Oroszország hidegháborúra készül. Mit lehet itt tenni?
Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai invázió és a Krím de facto annektálása nemcsak a volt szovjet térségben fogja megrendíteni a biztonsági architektúrát, hanem általában véve Európában. Térségünkben már semmi sem biztos, mindent a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság ural. Egy Kelet és Nyugat, egyrészről Oroszország, másrészről az AEÁ, az EU és a NATO közötti
Putyin Oroszországa semmibe veszi a Nyugat szankcióit és eltökélte, hogy még nemzetközi elszigetelődését is megkockáztatva rajzolja újra az európai geopolitika térképét. Miközben az AEÁ, az EU és a NATO Oroszország megszelídítésének legoptimálisabb eszközeit keresi, ez utóbbi a pozícióit erősíti egy jövőbeni nyílt konfrontációhoz a Nyugattal, melynek tétje a posztszovjet térség uralma és az Eurázsiai Unió létrehozása, de nem az elképzelés vonzerejével, hanem politikai-gazdasági zsarolással, a szerződések megsértésével, katonai agresszióval és területek elcsatolásával.
Oroszország a Krím elcsatolásával a déli szárnyát biztosítja be és a Fekete-tenger feletti, gyakorlatilag zavartalan, ellenőrzését. Ukrajna föderalizálás ürügyén történő Kelet és Nyugat közötti megosztásával pedig Oroszország megszerzi a stratégiai ellenőrzést az odesszai kikötő és Ukrajna ipari komplexuma felett. Ezáltal Transznisztria annektálása és Moldova föderalizálása nagyon is valószínű forgatókönyvekké válnak, a Kamcsatkától a Prutig tartó Eurázsiai Unió pedig elkerülhetetlen sorssá Moldova számára.
Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen egy új „berlini fal” megjelenése Európában. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy Moldova a fal melyik oldalán lesz. Minden az ukrajnai események alakulásától és főleg a Nyugat azon képességétől függ, hogy elrettentse és meghiúsítsa Oroszország terveit, rábírva arra, hogy visszatérjen a párbeszéd kerékvágásába. Ellenkező esetben, a Nyugat kudarca demokratikus és európai állami jövőnk összeomlását fogja előrevetítetni, amit még az sem fog megakadályozni, ha aláírjuk a társulási megállapodást az EU-val.
Mindaddig, míg Oroszország nem mond le a birodalmi délibábjairól, semmi sem szavatolhatja számunkra a holnapot, az ukrajnai helyzet esetleges stabilizálása pedig csak egy szünet lesz Moszkva újabb nyugati, berlini irányú meglepetésszerű ugrása előtt. Mi lehetünk a következők, ezért jövőnk megóvásához egyetlen lehetőségünk van, levonni a megfelelő tanulságokat a legutóbbi ukrajnai orosz kiruccanásból.
Szerintünk a következő 10 leckét kell megtanulni:
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Évről évre nagyobb érdeklődés övezi a Márton-napi lámpás felvonulást Kalotaszegen, melynek hagyományát a térségben előbb Körösfőn, majd 2023-tól Bánffyhunyadon teremtették meg, bevonva Kolozs és Szilágy megyei óvodákat.
… egy PSD-s szenátort megbüntettek, mert jogsi nélkül vezetett, most ismét kormányhoz ült… és egy polgár arra ébredt, hogy elözönlik a házát a maszkos rendőrök, hogy hol a puska, hol a felesége.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.
Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?