Kik ezek a kiskirályok? Népnyúzók vagy éppen mesebeli hősök?
A közigazgatás decentralizálása egy évek óta be nem tartott ígéret. Ilyen vagy olyan okból mindegyik kormány kudarcot vallott vele. Újraindítják a reformot, vagy sem? A körülmények jelenleg kedvezőtleneknek tűnnek.
Az egyik előrelátható kockázat az, hogy az ügyészek által vizsgált polgármesterek és megyei tanácselnökök nagy száma újra hitelteleníti a közigazgatás decentralizálását. Folyamatosan a korrupció főszereplőiként beszélnek a „helyi kiskirályok”-ról. Valójában itt két különböző sík találkozik. Először is természetes, hogy a megvesztegetés, a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés főleg ott jelenik meg, ahol a forrásokat kezelik. A korrupció csábítása elkerüli a hatalom és befolyás nélküli embereket. De a „kiskirályok” folyamatos vádolása, általánosságokban és bármiféle különbségtétel nélkül, lassan-lassan ahhoz a gondolathoz vezet el, hogy a helyi közigazgatásokat egy központi hatóság ellenőrzése alatt kell tartani.
Tehát összemossák a polgármesterek korrupcióját a közigazgatási autonómiával. A közigazgatási központosítás hívei ezt arra használják fel, hogy még jobban hiteltelenítsék a decentralizálást. Emblematikus az, ahogy Traian Băsescu elnök Radu Mazăre polgármesterről beszélt. Az elnök megpróbálta végleg eldönteni a tengeri kikötő helyzetét, karikatúrába illő leírását adva a polgármesteri tevékenységnek. Románia biztonsági érdekeit állítólag nem szolgálhatja egy globális helyzetet nem ismerő polgármester. De nem egyik vagy másik polgármester frivolitása a gond, hanem a helyi autonómiának, mint elvnek az érvényessége. Az elnöknek és a decentralizálás többi nyílt vagy rejtett ellenzőinek meg kellene mondaniuk, véleményük szerint Radu Mazăre személy szerint alkalmatlan arra, hogy jól együttműködjön az amerikaiakkal, vagy bármely más polgármester ugyanilyen alkalmatlan lenne-e.
Úgy tűnik, az állam csúcsán van egy politikai és bürokratikus elit, mely nem akarja átadni a hatásköreit és mindenféle konjunkturális dologra hivatkozik, mint amilyen a korrupció vagy a helyi közigazgatás alkalmatlansága. A sajtóban egy csomó ember, akár ért hozzá, akár nem, egyre kitartóbban olyan kategóriaként beszél a „helyi kiskirályok”-ról, melynek el kellene tűnnie, mert lényegében véve „középkori”. De ők csak a zavart tartósítják, hiszen nem mondják ki világosan, hogy a korrupt személyek igazságszolgáltatási elítélésére gondolnak, vagy a helyi közigazgatás szigorúbb központi ellenőrzés alá helyezésére.
A politikai pártok helyzetét ugyanígy használják ki. A PSD-ben a „kiskirályok” állítólag elviselhetetlen nyomást gyakorolnak Victor Pontára, de megfeledkeznek arról, hogy egy adott pillanatban a PDL-ről is úgy beszéltek, hogy abban a „kiskirályok” ellenálltak a Boc-kormány politikáinak és Vasile Blagát támogatták a párt 2011. májusi konvencióján. Egyre világosabb, hogy a „kiskirály”-t elsősorban azért szerepeltetik negatív figuraként, mert több helyi autonómiát követel és mert kifejezi elégedetlenségét a központ politikáival szemben.
De vajon mindig tévednek-e a „kiskirályok”? Tényleg „középkori” kasztot képeznek, melynek az új központosító forradalommal el kellene tűnnie? Vajon az ő szemszögük, bár eltér a bukaresti kormányétól, nem legitim-e mégiscsak, mert szorosabb kapcsolatban áll a polgárok igényeivel és elvárásaival? Vajon nem a központosítás hívei beszélnek-e absztrakt kategóriaként a polgárról? Vajon a központban politikákat alkotók nem tévesztik-e össze túl gyakran az élő embereket a statisztikai kategóriákkal? Nem kellene legalább egy pillanatig feltennünk magunknak a kérdést, hogy vajon a kiskirályoknak nincs-e néha igazuk?
Végül fennáll annak a kockázata, hogy félreérthetik, egy decentralizálás elleni felhívásnak tekinthetik a helyi választottak nagy száma ellen indított jogi vizsgálatokat, ahelyett, hogy ellenkezőleg, a helyi autonómiának adott esélyt látnának ezekben.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Meglepő, sokkoló volt az elnökválasztás érvénytelenítése? A román politikai mintázatok alapján nincs új látnivaló.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
A Dunába zuhant egy kisbusz Mehedinți megyében, a Bahna viadukton. Eleinte nem voltak információk arról, hogy voltak-e utasok a járművön. A hírek szerint a kisbusz megpróbált elkerülni egy ütközést, mielőtt a folyóba zuhant.
Továbbá: Emil Boc polgármester mondott egy viccet Marikával meg Pistivel. És: a kormány hadat üzent az iskolákban éktelenkedő udvari budiknak.
Önként hagyta el otthonát egy csíkcsiói fiatalember, péntek óta nem találják, keresésében segítséget kér a Hargita megyei rendőrség.
Tizenkét évvel súlyos balesete után Michael Schumacher felesége segítségével aláírt egy versenyzői sisakot, amelyet jótékonysági célból fognak elárverezni Jackie Stewart 85. születésnapja alkalmából rendezett vasárnapi F1-es bemutató után.
Két hét leforgása alatt két fiatal rezidens orvos halt meg Moldvában; mindketten a gasztroenterológiai osztályon teljesítettek ügyeletet, egyikük a iași -i Sf. Spiridon kórházban, a másik Bârladon.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Meglepő, sokkoló volt az elnökválasztás érvénytelenítése? A román politikai mintázatok alapján nincs új látnivaló.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?