliánusz-naptár szerinti meghatározásáról és a Gergely-naptárt fogja használni, hogy egybeessen a katolikus húsvéttal. De mivel egyes ortodoxok még mindig

eretnekségnek tartják a naptár kiigazítását,

a helyzet tisztázásához ebben az esetben nagyon sok időre lesz szükség.

2. Vagy a Gergely-naptárt használó katolicizmus kivételt tesz, akárcsak a Gergely-naptárt már átvevő Pátriárkiák, és a Juliánusz-naptár szerint fogja meghatározni húsvét napját, hogy egybeessen az ortodox húsvéttal. Ez kevésbé tűnik valószínűnek, tekintettel arra, hogy Ferenc pápa, amikor az egyházak egyesüléséről beszélt azt mondta, hogy „nem akar egy bizonyos elvárást kényszerrel érvényesíteni”. Ami az egyházi diplomácia kódolt nyelvén azt jelenti, hogy a katolikus egyház valójában nem hajlandó lemondani a nagy egyházszakadás utáni módosításokról, hogy visszatérjen az ortodoxia kebelére.