// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Kétértelmű semlegesség

// HIRDETÉS

A bizalmatlansági indítvány többek között arra is jó volt, hogy megmutassa: melyik politikai párt mit is akar tulajdonképpen. Hát, nem mindig azt, amit hangosan kimondanak.

A Grindeanu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán a vártnál nagyobb többséggel fogadták el. Az ellenzék nem vett részt a szavazáson, de nem tudta véka alá rejteni, hogy az indítvány elutasítását kívánta.

A PSD-n (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) belül elfogytak az érvek, így már nem tudtak újat mondani. Ezért

az ellenzéki pártok helyezkedése sokkal érdekesebb volt.

Az RMDSZ képviselői és szenátorai teljesen kivonultak a vitáról, ezzel szemben az összes többiek, a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.), a PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) és a kisebbségek frakciója részt vettek. Nem világos, hogy miért tették, főleg azok után, hogy e pártok képviselői az utóbbi napokban arra utaltak, hogy pont annak kihangsúlyozására maradnak majd távol, hogy a bizalmatlansági indítvány a PSD belügye, vagy ahogy azt Raluca Turcan megfogalmazta, „maffiaszerű leszámolás”. A távolmaradás tökéletesen kihangsúlyozta volna az elhatárolódást és a beavatkozás elutasítását. Részvételük viszont azt jelenti, hogy volt valami céljuk.

A PNL új elnöke, Ludovic Orban az egyik Facebook-bejegyzésében azt jelentette be határozottan, hogy a párt képviselői és szenátorai nem vesznek részt a szavazásban, de mégis jelen lesznek az ülésen, hogy „kifejezzék a hidra két fejével, Dragneával és Grindeanuval szembeni bírálatukat”. Végül azonban Ludovic Orban (akarattal, vagy véletlenül?) elárulta, hogy

valójában Sorin Grindeanunak szándékozott segíteni,

hiszen – ahogy szintén ő maga magyarázta el – ha a PNL képviselői nem lettek volna jelen az ülésteremben, fennállt volna a határozatképesség hiányának lehetősége, ami Dragnea érdekét szolgálta volna, aki „így időt nyerhetett volna, hogy támogató szavazatokat vásároljon”. Szintén ő mondta: „A határozatképesség hiánya Dragnea érdekét szolgálja, mert az nem vezet az indítvány elbukásához.” Íme, a PNL új elnöke azt bizonyítja, hogy a liberális frakcióknak, a látszólag semleges retorika ellenére, az „indítvány bukása” volt a céljuk.

Minden azt mutatja, hogy az ellenzékiek számára nagyon fontosnak tűnt a semlegesség ügye, tekintettel arra, hogy ilyen kitartóan igyekeztek azt hangoztatni, holott másrészről így, vagy úgy leleplezték, hogy valójában az indítvány elutasítása volt az érdekük.

A trükkös semlegesség terén azonban Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakcióvezetője érte el a rafináltság csúcsát, aki határozottan kijelentette, hogy a csoport képviselőinek be kell kapcsolódniuk a játékba, mert „a távolmaradás azt jelentette volna, hogy az egyik tábor mellé állunk”, márpedig ők mindenáron tökéletesen semlegesek akarnak maradni. Ez ragyogó szofizmus volt, hiszen

ha a távolmaradás egy közvetett pártossági forma lett volna, a részvétel nyílt pártosság volt,

akármekkora hévvel tagadták. Nem vitatjuk el senki jogát arra, hogy a saját belátása szerint szavazzon, de érdekesnek tartjuk rávilágítani az indítványról tartott szavazást előkészítő bonyolult trükközésekre. Minden kimondott mondat mintha pontosan az ellenkezőjét és még egy kicsit többet is jelentett volna.

Paradox módon végül az RMDSZ képviselői és szenátorai maradtak egyedül semlegesek, pont azok, akiket azzal vádoltak, hogy a PSD javára billentik ki majd illegitim módon a mérleg nyelvét. De a PSD és RMDSZ közötti kudarcba fulladt tárgyalásoknak legalább egy dologra sikerült rámutatniuk: napvilágra hozták a főszereplők valódi politikai álláspontjait. Hiszen mindazok, aki eltúlzottan felháborodott hangon elítélték azokat a kompromisszumokat, melyeket a PSD állítólag megtesz, valójában

nem az RMDSZ militánsait akarták megfélemlíteni, hanem a PSD képviselőit,

ezzel Sorin Grindeanunak nyújtva segítőkezet. Maga Iohannis elnök is, még ha eredetileg álcázta is volna a szándékait, a szavazás előtt sietett szintén elítélni a „tárgyalhatatlan” témákra vonatkozó tárgyalásokat, ezzel elárulva a Sorin Grindeanu iránti preferenciáját.

Ettől kezdve azonban a játék nulláról indul újra és ezeknek az elleplezett pártosságoknak már nincs értelmük. Iohannis elnök ezúttal nyíltan PSD-ellenes álláspontra helyezkedhetne, de csak akkor, ha vállalja az előrehozott választás kockázatát. A PSD szintén csak az előrehozott választás kockáztatásával utasíthatna el egy elnöki javaslatot. Legfeljebb kikerültünk a félárnyékok és a félig kimondott dolgok területéről.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS