Oroszország hidegháborúra készül. Mit lehet itt tenni?
Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai invázió és a Krím de facto annektálása nemcsak a volt szovjet térségben fogja megrendíteni a biztonsági architektúrát, hanem általában véve Európában. Térségünkben már semmi sem biztos, mindent a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság ural. Egy Kelet és Nyugat, egyrészről Oroszország, másrészről az AEÁ, az EU és a NATO közötti
Putyin Oroszországa semmibe veszi a Nyugat szankcióit és eltökélte, hogy még nemzetközi elszigetelődését is megkockáztatva rajzolja újra az európai geopolitika térképét. Miközben az AEÁ, az EU és a NATO Oroszország megszelídítésének legoptimálisabb eszközeit keresi, ez utóbbi a pozícióit erősíti egy jövőbeni nyílt konfrontációhoz a Nyugattal, melynek tétje a posztszovjet térség uralma és az Eurázsiai Unió létrehozása, de nem az elképzelés vonzerejével, hanem politikai-gazdasági zsarolással, a szerződések megsértésével, katonai agresszióval és területek elcsatolásával.
Oroszország a Krím elcsatolásával a déli szárnyát biztosítja be és a Fekete-tenger feletti, gyakorlatilag zavartalan, ellenőrzését. Ukrajna föderalizálás ürügyén történő Kelet és Nyugat közötti megosztásával pedig Oroszország megszerzi a stratégiai ellenőrzést az odesszai kikötő és Ukrajna ipari komplexuma felett. Ezáltal Transznisztria annektálása és Moldova föderalizálása nagyon is valószínű forgatókönyvekké válnak, a Kamcsatkától a Prutig tartó Eurázsiai Unió pedig elkerülhetetlen sorssá Moldova számára.
Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen egy új „berlini fal” megjelenése Európában. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy Moldova a fal melyik oldalán lesz. Minden az ukrajnai események alakulásától és főleg a Nyugat azon képességétől függ, hogy elrettentse és meghiúsítsa Oroszország terveit, rábírva arra, hogy visszatérjen a párbeszéd kerékvágásába. Ellenkező esetben, a Nyugat kudarca demokratikus és európai állami jövőnk összeomlását fogja előrevetítetni, amit még az sem fog megakadályozni, ha aláírjuk a társulási megállapodást az EU-val.
Mindaddig, míg Oroszország nem mond le a birodalmi délibábjairól, semmi sem szavatolhatja számunkra a holnapot, az ukrajnai helyzet esetleges stabilizálása pedig csak egy szünet lesz Moszkva újabb nyugati, berlini irányú meglepetésszerű ugrása előtt. Mi lehetünk a következők, ezért jövőnk megóvásához egyetlen lehetőségünk van, levonni a megfelelő tanulságokat a legutóbbi ukrajnai orosz kiruccanásból.
Szerintünk a következő 10 leckét kell megtanulni:
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.
A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.
Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?