Ezen a szimplista ellentétpáron túl kellene lépni. Ugyanis szinte semmit nem fejez már ki.
A milliárdos Benny Steinmetz, a verespataki projekt fontos befektetője is tagja volt annak a bűnszervezetnek, mely megvesztegetéssel akarta visszaszerezni a királyi ház volt tulajdonait.
Túl sokszor ítélünk meg dolgokat leegyszerűsítő ideológiai, vagy egyszerűen érzelmi feltételezések alapján, öntudatlanul is meghamisítva azokat. Például a külföldi tőke 1990 utáni megjelenését Romániában elvből hasznosnak és kívánatosnak tartottuk.
Elvben ez így is volt, de
mely minden gyanakvást elaltatott. Egy olyan időszakban, amikor a helyi mágnásokat rablóknak tekintették, ugyanazok a kiadványok, újságírók és ugyanazok a politikusok a verespataki cianidos bányászati tervről dicshimnuszokat zengtek. Lazán szemet hunytak mindig gyanúsan megszerzett engedély, a helyi közösség megosztását célzó egész aljas kampány, az építészek, a régészek és más döntéshozatali vagy közvélemény-meggyőzési erővel bíró értelmiségiek burkolt megvesztegetése felett, és ódákat zengtek a majd bőségesen beáramló tőkéhez, műszaki haladáshoz és jóléthez. Ha pedig valaki ellenezte ezt, azonnal szélsőséges környezetvédőnek, nacionalistának, vagy akár még magyar ügynöknek is nevezték. Az egyik közismert PDL-s (most PNL-s) európai parlamenti képviselő a strasbourgi gyűlés plénuma előtt vádolta meg Budapestet azzal, hogy minden áron meg akarja akadályozni, hogy élvezzük a csodálatos befektetés jótéteményeit. Nem véletlen, hogy ő is és más hozzá hasonlók is a globalista kapitalizmus és a posztkommunizmus bájos antikommunistáiként tűntek ki.
Időközben elegendő jogi, vagy műszaki bizonyíték támasztotta alá, hogy az a befektetés nem volt rendben. Ezen kívül számos gyanús dolog is kiderült a projektben résztvevő nagy befektetők egyikének (Benny Steinmetz izraeli milliárdos) gyanús afrikai ügyleteiről, de a legutóbbi információk egy igazán lehangoló valóságot fednek fel. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) egyik beszámolója szerint Benny Steinmetz érintett abban a jogszerűtlen visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyben, melyben felmerül még Paul Lambrino, a román királyi család el nem ismert sarjának neve is, aki meg akarta szerezni a családi örökség egy részét. Traian Băsescu volt elnök legalábbis erkölcsi támogatást nyújtott minden olyan lépésében, mellyel megpróbált felépíteni magának egyfajta látszatlegitimitást.
Állítólag Benny Steinmetz biztosította Paul Lambrino számára a megvesztegetéshez és előleghez szükséges pénzt. Meglepő a lehallgatásokkal bizonyított érintettsége, tekintettel az ügylet viszonylagos jelentéktelenségére, de felfedi vegytiszta erkölcstelen ragadozói természetét. A ki tudja honnan érkező nagytőke nem mentes a brutalitástól és cinizmustól. Ennek egyik beszédes példája a Microsoft-licenszek ügye, amiről az utóbbi időben gyanúsan kevés szó esik.
Következésképpen most, negyed évszázaddal a kommunizmus bukása után itt lenne az idő, hogy túllépjünk a leegyszerűsítő kapitalizmus vs kommunizmus antinómián és felfedezzük a mai világot, annak egész összetettségében és főleg erkölcsi jellegű zűrzavarában.
(egyesek még mindig úgy beszélnek, mintha így lenne), hanem a hatalmasok mohósága és cinizmusa, ha a saját ostobaságunkat nem számoljuk. Nem a kollektivizálástól kell őrizkednünk, hanem a monopóliumoktól és kartellesedésektől, valamint a köz- és a magánszférát egyaránt átszövő korrupciótól is.
Fel lehetne vetni, hogy ezért zömmel a közszféra a hibás, hiszen a dolgok jól mennének, ha minden tisztviselő és bíró tisztességes lenne. Ez igaz is, meg nem is, mert a világon működő gonoszság nemcsak passzív jellegű (a csábítás nem elégséges elutasítása), hanem aktív is, dinamikus tényezőként és pontosan irányzott akaratként.
Végül, a tőke jó, de nem hordozza önmagában feltétlenül a jóságot és a haladást is, ugyanis nagyon könnyen megsemmisítést és rombolást is maga után vonhat. A tőke olyan óhajok rendelkezésére álló eszköz, melyeket nagyon körültekintően meg kell vizsgálni. Ebből nem azt a következtetést kell levonni, hogy korlátozásokat kell állítani a befektetések elé, szó sincs erről, hanem csak arról kell lemondanunk, hogy a világot a kommunizmus vs kapitalizmus antinómia fogalmaival értelmezzük, melyek a tőkét automatikusan a Jó kiváltságos és szükséges hirdetőjévé változtatja. Más szóval, itt lenne az alkalom, hogy az alkalmazott fogalmak szintjén is túljutnánk az átmenet korszakán és észrevennénk, hogy másfajta antinómiák határozzák meg a mai világot. Vagy, ha úgy jobban tetszik, el kell fogadnunk, hogy nem mind arany, ami fénylik.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.